„A járványt össztársadalmi szinten tudjuk csak legyőzni”
Interjú dr. Dobson Szabolccsal

Az új típusú koronavírus-járvány, a fertőzés megelőzése és kezelése kapcsán számos, egymásnak ellentmondó információ kering az éterben, amelyek között sokszor még a szakembereknek is nehéz eligazodniuk. Dr. Dobson Szabolcs gyógyszerész, gyógyszeripari tanácsadó 2020 decemberében hozta létre a „Koronavírus vakcináció – szakirodalmi tallózó” elnevezésű Facebook csoportot, hogy hiteles adatok, vizsgálati eredmények, közlemények megosztásával segítse a tagok tájékozódását. Őt kérdeztem a járvány és a vele szembeni védekezés aktualitásairól.

Gyógyszertár: Véleményed szerint Magyarországon kell-e számítanunk a COVID-19 negyedik hullámára?

Dr. Dobson Szabolcs: Nem szeretek jósolgatni. Számítani elővigyázatosságból mindenképpen szükséges, már csak az Angliában terjedő delta (korábban indiainak nevezett) vírusvariáns miatt is. Ez már hazánkban is kimutatható, de terjedésének konkrét részleteiről nincs információm.

Gy.: A lakosság jelenlegi átoltottsági, átfertőzöttségi aránya elegendő-e a nyájimmunitáshoz?

D. Sz.: Ezt nem tudjuk. A hazainál jóval nagyobb átoltottságú országokban is megszaporodtak az elmúlt hetekben az új fertőzéses esetek. Ennek oka lehet például az újabb variánsok felbukkanása, az alkalmazott vakcinák hatásossági jellemzői, a korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos helyzet, illetve adott esetben az utazások.

Gy.: Úgy tűnik, itthon elértük azt a szintet, amikor mindenkit beoltottak, aki ezt szerette volna. Hogyan lehetne növelni a beoltottak arányát? Szerinted megoldás lehet a vakcináció kötelezővé tétele?

D. Sz.: Nem vagyok híve a COVID-19 elleni védőoltások kötelezővé tételének. Kontraproduktív lenne, és súlyos konfliktusokhoz vezetne. Négyféle védőoltás párhuzamos alkalmazásakor például az is felmerül, hogy melyikkel legyen kötelező az oltás, lehet-e bárkit is kötelezni bármelyik oltás elfogadására, illetve áll-e az állam rendelkezésére a kötelező oltásokhoz szükséges vakcinamennyiség. Ezen felül kötelező legyen-e beoltani a fertőzésen az elmúlt hat hónapban átesetteket, a 12-16 éves korosztályt stb. Az átoltottsági ráta növeléséhez kutatásokkal kellene feltárni az oltás elutasításának okait, és ezeknek megfelelő stratégiát kellene kidolgozni. Ezen belül vizsgálni kell azt, hogy ki miért nem veszi fel a második oltást. Ennek a témakörnek egyébként nagy nemzetközi szakirodalma van, célszerű azt is figyelembe venni, amellett, hogy a helyi társadalmi-kulturális tényezők is alapvetőek lehetnek. Ami bizonyos: sokkal naprakészebb és nyitottabb állami kommunikációra lenne szükség.

Gy.: Hogyan állnak a nemzetközi vizsgálatok az egyes oltóanyagok és a mind fiatalabb korosztályok vakcinációja kapcsán? Egyes országokban, így nálunk is már a 12-15 éveseket is oltják. Eljöhet az az időszak, amikor, mondjuk, a 10 év alattiak is nagy biztonsággal olthatók lesznek?

D. Sz.:A minap hazánkban is engedélyezték a 12-16 éves korosztály nem kötelező oltását COVID-19 ellen. Ez elég vad indulatokat is kivált az emberek/szülők egy részéből, részben mert nem jelent meg ezzel kapcsolatban megfelelő szakmai felvilágosítás, és a döntés súlya a szülőket terheli. Amint a klinikai vizsgálatok befejeződnek és a hatósági értékelésük is kedvező véget ér, a 12 év alatti korosztályok oltása is lehetővé válhat, egészen csecsemőkorig. Kínában a Sinovac vakcinát már hároméves kortól lehet alkalmazni, és úgy tűnik, hogy a Sinopharm oltóanyaga is hamarosan engedélyt kap erre.

