2026. március 6–8.; Hotel Silvanus Superior, Visegrád
A visegrádi XXXI. Gyógyszertár-működtetés Konferencia három napon keresztül adott lehetőséget arra, hogy a gyógyszerészek megismerjék a szakma aktuális kihívásait, a nemzetközi trendeket, valamint a betegellátásban és a gyógyszerészi szolgáltatásokban rejlő új lehetőségeket. A rendezvény szakmai előadásai a daganatos betegek ellátásától kezdve a gyógyszerpiaci folyamatokon át egészen a gyógyszerészi kommunikáció és a digitális megoldások kérdéséig számos fontos témát érintettek.
Péntek délelőtt
- Daganatos megbetegedések terápia menedzsmentje
Az első előadó Dr. Csikó Áron kórházi-klinikai szakgyógyszerész volt, aki az onkológiai terápiák és a fájdalomcsillapítás közforgalomban jelenlévő gyógyszereiről beszélt. Kiemelte, hogy az orális daganatellenes szerek adagolásának pontos betartása különösen fontos, mivel ezeknél gyakran eltérő adagolási sémák fordulnak elő. Ismertette a fájdalomcsillapítás három fokozatát, valamint bemutatta az emésztőrendszert érintő mellékhatások – például a szájszárazság, a nyálkahártya-gyulladás, a hányás, a hasmenés vagy a székrekedés – kezelésének lehetőségeit.
A következő előadásban Dr. Tiszai Zita kórházi-klinikai szakgyógyszerész az onkológiai betegek mentális egészségének támogatási lehetőségeit mutatta be. Ismertette a betegséggel való megküzdés öt fő szakaszát – a tagadás, a düh, az alkudozás, a depresszió és a belenyugvás fázisait –, valamint az ezekhez kapcsolódó bizonytalanság és tudatlanság állapotát. Kiemelte, hogy a közforgalmú gyógyszertárak a depresszió és a belenyugvás kivételével számos szakaszban fontos támogatást nyújthatnak a betegek számára.
Dr. Csontos Diána kórházi-klinikai szakgyógyszerész előadását azzal kezdte, hogy a gyógyszerészi eskü része a folyamatos szakmai fejlődés. Bemutatta azokat a szakmai platformokat – például a MOT gyógyszerterápiás szekcióját, az ESMO programjait, a GYOFTEX akkreditált képzéseit és a betegszervezeteket –, amelyek segíthetnek a tudás folyamatos bővítésében. Emellett rendszerezte a primer, szekunder és tercier prevenció lehetőségeit, valamint ismertette az öt kiemelt kockázati tényezőt: a mozgáshiányt, a túlsúlyt, az alkoholfogyasztást, a dohányzást és az ultrafeldolgozott húskészítmények fogyasztását.
Dr. Balogh Artúr kórházi-klinikai szakgyógyszerész konkrét eseteken keresztül mutatta be a korszerű onkológiai kezeléseket. Ismertette a hatásmechanizmusokat, a várható mellékhatásokat és azok kezelését, valamint a molekuláris genetikai vizsgálatok szerepét a személyre szabott terápia kiválasztásában. Előadásában röviden kitért a VEGF- és EGFR-gátlás lehetőségeire is.
A kerekasztal-beszélgetés során Dr. Bertalan Lóránt eRecept- és eHealth-szakértő személyes tapasztalatait is megosztotta a hallgatósággal. A beszélgetés során többek között az onkológiai ellátás gyakorlati nehézségei kerültek szóba. Az ülés elnökeként Dr. Kenéz Zsolt a primer prevenció jelentőségét hangsúlyozta, és kiemelte az egyénre szabott megoldások fontosságát.
A kerekasztal után Tóth Icó, a Mályvavirág Alapítvány képviselője mutatta be a szervezet munkáját. Előadásában kiemelte, hogy a betegek számára fontos a kezelési folyamat átláthatósága, ezért grafikus betegút-ábrákat is kidolgoztak, amelyek segítik a tájékozódást és erősítik a betegedukációt.
