Jelentős változások előtt állhat a magyar egészségügy, amelynek finanszírozásáról és szerkezeti átalakításáról Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter és Tótth Árpád, az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetője beszélt egy szakmai tanácskozáson. A kormányzat a 2027-es költségvetésben 500 milliárd forintos egészségügyi többletforrással számol, ugyanakkor a miniszter szerint ennek akár a kétszeresét is indokolt fejlesztésekre lehetne fordítani.
Hegedűs Zsolt hangsúlyozta, hogy a magyar egészségügyi rendszer jelenlegi teljesítménye nemzetközi összehasonlításban is elmarad a kívánatostól. Különösen kedvezőtlenek az elkerülhető halálozásokkal, a daganatos betegségekkel és a szűrővizsgálatokon való részvétellel kapcsolatos mutatók. A problémák között kiemelte a szakdolgozóhiányt, a kórházi kapacitások nem megfelelő kihasználását és az ellátórendszer alacsony hatékonyságát.
Az egészségügyi reform egyik legfontosabb eleme az értékalapú finanszírozás bevezetése lehet, amelyben az intézmények támogatása nem kizárólag az elvégzett beavatkozások számától, hanem a betegellátás minőségétől és eredményességétől is függne. A tervezett várólista-csökkentési programban például a csípő- és térdprotézisműtétek esetében a korszerű műtéti technikák alkalmazását, a rehabilitáció gyorsaságát és a betegek gyógyulási eredményeit is értékelnék. A minőségi követelményeket teljesítő intézmények kezdetben 5 százalékos, később akár 10 százalékos többletfinanszírozásban részesülhetnének.
A minisztérium tervei szerint 2027 januárjától egy független egészségügyi minőségellenőrzési hatóság is megkezdhetné működését, amely az állami és a magánellátás szakmai minőségét egyaránt vizsgálná. Az új rendszerben a betegek visszajelzései is nagyobb szerepet kapnának, így például a műtéteket követő hónapokban felmérnék a kezelések tényleges eredményességét.
A kórházi struktúra átalakításáról Tótth Árpád beszélt, aki szerint a jelenlegi, vármegyei határokhoz igazodó működés helyett regionális ellátásszervezési rendszer kialakítása lehet indokolt. A tervek alapján az egyes egészségügyi intézmények feladatait, szakmai profilját és együttműködését a betegforgalom, a szakember-ellátottság és a betegbiztonság figyelembevételével szerveznék újra. Ennek részeként bizonyos ellátásokat nagyobb centrumokba összpontosíthatnának, miközben kiemelt figyelmet fordítanának a biztonságos betegszállításra és a betegutak megfelelő megszervezésére.
A szakmai egyeztetésen szó esett az egészségügyi dolgozók teljesítményösztönzésének hiányosságairól, valamint a betegút-szervezés fejlesztéséről is. A kormányzat célja, hogy a finanszírozás jobban igazodjon a tényleges szakmai teljesítményhez, és csökkenjen a szükségtelen vizsgálatok, illetve szakrendelői megjelenések száma. A tervezett változások hosszabb távon egy hatékonyabb, betegközpontúbb és fenntarthatóbb egészségügyi rendszer kialakítását szolgálhatják.
Az egészségügyi vezetés az év végéig, illetve 2027 elejéig szeretné megteremteni a reformok legfontosabb jogi és szervezeti feltételeit. A következő időszak meghatározó kérdése lesz, hogy a többletfinanszírozás és az új működési modell milyen kézzelfogható eredményeket hoz a várólisták csökkentésében, az ellátás minőségében és a betegek egészségi állapotának javításában.
Forrás: Népszabadság – Danó Anna: „Hegedűs Zsolt: Az 500 milliárd kétszeresét is el tudnám költeni az egészségügyre”, 2026. október 12.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter Fotó: Bruzák Noémi / MTI