Gy.: Leszámolhatunk-e valaha is a SARS-CoV-2 vírussal vagy innentől folyamatosan az életünk része lesz?

D. Sz.:Úgy tűnik, hogy a vírus belátható ideig jelen lesz az életünkben, kérdés, hogy milyen súlyosságú járványok formájában.

Gy.: Mennyire kell tartanunk az újabb és újabb variánsok felbukkanásától? Védenek-e ezektől a jelenlegi vakcinák, vagy a mutációkhoz igazodva az oltóanyagok összetételét is folyamatosan módosítani kell?

D. Sz.:: Megkülönböztetnek úgynevezett aggályos variánsokat, mint amilyen például legutóbb a delta (indiai) variáns is volt, illetve van. A hatóságok számos országban folyamatosan monitorozzák a SARS-CoV-2 vírus újabb és újabb mutációit, variánsait, és teszteket végeznek arra vonatkozóan, hogy mennyire képesek ezeket neutralizálni a jelenlegi vakcinák hatására termelődött ellenanyagok. A tapasztalatok szerint egyes újabb variánsok ellen a hatásosság alacsonyabb lehet. Minden nagy cég foglalkozik variáns vakcinák fejlesztésével, amire vonatkozóan létezik is EMA-útmutatás. Nem zárható ki, hogy a közeljövőben születhetnek módosított összetételű vakcinák az újabb variánsok ellen.

Gy.: Lehet-e már tudni, hogy a különböző vakcinákból (a második dózist követően) szükség lesz-e harmadik oltásra, és ha igen, az mikor válik aktuálissá? Illetve tudjuk-e már, hogy milyen rendszerességgel kell majd újraoltatnunk magunkat?

D. Sz.: Ez a téma most bontakozik ki. Egyes országokban (Egyesült Arab Emirátusok, Bahrein) már bevezették a harmadik oltás alkalmazását, máshol (például a Seychelle-szigeteken) fontolgatják ezt. Hazánkban az állam láthatóan tudatában van annak, hogy ez akár már ősszel aktuális kérdés lehet, de egyelőre várakozó állásponton van. Nem tudhatjuk azt sem, hogy miként alakul ősszel a járványügyi helyzet és milyen variáns(ok) lesz(nek) domináns(ak).

Gy.: Az kiderült már, hogy a nagyobb hatékonyság érdekében érdemes-e variálni az egyes vakcinákat, vagy az a biztos, ha mindenki ugyanabból a készítményből kapja a második, harmadik dózist is?

D. Sz.: A harmadik oltások kérdését nagy valószínűséggel központilag fogják szabályozni a jelenleg még zajló klinikai vizsgálatok és más országok tapasztalatai alapján. A kevert (úgynevezett heterológ) oltási sorok, úgy tűnik, kedvező szerológiai eredményeket produkálnak, bár egy angliai vizsgálat szerint a második (az elsőtől eltérő) oltások esetén emelkedik a mellékhatások gyakorisága.

Gy.: Sokan nem veszik fel a második oltást, nyilván azt gondolva, hogy már az elsőtől is védetté váltak. Nagyjából milyen arányban véd az egy, illetve a két dózis a fertőzéstől?

D. Sz.: Ez függhet a vakcina típusától, a két vakcina beadása közötti időszakasz hosszától, a beoltott populációtól (például egészségesek vagy immunszupprimáltak, ezen belül reumás betegek, szolid tumorosok, hematológiai onkológiai betegek), továbbá az életkortól. Azonban mára már számos klinikai vizsgálat igazolta, hogy az emlékeztető oltás nélkülözhetetlen az optimális védőhatás kialakításához.

Gy.: Azt olvastam, hogy elsősorban a nők és a 60 év felettiek vannak kitéve az oltottan megfertőződés kockázatának. Te mit tudsz erről?