A szekció végén Duzsiné Mészöly Bianka, a Paletta Press Kft. kereskedelmi vezetője mutatott be egy új együttműködési lehetőséget, amely kedvező nyomdaipari háttérre építve kínál szolgáltatásokat a gyógyszerészek számára.
Péntek délután
Precíziós onkológia, kommunikáció és táplálkozás
A délutáni program első előadója Dr. Peták István, Gábor Dénes-díjas orvos, rákkutató és molekuláris farmakológus volt. A University of Illinois at Chicago látogató professzoraként, valamint a Széchenyi István Egyetem kutatóprofesszoraként és a Semmelweis Egyetem tudományos főmunkatársaként évtizedek óta dolgozik a személyre szabott daganatellenes terápiák fejlesztésén. Csapatával elsőként fejlesztett ki egy mesterséges intelligencia alapú rendszert, amely képes támogatni a személyre szabott daganatellenes kezelés kiválasztását – mérföldkő a precíziós onkológiában.
Dr. Peták István tagja a DIGITALEUROPE vezetői tanácsadó testületének is, ahol Európa digitális jövőjét formálja. Előadásában visszatekintett a precíziós onkológia fejlődésének elmúlt három évtizedére, majd kitekintést nyújtott a következő évek fő kutatási irányai felé.
Dr. Riskó Ágnes klinikai szakpszichológus, onkopszichológus a gyógyszerészek szerepéről beszélt a daganatos betegek ellátásában. Előadásában gyakorlati tanácsokat adott az érzékeny kommunikációs helyzetek kezeléséhez. Kollégája, Csernák Tamás bemutatta az AnnaIA programot, egy mesterséges intelligencián alapuló csevegő asszisztenst, amely információs, edukációs és érzelmi támogatást nyújt az onkológiai betegek teljes betegútja során.
A program zárásaként Dr. Csicsor János vegyészmérnök, kutató és a Hymato Kft. ügyvezetője adott elő „Táplálkozási lánc, mint egészségünk alapja” címmel. Előadásában rámutatott, hogy a talaj tápanyagtartalmának csökkenése és a nyomelemek hiánya hosszú távon komoly kihívást jelent az emberi egészség és az élelmiszerlánc stabilitása szempontjából. Gyakorlati megoldásokat is bemutatott a nyomelemek megfelelő pótlására, hangsúlyozva a tudatosság és az egyensúly szerepét.
Péntek esti szabad program – rumkóstoló
A pénteki szakmai programokat követően a résztvevők egy különleges szabadidős programon vehettek részt: a PremiRUM Europe csapata vezetett rumkóstolót tartott. Az est során a résztvevők több prémium rumtételt is megismerhettek, miközben betekintést kaptak a rumkészítés történetébe, a különböző nemzetközi stílusok jellegzetességeibe és az italok ízvilágába is. A hangulatos program lehetőséget adott a kötetlen beszélgetésekre és szakmai kapcsolatok építésére is a konferencia résztvevői között.
Szombat délelőtt
Szakmapolitikai délelőtt
Lukácsné dr. Fodor Enikő, a szövetség elnöke köszöntötte a konferencia résztvevőit, majd részletesen beszámolt az elmúlt időszak fontosabb történéseiről és eredményeiről.
Nyitóelőadásában statisztikai adatokon keresztül mutatta be az orvosi és szakdolgozói létszám alakulását, valamint ezek összefüggéseit a betegforgalmi adatokkal. Részletesen ismertette a gyógyszerészi vényírás kapcsán indított társadalmi egyeztetés folyamatát is.
Az „1/2003. (I. 21.) ESzCsM rendelet, valamint a 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet módosításáról” szóló tervezetet a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége véleményezte, és 2026. február 19-én megküldte dr. Pintér Sándor belügyminiszternek.
Előadásában hangsúlyozta, hogy a gyógyszerészi vényírás lehetőségének megteremtése utat nyithat további gyógyszerészi szolgáltatások bevezetése előtt.
