Felnőttek az iskolapadban
A szakképzés átalakításának kritikája

Úgy tűnik, az érettségizett, munkaviszonnyal rendelkező jelentkezők esetében az iskolarendszerben történő szakképzésnek több negatívuma van, mint amennyi előnye. A követelmények és az oktatás jellege, tartalma oda vezethet, hogy egyre kevesebben végeznek gyógyszertári asszisztensként, ami pedig a szakasszisztensek számának alakulását is negatívan befolyásolhatja.

A gyógyszertári asszisztens képzés 2021 szeptemberétől felnőttek számára is már csak iskolarendszerben érhető el. A szakmát a nyolc osztályt végzettek nappali tagozaton négy plusz egy tanév alatt, az érettségizettek nappali vagy esti tagozaton, két tanév alatt szerezhetik meg. negatívan befolyásolhatja.

Az iskolarendszerű képzés előnyének tekinthető az ingyenes oktatás (tanulás) lehetősége az állami iskolákban, a diákigazolvány a képzés teljes ideje alatt és az ösztöndíj. Ne feledjük azonban, hogy az iskolarendszerű képzésnek a munka mellett tanuló felnőttek szempontjából számos hátránya is van. Ezek közül néhány:

  • a felnőttképzést jóval meghaladó heti oktatási óraszám;
  • előírt nyári gyakorlatok teljesítése;
  • kötelező munkaszerződés a gyakorlati képzőhelyekkel, ami a munkaviszonnyal rendelkező felnőtteknél nem minden esetben kivitelezhető.
Az iskolarendszerű képzések további hátránya a felnőttképzéssel szemben az elérhető oktatási helyszínek korlátozott száma. Felnőttképzésben piaci igény alapján bármely településen megvalósítható a tanfolyami oktatás, ha ehhez a tárgyi és személyi feltételek adottak. Szakképző iskola, főleg egészségügyi azonban nincs mindenhol. A mai magyarországi közlekedési viszonyok és munkaidő-beosztások mellett sokak számára – akár csak 50 kilométeres távolságra is – nehezítő tényező lehet a hétköznapi bejárás szükségessége.

Hosszabb képzési idő, felesleges ismeretek

Az OKJ-s szakképzési rendszerben a gyógyszertári asszisztens szakma felnőttképzésben – munka melletti elfoglaltságként is – körülbelül egy év alatt volt megszerezhető. A gyógyszertári munkához szükséges ismereteket teljes körűen át lehetett adni, az általános ápolási témakörökből pedig annyit, amennyi a gyógyszertári munkához kell (az egyes szervrendszerek kórtana, annak gyógyszerelése és gyógyászati segédeszközei, a rehabilitáció formái és eszközei, a fekvőbeteg-ápolás során fellépő betegségek, azok kötszerei és gyógyászati segédeszközei stb.). Az új szakképzési rendszerben az iskolákban minden szakma elsajátítása az egész ágazatot átfogó alapismeretek egy évig tartó elsajátításával indul, és csak az ágazati alapvizsga sikeres letétele után kezdhető meg a konkrét szakma oktatása. Ez természetesen a képzési időt is meghosszabbítja.

A képzési idő megnövelése hasznos lehet akkor, ha az a gyógyszerészettel kapcsolatos szakmai tartalmakban való elmélyülést szolgálja. Az új rendszerben azonban a résztvevők a képzés első évében a Gyógyszertani alapismeretek és az Általános laboratóriumi ismeretek tantárgyon kívül kizárólag a kórházi betegellátással és ápolással kapcsolatos tantárgyakat tanulnak magas óraszámban. Kérdés, hogy mennyire szolgálja a gyógyszertári betegellátást, ha az ott dolgozó „magas szintű” sejtbiológiai, fizikai és biofizikai, biokémiai ismeretekkel rendelkezik majd. Az első évben rendelőintézeti gyakorlatot is kell teljesíteniük a résztvevőknek, amelynek keretében számtalan klinikai osztályon, rendelőintézetben fognak ápolási jellegű feladatokat teljesíteni. Ez a kötelezettség várhatóan jelentősen szűkíti majd a képzésbe jelentkezők számát.

