Szakmai tudás, betegközpontú szemlélet és kommunikáció – ezek kerültek a
középpontba a XXVII. Országos Gyógyszertári Asszisztens Továbbképző Előadói
Vándorserleg Versenyen, amelynek 2026. szeptember 25–26-án Sopron, a Hotel Lövér
adott otthont.
Az Orea-Hygiea pro Assistentiam Pharmaciae Alapítvány által szervezett rendezvény
évről évre lehetőséget biztosít a gyógyszertári asszisztensek számára, hogy egy-egy választott
témán keresztül mutassák be szakmai felkészültségüket, önálló gondolkodásukat és a
gyógyszertári betegellátásban szerzett tapasztalataikat. A pénteki program koszorúzással
kezdődött, Patikamúzeum látogatással és városnéző sétával folytatódott, végül egy közös
vacsorával zárult a Corvinus étteremben. Szombaton 6 versenyző előadását hallgathattuk
meg. (Sajnos a hetedik pályázó megbetegedett.) A szünetekben nagyszerű kiállításokat
nézhettünk végig, és tájékoztatást kaptunk az új termékekről. Ebéd után 3 plenáris előadás
hangzott el. Ezalatt a zsűri pontozással döntött, kihez megy idén a Vándorserleg. Voltak díjak
és ajándékok, senki nem ment haza üres kézzel.
A versenyelőadásokat neves szakemberekből álló zsűri értékelte. A zsűri elnöke dr.
Horváth-Sziklai Attila, országos hivatalvezető, a Magyar Gyógyszerészi Kamara képviselője
volt.
A zsűri további tagjai:
– dr. Ilku Lívia, közigazgatási államtitkár, gyógyszerész, Egészségügyi Minisztérium
– dr. Kardos Ildikó, nyugalmazott intézeti vezető főgyógyszerész, Sopron
Gyógyközpont
– Szigeti Ferencné, nyugalmazott vezető főtanácsos, OGYI
– dr. Zala Ildikó, nyugalmazott gyógyszerész, az MGYT Győr-Moson-Sopron
vármegyei szervezetének elnöke
Az üléselnöki feladatokat Csiszár Zoltánné, az Orea-Hygiea Alapítvány kurátora látta el.
A gyógyszertári mindennapok problémái kerültek fókuszba
A versenyelőadások témaválasztása jól érzékeltette, milyen széles körű tudással és
kompetenciával rendelkezik ma egy gyógyszertári szakasszisztens.
A STOP-LÁB – Gyógyszertári sebkezelési szemlélet cukorbetegek esetében című előadás
a diabetes mellitus egyik súlyos szövődményére, a diabéteszes láb problémakörére hívta fel a
figyelmet. Az előadás hangsúlyozta a gyógyszertári szakasszisztens szerepét a veszélyjelek
felismerésében, a megfelelő sebkezelési eszközök és fertőtlenítők ajánlásában, valamint a
beteg edukációjában.
Kiemelt téma volt a tételes finanszírozású gyógyszerek intézményi gyógyszerellátásban
betöltött szerepe is. A szakmai előadás a gyógyszerek rendelésétől az átvételen, tároláson és
alkalmazáson keresztül mutatta be azt a komplex folyamatot, amelyben a szakdolgozók
munkája a biztonságos gyógyszerellátás alapvető része.
A gyógyszerek és az élelmiszerek közötti kölcsönhatások szintén önálló előadás témáját
képezték. A bemutató rámutatott arra, hogy a gyógyszerhatást nem kizárólag más
gyógyszerek, hanem bizonyos élelmiszerek, italok és táplálkozási szokások is
befolyásolhatják. Ez a gyógyszertári tanácsadásban különösen fontos, hiszen a beteg számára
sokszor éppen az ilyen, hétköznapinak tűnő információk jelentik a biztonságos
gyógyszerhasználat kulcsát.