Kiemelte, hogy fontos a gyógyszerészet és a gyógyszerészek szerepének hangsúlyozása, hiszen a gyógyszerész a gyógyszeres terápia szakértője, amely tudást az öt év egyetemi képzés során sajátít el. Ezt a tudást a gyógyszertári beteg–gyógyszerész találkozások során eredményesen lehet alkalmazni a betegek érdekében, amelyre a betegek részéről egyre nagyobb igény mutatkozik.
Mint minden területen, a gyógyszerészi gondozásnak és a gyógyszerészi szolgáltatásoknak is ára van. A hatékony működés feltétele a megfelelő kommunikáció az orvos–beteg–gyógyszerész között. Ez a munka azonban csak megfelelő jogi, adatvédelmi és informatikai háttér biztosítása mellett valósulhat meg.
A délelőtti előadók ezekhez a gondolatokhoz kapcsolódva mutatták be saját szakterületük tapasztalatait.
Dr. Sipos Éva, a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának Gyógyszerhatástani Tanszékén dolgozó adjunktus az egyetem támogatását hangsúlyozta a gyógyszerészek vényírási kompetenciájának bevezetésében.
Előadásában pro és kontra érveket is bemutatott a témával kapcsolatban. Fontos feladatuknak tekintik mind a gyógyszerészhallgatók, mind a már végzett gyógyszerész kollégák felkészítését a kompetenciák bővülésére. Az egyetemi oktatók tapasztalatait és a hallgatók visszajelzéseit figyelembe véve a tárgyi tudás átadása mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a beteg gyógyszerelésével kapcsolatos problémamegoldó gondolkodás oktatása is.
A NEAK Ártámogatási Főosztályának igazgatóhelyettese, dr. Dávid Tamás betekintést nyújtott a NEAK munkájába.
Elmondta, hogy az egészségügy működésének pénzügyi feltételeit a költségvetés biztosítja, a rendelkezésre álló pénzügyi fedezetet pedig politikai döntések határozzák meg. A gyógyszerek ártámogatásának mértékét a NEAK ártámogatási politikája alakítja ki.
Dr. Békássy Szabolcs kiemelte, hogy a közforgalmú gyógyszerészek és a háziorvosok közötti kapcsolattartás elengedhetetlen.
A Háziorvosok Online Szervezetének alapítójaként a háziorvosi ellátás problémái mellett hangsúlyozta, hogy a gyógyszerészi vényírást pozitív előrelépésnek tartja az egészségügyi ellátórendszer betegközpontúbbá tétele szempontjából.
Rámutatott arra is, hogy a járóbeteg-ellátás sok esetben nehezen elérhető, a háziorvosi ellátás mintegy 50%-a pedig már telemedicinális formában történik. Az üres háziorvosi körzetek aránya továbbra is magas, miközben a körzetreform sem valósult meg teljes mértékben.
Szükség van körzetátalakításra és finanszírozási változtatásokra a háziorvosi ellátás területén. Fontos lenne jól működő praxisközösségek létrehozása, amelyekben a gyógyszerészek szerepe is meghatározó kell, hogy legyen.
Kiemelte azt is, hogy a fiatal orvosokat motiválttá kell tenni a háziorvosi praxisok betöltésére, mivel jelenleg sokan tartós helyettesítésben dolgoznak, ami számukra anyagilag kedvezőbb megoldást jelent.
A délelőtt utolsó előadója dr. Bertalan Lóránt, eRecept- és eHealth-szakértő volt az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ részéről.
Előadásában elmondta, hogy az elmúlt években több – a lakosság és az egészségügyi szakemberek által is nagyra értékelt – fejlesztés készült az egészségügyi elektronikus térhez kapcsolódóan, mint például az EgészségAblak applikáció, időpontfoglalás vagy a strukturált laborleletek.