Az ágazati alapképzés és a hozzá kapcsolódó nyári szakmai gyakorlat segítséget jelenthet a szakmaválasztásban bizonytalan tizenéves iskolások számára, hogy könnyebben el tudják dönteni, hogy egy adott ágazaton belül melyik szakmát válasszák. A felnőttek pályaválasztásának, pályamódosításának vagy szakmai továbbképzési igényének azonban más mechanizmusai, indítéka és céljai vannak.

Az úgynevezett képzési és kimeneti követelmények a következőképpen határozzák meg a szakmát: „A gyógyszertári asszisztens a gyógyszerellátás területén foglalkoztatott egészségügyi szakember, aki gyógyszerész irányítása mellett vesz részt a gyógyszerellátásban. Segíti a gyógyszerész munkáját a gyógyszertárakban, gyógyszerkészítő laboratóriumokban, gyógyszerraktárakban, a gyógyszer-nagykereskedelemben és a kórházakban. Dolgozhat a gyógynövény-forgalmazás területén is. A gyógyszertári asszisztens gyógyszer-technológiai, ügyviteli, gazdálkodási résztevékenységeket végez. Laboratóriumi munkafolyamatokban segédkezik, gyógyszerkészítésnél működik közre, önállóan alakít ki gyógyszerformákat, raktározási és tárolási feladatokat végez, ügyviteli, adminisztratív feladatokat lát el.”

A gyógyszertári asszisztens-képzésre beiratkozó felnőttek számára az lenne a fontos, hogy az oktatás a fenti területekre koncentráljon, és hogy a felnőtt életvitelhez illeszkedő, reálisan meghatározott képzési időt a választott szakma minél magasabb szintű megismerésével tölthessék.

A gyógyszertárak szerepe

Az új szakképzési rendszer az állami iskolákban német mintára „duális formában” zajlik majd. A gyógyszertár és a képzésben részt vevő között tényleges munkaszerződést kell kötni. A gyógyszertárnak a tanulóval kapcsolatos költségeit (munkabér, étkezési és utazási költségtérítés, munkaruha, biztosítás, táppénz, fizetett szabadság, nyugdíjjárulék stb.) az állam utólag ugyan megtéríti, de ne feledjük, hogy az asszisztensjelöltet minden gyakorlati tudnivalóra a gyógyszerész fogja megtanítani. Ennek lehet az az előnye, hogy a „magunk képére” formáljuk a jelöltet, de a tanítás idő- és energiaráfordítással járó folyamat, amit a napi teendőktől kell elvonni. Ez megtérülhet, ha az alkalmazott lojális és a gyógyszertárban marad, de ez nem garantálható. Az a kérdés is felvetődik, hogy egy-egy gyógyszertár hány tanulót tud vagy akar egyszerre ilyen munkaszerződéssel foglalkoztatni.

Fokozódó munkaerőhiány

A képzési idő növelése, az első év követelményei, a duális képzéshez kapcsolódó kötelezettségeket vállaló gyakorlati helyek várható hiánya azt a veszélyt is magában hordozza, hogy nemcsak a jelentkező lesz kevesebb, de a lemorzsolódás is nagyobb lesz. Minél kevesebb lesz a sikeresen végzett asszisztens, a szakasszisztens-képzésre is annál kevesebb lesz a jelentkező.

Márpedig a gyógyszertáraknak még az asszisztenseknél is több szakasszisztensre van szükségük. A (módosított elnevezésű) gyógyszertári szakasszisztens képzés belépési feltétele a sikeres gyógyszertári asszisztens végzettségen kívül további egy év munkaviszonyban szerzett munkaköri gyakorlat, és ezt követi egy 600 órás tanfolyam, amelynek részeként 300 óra gyakorlatot is teljesíteni kell.

A fenti folyamatok együttesen oda vezethetnek, hogy a gyógyszertárakban az eddigieknél is szegényesebb lesz a munkaerő-utánpótlás. Ennek megelőzését segítené elő, ha – a korábbiakhoz hasonlóan – mind a gyógyszertári asszisztensi, mind a ráépülő gyógyszertári szakasszisztensi curriculum a felnőtt tanulók életviteléhez jobban illeszkedő felnőttképzésben is oktatható lenne.

Darits Ágnes vezérigazgató és
Kőszegi Henrietta oktatási főmunkatárs,
OKTÁV Továbbképző Központ Zrt.

Forrása: MOSZ Info
2021-11-24