Anafilaxia és állatgyógyászat
Az anafilaxiás allergia kezelésének lehetőségeiről szóló előadás a gyors felismerés és az
azonnali beavatkozás jelentőségét emelte ki. A gyógyszertári dolgozók számára az anafilaxia
tüneteinek ismerete azért is lényeges, mert az enyhébb allergiás panaszokkal jelentkező
betegek és a súlyosabb reakciók felismerése között komoly különbség van.
Érdekes és kevésbé hétköznapi témát képviselt a nem szteroid gyulladáscsökkentők
alkalmazása macskák és kutyák terápiájában. Az előadás arra is felhívta a figyelmet, hogy
az állatok gyógyszeres kezelése nem egyszerűen a humán gyógyszerek „átültetése” az
állatgyógyászatba. A megfelelő hatóanyag, dózis és alkalmazási mód kiválasztása állatorvosi
kompetencia, ezért az otthoni gyógyszerhasználat során különösen fontos a körültekintő
tájékoztatás.
A szakmai programban helyet kapott egy, a gyógyszerészi kommunikációhoz közvetlenül
kapcsolódó téma is: „A láthatatlan hatóanyag – avagy a mosoly mint mellékhatás nélküli
orvosság”. Az előadás a mosoly, az empátia és a megfelelő kommunikáció betegellátásban
betöltött szerepére világított rá.
A plenáris előadások a szakmai horizontot szélesítették
A verseny mellett a résztvevők több plenáris előadást is meghallgathattak. Szó esett többek
között a probiotikumok jelentőségéről a funkcionális kórképekben, különös tekintettel a
mikrobiomra és a bél–agy tengelyre.
Különösen érdekes gyógyszerésztörténeti témát jelentett a gyógyszertári asszisztensképzés
története Sopronban. Az előadás az intézmény 1972 és 1994 közötti működését, a képzés
fejlődését, valamint azokat a szakmai és jogszabályi változásokat mutatta be, amelyek végül
az intézmény 2007-es megszűnéséhez vezettek.
A kullancsok által terjesztett fertőző betegségek megelőzése és kezelése szintén fontos helyet
kapott a programban. Az előadás a kullancscsípés okozta betegségek mellett kitért a
kullancsencephalitis megelőzésére, a védőoltás jelentőségére, a Lyme-kórra, valamint az
újonnan megjelent kullancsfajokra is.
Elismerés a kiemelkedő teljesítményekért
A verseny szakmai díjazása során Tárczy Beatrix szerezte meg az első helyezést, Sárádi-
Kesztyűs Ágnes második, míg Csabai Katalin harmadik díjat kapott. A közönség szavazatai
alapján odaítélt Közönségdíjat szintén Csabai Katalin nyerte el.
A díjazottak teljesítménye jól mutatja, hogy a gyógyszertári asszisztensi munka ma már jóval
túlmutat a gyógyszerek egyszerű kiadásán. A szakasszisztensek a betegedukációban, a
prevencióban, a gyógyszerbiztonságban és a megfelelő szakmai kommunikációban is fontos
szerepet töltenek be.
Az Országos Gyógyszertári Asszisztens Továbbképző Előadói Vándorserleg Verseny egyik
legfontosabb értéke éppen az, hogy nem pusztán egy szakmai megmérettetés. Lehetőséget
teremt arra, hogy a résztvevők megosszák egymással tapasztalataikat, új ismereteket
szerezzenek, és megmutassák, milyen sokrétű feladatot végeznek a gyógyszertári
asszisztensek és szakasszisztensek a mindennapi betegellátásban.
A 2026-os soproni rendezvény előadásai alapján egyértelműen látszik: a jövő
gyógyszertárában az asszisztens szerepe egyre inkább önálló szakmai gondolkodást,
kommunikációs készséget, betegedukációt és folyamatos továbbképzést igényel.
Ez pedig nemcsak a szakma fejlődését szolgálja, hanem végső soron a legfontosabbat: a
betegek biztonságosabb és magasabb színvonalú ellátását.