Kiemelte, hogy mérföldkő szakmánk fejlődésében, hogy a kórházi és klinikai gyógyszerészek hamarosan hozzá fognak férni a bent fekvő betegek EESZT kórtörténeti dokumentumaihoz a gyógyszeres terápia felügyelet és tanácsadás támogatására. Megfogalmazódott az igény is, hogy a gyógyszerészi gondozási tevékenységek támogatására a közforgalom gyógyszerészei is kapjanak majd hozzáférést a betegek kórtörténeti dokumentumaihoz.
Jelenleg olyan központi informatikai fejlesztéseken dolgoznak, amely lehetővé teszi:
• a gyógyszerész által újraírható vények leszűrését, majd az új vény rögzítését az EESZT rendszerében,
• valamint az orvos–gyógyszerész közötti közvetlen kommunikációt a felírt vényekhez kapcsolódóan (gyógyszerészi megjegyzés visszaküldés), és
• a gyógyszertárban beadott védőoltások és a gyógyszerelési problémák feltárásának dokumentálhatóságát.
A délelőtti program kerekasztal-beszélgetéssel zárult, ahol az előadók a résztvevőkkel együtt vitatták meg a hallgatóságban felmerült kérdéseket.
Szombat délután
Nemzetközi trendek és hazai hatások
A szombat délutáni blokk a nemzetközi gyógyszerpiaci trendek és azok hazai következményeinek elemzésével foglalkozott.
Dr. Kozma Róbert, a Richter Gedeon Nyrt. belföldi értékesítési és marketing igazgatója szerint a gyógyszeriparra ható külső tényezők folyamatos innovációra ösztönzik a gyártókat és a forgalmazókat. Kiemelte az alapanyag-kitettség, az amerikai gyógyszerár-szabályozás, valamint a mesterséges intelligencia növekvő szerepének jelentőségét. Rámutatott arra is, hogy a K+F versenyben egyre erősebb szereplővé válik Kína és Japán, ahol a gyógyszerfogyasztás a legjelentősebb, megelőzve az USA-t is. Elengedhetetlen az orvoslásban az AI alkalmazása mind a diagnosztika, mind a terápiaválasztás tekintetében. A Richter fejlődése és piaci szerepe a hazai gyógyszerpiacon meghatározó. Például 2025-ben a magyarországi értékesítésben minden 10. felhasznált gyógyszer az ő termékük volt. Az edukáció, prevenció és az egészségtudatosság, valamint az életmód és a társadalmi szerepvállalás területén tevékenysége kiemelkedő.
Karsay Ákos egészségügyi szakdiplomata az EU gyógyszerfinanszírozására ható nemzetközi folyamatokat elemezte. Az EU jelentős változásokra kényszerül a gyógyszerek hozzáférhetőségének és megfizethetőségének területén. A COVID-19 és a geopolitikai feszültségek okozta gyógyszerhiányok egyre több problémát okoznak. Ezért célzott operatív eszközök alkalmazásával kell megreformálni az ellátási láncot. Az előirányzat szerint a kiváló tudományos bázisra építve szabályozási eljárásrend gyorsításával és tőkebevonással kell az EU versenyképességét növelni. Cél a rövidebb piacra jutási idő és stabilabb ellátási láncok.
Kaló Tamás, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy a nagykereskedők kulcsszerepet töltenek be a gyártók és a gyógyszertárak közötti kapcsolat fenntartásában.
Élő kapcsolatként funkcionál a gyártók és a gyógyszertárak között. Készletezési tevékenységük és a minőségbiztosítás eredményeként elmondható, hogy Magyarországon a zárt forgalmi láncon keresztül beteghez hamis gyógyszer nem került. Jelentős szerepet vállalnak a készlet finanszírozással a folyamatos ellátásban. Eredményességüket nagyban befolyásolják gazdasági és szakmai kihívások, például a kórházi kintlévőségek, a stratégiai gyógyszerek készletezése, gyógyszerhiányok, digitalizáció stb. A gyógyszertári árrés növelését a nagykereskedők is fontosnak tartják, de ez nem történhet a nagykereskedelmi árrés csökkentésével. Kiemelte az AI térnyerését és alkalmazásának jelentőségét. Fontos olyan érdekképviselet kialakítása, amely hatásos és hatékony párbeszédet tud létrehozni a gyártók, az állam és a gyógyszertárak között. Kiemelkedőnek tartja az értékőrző, az összekötő kapocs és a változást segítő szerepet.