D. Sz.: Én ezt nem láttam vizsgálati szinten. Inkább az a kérdés, hogy a tüneteket, ezen belül a súlyosabb tüneteket okozó áttöréses fertőzések jellemzően kiknél fordulnak elő. Közéjük tartozhatnak az idősebbek, a kockázatot jelentő alapbetegségekben szenvedők (például cukorbetegek, immunszupprimáltak), és azok, akik nem tartják be fegyelmezetten a nem farmakológiai óvintézkedéseket.

Gy.: Van-e értelme az oltás utáni immunválasz és ellenanyagszint mérésének?

D. Sz.: A mérésnek szervezett vizsgálat keretében van értelme, mert ebből lehet tudni, hogy az oltottak különböző alcsoportjainál milyen az ellenanyag-termelődés szintje és dinamikája. Nyilván van összefüggés a klinikai védettség jellemzői és a humorális immunválasz mértéke és tartóssága között, de ez egyéni szinten, egy-egy ad hoc mérés alapján nem nyújt biztonságot. A hamis biztonságtudat vagy a felesleges szorongás egyaránt nemkívánatos. Ezen felül pedig nem egyéni szinten kell gondolkodni: megfelelő átoltottság mellett azok is védve vannak, akiknél a vakcina nem váltott ki megfelelő immunválaszt. Az áttöréses fertőzések kockázata is nagyobb, ha a megbetegedési ráta magas. A járványt össztársadalmi szinten tudjuk csak legyőzni.

Gy.: Lassan másfél éve éljük maszkban az életünket. Mikor jöhet el az az idő, amikor már zárt terekben (boltban, tömegközlekedési eszközökön) sem kell viselnünk ezt a védőeszközt?

D. Sz.: Nyilván akkor, amikor a járványügyi helyzet ezt indokolja. Az Egyesült Államokban például 2021. május 13-án a CDC (Betegségkontoll és Prevenciós Központ) a teljes oltási sorban részesülteknél eltörölte a maszkhordási kötelezettséget és a szociális távolságtartást, kivéve, ha szövetségi, tagállami, helyi, törzsi vagy területi törvények, szabályok és szabályozások ezt előírják, beleértve a helyi üzleti és munkahelyi irányelveket. Hogy ezt mikor lazítják tovább, arra nem mernék jóslatot tenni.

Gy.: Felröppent a hír, hogy a Moderna oltóanyaga a közeljövőben kereskedelmi (patikai) forgalomba kerül. El tudod képzelni, hogy a COVID-19 vakcináció teljes egészében átkerül a háziorvosok hatáskörébe, azaz ők írnák fel és ők is adnák be az oltóanyagot a lakosságnak?

D. Sz.: Elképzelhető, amennyiben megfelelő mennyiségű oltóanyag áll rendelkezésre, annak mintájára, ahogyan ez az influenzaoltásnál is működik.

Gy.: Úgy tudni, orálisan alkalmazható COVID-19 vakcina kifejlesztésén is dolgoznak már. Igaz a hír? Ha igen, szerinted mennyi idő múlva kerülhet sor ennek az alkalmazására?

D. Sz.: Ezzel kapcsolatban sem mernék jóslásokba bocsátkozni. A klinikai vizsgálatok látszólagos sikeressége mindig hordoz magában bizonytalanságokat.

Gy.: A COVID-19-cel kapcsolatban folyamatosan zúdulnak ránk, laikusokra és szakmabeliekre a legkülönfélébb információk. Hogyan tudjuk eldönteni, hogy hiteles, tudományos megalapozottságú hírt vagy fake news-t olvasunk?

D. Sz.: Én azt ajánlom, hogy csak a tudományos forrást belinkelő, arra azonosítható módon hivatkozó cikkeket olvassuk. A szenzációvadász cím és nyelvezet is gyanús. Egyébként még ilyen esetben is, kellő háttérismeretek hiányában az emberek nem kis része hajlamos félreértelmezni az olvasottakat.

Gy.: Bármi más, amit fontosnak tartasz elmondani a koronavírus elleni védekezés kapcsán?

D. Sz.: Olvassa mindenki a Koronavírus vakcináció – szakirodalmi tallózó nyílt Facebook csoport posztjait!

Tóth Tamás

Forrása: MOSZ Info
2021-07-21