A MOSZ 2024. október 4–6. között, immár 34. alkalommal rendezte meg a Gyógyszerészek Országos Kongresszusát; a tavalyihoz hasonlóan idén is a Hotel Eger & Park látta vendégül a szakembereket. A rendezvény fókuszában a gyógyszerész szakma újradefiniálása, a patikusok által nyújtott szolgáltatások, kompetenciák kibővítése állt, annak érdekében, hogy mind a betegek, mind pedig az utánpótlás számára vonzóbbá váljon ez a hivatás. A másik „forró” téma, amely a kongresszus két és fél napját uralta, az egyre szélesebb körű informatikai megoldások és a mesterséges intelligencia alkalmazása volt, amelyekre nem félelemmel, hanem lehetőségként kell tekinteni.

Péntek

A rendezvény első napja a Hartmann-Rico Hungária Kft. által szponzorált szakmai továbbképzés jegyében telt, és a legkülönfélébb sebek ellátásáról szólt. Az előadássorozat a sebtípusok, a sebgyógyulás folyamatával, a sebkezelés lépéseinek bemutatásával kezdődött. Az előadók kiemelték, hogy főleg a krónikus sebek kezelésének és kialakulásának egyik oka a rossz keringés, a mikrocirkulációs rendszer nem megfelelő működése. A Debreceni Egyetem képviselői a 21. századi sebkezelés lehetőségeit mutatták be. Ezen a területen kifejezetten látványosak az orvostudomány és a gyártók eredményei. Dr. Szabó Éva PhD egyetemi docens előadásának összefoglalójában külön kiemelte a patika fontosságát az utókezelésben (fényvédelem, hidratálás), de hangsúlyozta a felkészültség, a tudás fontosságát is, hogy a gyógyszerész felismerje a különböző sebfajtákat, és megfelelő információt és/vagy ellátást tudjon nyújtani.

Nézői kérdésekre válaszolva a docensnő elmondta, hogy a BEMER készülék alkalmazásával, egy hatfős vizsgálat során mind a gyógyulási fázisban, mind a krónikus sebek kialakulásának otthoni megelőzésében vannak pozitív tapasztalatok. Dr. Szentkereszty Zsolt egyetemi docens ezt azzal egészítette ki, hogy a BEMER-t a hipertrófiás hegek kialakulása után, alternatív kezelésként szokták ajánlani.

A kongresszus továbbképzési napjának délutáni programjában a résztvevők gyakorlati példákon keresztül kaptak nagyon ha vansznos tanácsokat mind az akut, mind a krónikus sebek ellátására vonatkozóan, amelyek a napi gyógyszertári munkában is jól hasznosíthatók. Az érdeklődők nemcsak kivetítőn keresztül, hanem a workshopok keretében, közelről is megfigyelhették a sebkezelési lehetőségeket, az ellátás során használatos eszközök helyes alkalmazását.

Ugyancsak a kongresszus nyitónapján került sor a MOSZ által meghirdetett „A jövő gyógyszerészei 2024” csapatverseny záró, harmadik fordulójára. A szervezők egész napos, külön szekciót szenteltek a versenynek. A jelenlévők végre személyesen is megismerhették a két csapatot, hiszen a MAGIszterek (Semmelweis Egyetem) és az UD-Főnixek (Debreceni Egyetem) ugyan már hónapok óta, de eddig leginkább az online térben versengtek egymással. Itt bemutatták eddigi munkáikat, elmesélték, hogyan birkóztak meg a feladatokkal, majd az expediálás területén is összemérték tudásukat. Kísérő programként két gyógyszerész kolléganő a saját brandjét mutatta be, jó példával járva a fiatalok előtt a téren, hogy hogyan kamatoztathatják gyógyszerészi tudásukat egyéb területeken. A jó hangulatú verseny végén a szakmai zsűri eredményt hirdetett, a hallgatók pedig értékes díjazásban részesültek.