Láng Róbert miniszteri biztossal kiegészülve interaktív kerekasztal beszélgetés formájában vitatták meg előadóink a témával kapcsolatban felmerült kérdéseket. Miniszteri biztos úr pontos adatokkal szolgált az USA-ban tervezett hatósági gyógyszerár-változtatással kapcsolatban. A gyógyszerpiac geopolitikai kitettsége a COVID-19 óta nemhogy nem javult, hanem sajnos még romlott is.
Zárszóként azt kérdeztük a résztvevőktől, hogy a szakterületükön milyen trendre érdemes figyelni és felkészülni a gyógyszertáraknak. Válaszaikban kitértek a geopolitikai események begyűrűzésére a készítmények hozzáférhetősége, akár árazása révén. Többször elhangzott, hogy csökkenteni kell a kitettséget az ázsiai régiónak, vissza kell hozni Európába a gyártást. Itthon erősíteni kell a „magyar gyógyszer” védjegyet. Munkánk mindennapjaiba belátható időn belül beférkőzik a mesterséges intelligencia. A patikák ezt elsősorban a készletezésnél, rendelésnél tudják kihasználni. A nagykereskedők már készítik fel szolgáltatásaikat, logisztikájukat. Érdemes ezeket figyelni a hatékony gazdálkodás érdekében, hiszen az ellátási lánc fenntartása közös érdekünk. Ebben minden előadó egyetértett.
Gyógyszerészi szolgáltatások a napi gyakorlatban
A szombati program záró szekciója a gyógyszerészi szolgáltatások gyakorlati megvalósításáról szólt. A beszélgetést Dr. Balogh Balázs szakgyógyszerész vezette fel, aki bemutatta a Baranya vármegyei Sásdon működő gyógyszertáruk gyakorlatát. Kifejtette, hogy előzetes időpontfoglalás alapján egy konzultáció keretében elvégzik a betegek teljes gyógyszerelésének részletes áttekintését, azonosítják az esetleges gyógyszerelési problémákat, felmérik egy kérdőív segítségével a betegek adherenciáját, majd végül megállapításra kerül, hogy adott esetben milyen gyógyszerészi intervencióra van szükség. A szolgáltatást dokumentáltan végzik, egyelőre papír alapon, és az adatkezelési szabályok szigorú betartása mellett. A bevezetett szolgáltatás legfőbb előnyei között a következőket emelte ki: a gyógyszert szedő betegek gyógyszer biztonsága és a gyógyszeres terápia eredményessége fokozható, a korábbi évek során megalapozott beteg-gyógyszerész bizalmi viszony tovább növelhető, nem utolsó sorban pedig a gyógyszerész, mint a gyógyszerekhez legmagasabb szinten értő szakember pozitív megítélését tudja növelni az adott egyén és a helyi közösség szintjén.
Dr. Hegedűs Józsefné szakgyógyszerész, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének főtitkára saját balatonfenyvesi patikájának tapasztalatait mutatta be. Ők elsősorban cukorbetegek számára végeznek célzott tanácsadást dietetikus szakember bevonásával, de vannak megkeresések akár pajzsmirigy probléma, ételallergia vagy más egyéb betegség kapcsán is. Számos sikerről tudott beszámolni az új szolgáltatás bevezetése óta, úgymint a betegek diabetes kontrolljának javítása és a krónikus sebek állapot javulásának elősegítése. Emellett szűrő programokat is szerveznek, és további gyógyszerészi szolgáltatások bevezetését is tervezik. Legfőbb üzenetként elmondta, hogy gyógyszerészként bíznunk kell a tudásunkban, és merjünk új szolgáltatások bevezetésében gondolkozni, mert a betegek részéről hatalmas igény van rá.
Dr. Szalai Dorottya tiszaújvárosi gyógyszerésznő bemutatta az általa fejlesztett Chatbotot, ami most van validálás alatt, és amivel Rozsnyai Mátyás versenyt is nyert.
Ez a fejlesztés a gyógyszerészek munkáját abban fogja segíteni, hogy a hatályos ránk vonatkozó jogszabályokról lehet kérdezni, jelentősen gyorsítva a jogszabálykeresést.
Gyógyszerésznő a mindennapi munkája során szembesült azzal, hogy a betegek sokkal több információt igényelnek a betegségükről, gyógyszereikről, mint amihez az orvosnál, vagy
a patikában jutnak. Ezért a város hetente megjelenő újságjában rovatot indított ,,A gyógyszerész válaszol ,,címmel, ahol a betegek által feltett kérdésekre válaszol.
A kezdeményezésnek kedvező a fogadtatása a lakosság körében, egy új csatorna, ahol a betegekkel lehet törődni, segíteni őket. Dr. Szalai Dorottya Richter Érdemérmet kapott, mint az év leghatékonyabb betegkommunikációját folytató gyógyszerésze.
Dr. Kőszegi Orsolya európai kitekintőt tartott, ismertette, hogy a külföldi kollégáknak milyen kompetenciái és szolgáltatásai vannak Angliában, Írországban, Svájcban, Németországban, Norvégiában, Belgiumban. A paletta igen széles: receptírás, recepthosszabbítás, vakcináció, mérések, tesztek, konzultációk, gyógyszerelés nyomon követése, interakciók feltárása, segédeszközök használatának betanítása/ inzulin, asztma/, és még lehetne sorolni.
A közönség pár tagja is megosztotta a résztvevőkkel, hogy az ő patikájukban milyen saját tevékenységet végeznek a betegek érdekében, illetve a szakmánk népszerűsítésében.
Szombat esti szabad program – gálavacsora és műsor
A szombati szakmai programokat követően a résztvevőket ünnepélyes gálavacsora várta, amely kiváló alkalmat biztosított a kötetlen beszélgetésekre és a szakmai kapcsolatok erősítésére. Az est hangulatát a Luxurious Dance Show látványos hastáncprodukciója emelte, amely különleges művészi élményt nyújtott a közönség számára. A programot ezt követően diszkó zárta, ahol a résztvevők kötetlen hangulatban folytathatták az estét és ünnepelhették a konferencia közös élményeit.
Vasárnap
Digitalizáció, orvostechnikai eszközök és generációk
Az orvostechnikai eszközök azonosításában jelentős változásokat hoz az UDI (Unique Device Identification) rendszer bevezetése, amely az Európai Unióban az MDR 2017/745 rendelet alapján vált kötelezővé. A rendszer célja, hogy minden forgalomba hozott orvostechnikai eszköz egyértelműen azonosítható és teljes életciklusán keresztül nyomon követhető legyen – a gyártástól egészen a betegig.
A témáról Horváth-Hankó Christine egészségügyi szektormenedzser, a GS1 Magyarország képviseletében tartott előadást, amelyben bemutatta az új azonosítók megjelenését és az ellenőrzésükhöz használt EUDAMED adatbázist. Az UDI két fő elemből áll: az UDI-DI (Device Identifier) a gyártót és a konkrét termék típust azonosítja, míg az UDI-PI (Production Identifier) a gyártási tételhez kapcsolódó változó adatokat – például LOT-számot, sorozatszámot vagy lejárati időt – tartalmazza. Ez a struktúra lehetővé teszi, hogy ne csak a terméktípus, hanem az adott gyártási tétel is pontosan azonosítható legyen.