Szombat délelőtt

Nagy várakozás övezte az idei rendezvényt, ahol az előzetes beharangozóhoz hűen a résztvevők első kézből szerezhettek a szakma számára különösen fontos, exkluzív információkat, de olyan muníciót is kaphattak, amely nagyban segítheti a kollégák munkáját az átalakuló egészségügyi rendszerben.

A szakmai napot Lukácsné dr. Fodor Enikő elnök asszony, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke nyitotta meg azzal az üzenettel, hogy az ellátórendszer átalakítása hosszú távon a hazai egészségügy minden szegmensének működését meg fogja változtatni, s a változások a lakosságot, az orvosokat, valamint a gyógyszerészeket egyaránt érintik. Erősödik a szakmai egymásra utaltság. Kiemelte: a kollégák elköteleződése, hivatástudata, magas szintű szaktudása a betegek rendelkezésére áll. A gyógyszertár egy olyan döntési pont, ahol eldől, hogy a beteget mikor kell az egészségügyi ellátórendszer magasabb szintjére irányítani. Mindez akkor működik jól, ha folyamatos az információáramlás a szektor összes szereplője között. A változások itt vannak előttünk, a kérdés csak az, hogy milyen úton fogunk továbbindulni, mennyire tudjuk felvenni a szükséges sebességet.

Lukácsné dr. Fodor Enikő elnök asszony ezt követően átadta a szót dr. Mikola Bálintnak, a MOSZ tiszteletbeli elnökének, aki kihirdette az idei díjazottakat, elsőként a „Gyógyszerészetért” életműdíj kitüntetettjét, majd az Év Gyógyszerésze és a Kedvenc Patikám kiírás helyezettjeit.

A nap első első előadója, prof. dr. Szökő Éva, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság elnöke arról beszélt, hogy a gyógyszerészet globális irányvonalai egyre inkább a betegközpontúság felé mozdulnak el. A világ több államában, például az angolszász országokban, a gyógyszertárak számos pluszszolgáltatást nyújtanak a betegek számára. Ezek a szolgáltatások hozzájárulnak a páciensek hatékonyabb és biztonságosabb kezeléséhez, és ez az irányvonal hazánkban is elkerülhetetlen. Számunkra a legfontosabb lépés a kognitív patikai szolgáltatások bővítése, amelyeket kizárólag gyógyszerészek végezhetnek. Ehhez azonban fontos, hogy jogszabályokkal rögzítsük ezeket a kompetenciákat.

Az olyan új technológiák, mint a digitalizáció és a mesterséges intelligencia is átalakítják a gyógyszerészetet, és nekünk kell eldöntenünk, hogy követjük a változásokat, vagy mi magunk irányítjuk őket – jelentette ki az MGYT elnöke. A sikerhez több tényező szükséges. Először is, a gyakorló gyógyszerészek részéről elkötelezettség, hiszen ez a szakma hosszú távú érdeke. Másodszor, megfelelő képzésre van szükség, hogy a kollégák rendelkezzenek a szükséges tudással és készségekkel. Emellett fontos az is, hogy a társadalom és az egészségügyi szakmák ismerjék el a gyógyszerészek szerepét, és támogassák ezeket az új szolgáltatásokat. Ha sikerül bebizonyítani, hogy ezek a szolgáltatások javítják a betegek életminőségét, és gazdaságilag is hasznosak, akkor van esély arra, hogy a jogalkotók és a finanszírozók is támogassák ezeket. A gyógyszerészet jövője tehát a mi kezünkben van – foglalta össze az elhangzottakat a professzor asszony. – Ahhoz, hogy sikeresek legyünk, összehangolt cselekvésre és áldozatvállalásra van szükség, de ha nem lépünk, a következmények hosszú távon nem lesznek kedvezőek.