Az UDI-adatok rögzítése és ellenőrzése az EUDAMED (European Database on Medical Devices) rendszerben történik, amely egy központi európai adatbázis. Ebben a gyártók többek között a termékek alapadatait, kockázati osztályát, rendeltetését és egyéb fontos információit rögzítik. Az adatbázisban a forgalmazók, termékek és tanúsítványok is kereshetők, ami jelentősen növeli az átláthatóságot és segíti a piacfelügyeletet.
Az UDI azonosítót az eszközök címkéjén, valamint a különböző csomagolási szinteken is fel kell tüntetni ember által olvasható és géppel olvasható formában – például DataMatrix vagy vonalkód formájában. Az így rögzített adatok a kórházi és patikai informatikai rendszerekben is hasznosíthatók: a kód beolvasásával pontosan azonosítható a termék, könnyebbé válik a készletkezelés és a lejáratok követése, valamint egy esetleges visszahívás során gyorsan meghatározható, hogy mely intézményekhez vagy akár mely betegekhez került az érintett tétel.
Az előadás során a gyakorlati alkalmazásról is szó esett: több gyártó termékét és az azokhoz tartozó adatokat is megvizsgálták az adatbázisban. A rendszer bevezetéséhez fontos határidők kapcsolódik: 2026. november 28-tól minden orvostechnikai eszköznek szerepelnie kell az adatbázisban. Azok a termékek, amelyek addig nem kerülnek be a rendszerbe, nem forgalmazhatók.
A rendezvény másik előadója Bereczki Enikő, A rejtélyes Z generáció című könyv szerzője volt, aki a Z generáció és a közösségi média szerepéről a gyógyszerészetben beszélt.
Előadásában bemutatta a különböző generációkat – a veterán, baby boomer, X, Y, Z és alfa generációt –, valamint a köztük lévő kommunikációs különbségeket. Kiemelte, hogy a Z generáció körében már 81% használt valamilyen AI-eszközt egészségügyi döntések támogatására, ezért a hiteles szakmai kommunikáció az online térben egyre fontosabbá válik.
A programot kerekasztal-beszélgetés zárta, amelynek vendégei Inczeffyné dr. Ivicsics Katalin, dr. Pető Botond és dr. Zsikla Kincső gyógyszerészek voltak. A beszélgetés a gyógyszerészi kommunikációról, a betegedukációról és az online jelenlét szerepéről szólt. dr. Pető Botond a gyógyszerészi gondozás és a szakma pozitív megítélésének tudatos építéséről beszélt, míg dr. Zsikla Kincső az online felületeken rejlő lehetőségeket emelte ki a szakmai tudás szélesebb körű megosztásában. Inczeffyné dr. Ivicsics Katalin hangsúlyozta, hogy a generációk közötti együttműködés kulcsa a nyitottság és a közös nyelv megtalálása.
A beszélgetés során szó esett a patikákban megjelenő generációs különbségekről, az „így szoktuk” szemlélet kihívásairól és az online jelenlét tapasztalatairól is. A résztvevők tapasztalata szerint a várakozásokkal ellentétben a gyógyszerészek online szakmai jelenléte jelentős támogatást és pozitív visszajelzést kap, ami azt mutatja, hogy Magyarországon egyre nagyobb igény van a hiteles, szakmai egészségügyi tartalmakra az interneten.
Zárszó
Konferencia fontos szakmai fórumot biztosított a gyógyszerészet aktuális kihívásainak, a gyógyszerészi szerep bővítésének és az egészségügyi rendszerben betöltött szerepének megvitatására. Az előadások rámutattak arra, hogy a gyógyszerészek szakmai kompetenciájának erősítése – különösen a gyógyszerészi szolgáltatások és a vényírás lehetősége – jelentős hozzájárulást jelenthet a betegellátás hatékonyságának és biztonságának növelésében. A konferencia egyik legfontosabb következtetése, hogy a jövőben a gyógyszerészek, orvosok és az egészségügyi rendszer szereplői közötti együttműködés, valamint a megfelelő jogi és informatikai háttér kialakítása kulcsfontosságú a gyógyszerészi szerep további erősítéséhez.