Nagy várakozás övezte dr. Bidló Judit előadását. Az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár felvezetőjében bemutatta a magyar gyógyszerellátás helyzetét, az elmúlt időszak változásait, valamint a patikák és a gyógyszerészek jelenlegi szerepét és kihívásait. Az OSAP-ból (Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program) származó adatokat használva vázolta fel a gyógyszertárak történelmi és jelenlegi fejlődését, a patikák számának alakulását, valamint a munkaerőpiaci helyzetet. A helyettes államtitkár a gyógyszertári dolgozók számára is kitért, rámutatva, hogyan változott a gyógyszerészek és az asszisztensek aránya. A kispatikák támogatása, a finanszírozás településméret szerinti eloszlása és a vidék gyógyszerellátásának javítása is kiemelt téma volt, amelynek lehetséges változtatását javasolta a szakmapolitikai diszkusszió tárgyának.

Bidló Judit ezt követően áttért az egészségügy jelenlegi kihívásaira, amit több problémára fókuszálva mutatott be. Az ellátórendszer széttöredezett, kórházközpontú, nem érvényesül benne az üzemgazdaságosság, alacsony a digitalizáltság, és a prevenció, a szűrés és a rehabilitáció eddig teljesen kimaradt. A gyógyszerészetben, a lakosságközeli ellátásban felmerül a szolgáltatási differenciálás lehetősége, az, hogy egyes patikák többletszolgáltatásokat nyújtsanak. A fő kérdés, hogy a nyújtott szolgáltatások alapján szükséges-e különbséget tenni a gyógyszertárak között. Ez a gyógyszerészek kompetenciáival, különösen a személyes konzultáció szerepével is összefügg. Fontos megvizsgálni, hogy a gyógyszerészeknek mi az elsődleges feladatuk: a gyógyszerekhez való könnyű hozzáférés biztosítása vagy a személyes tanácsadás. A patikai többletszolgáltatások kapcsán szabályozni kellene, hogy azok miért és milyen áron adhatók, hangsúlyozva, hogy e szolgáltatások mindegyike önkéntes alapon vehető igénybe.

A helyettes államtitkár emellett a vakcinációba és a vastagbélszűrésbe is bevonná a gyógyszerészeket. Utóbbiak szerepének újragondolása az automatizáció és a telemedicina kihívásaival összefüggésben is fontos kérdés. Fontos az EESZT-hez való hozzáférés biztosítása, a közvetlen kommunikáció, de a betegútmenedzsmentbe és a praxisközösségekbe is be kellene vonni a gyógyszerészeket, ahol az előadó meglátása szerint nagyon fontos szerepük lenne. Bidló Judit egy friss változást is bejelentett, miszerint a patikáknak a pelenkák és az injekciós tűk esetében is lehetőségük lesz az ajánlott ártól való eltérésre.

Dr. Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke egy friss felméréssel készült, amelynek segítségével bemutatta az orvosok jelenlegi helyzetét, azt, hogy hogyan élik meg az egészségügy jelenlegi állapotát. Magyarországon az orvosok és nővérek száma a lakosság arányában alacsony, miközben az orvos-beteg találkozások száma európai viszonylatban a legmagasabb. Ez jelentősen befolyásolja az orvosi munka minőségét. Megoldandó feladatnak nevezte, hogy világos, átlátható átalakítási irányok legyenek, társadalmi vita folyjon arról, hogy ebben hol a szerepe az orvosnak, a gyógyszerésznek. Kiemelte a betegutak rendszerét, ami ma annyira rendezetlen, hogy az eligazodásban még az sem jelent előnyt, ha valakinek pénze van. A legnagyobb kormányzati hibának az életpályamodell hiányát nevezte.

Egy nézői kérdésre, miszerint az ismertetett kutatásból az derül ki, hogy az orvosok túlterheltek, a gyógyszerészek pedig várják a plusz feladatokat, szeretnének átvállalni ebből a teherből, az előadó miként látja ennek lehetőségét, Álmos Péter két konkrét példát is hozott. Az egyik az ügyelet, amelyben az orvos, a mentőorvos és a gyógyszerész is szerepet kaphat, hiszen az ügyeletre eddig kétharmadban olyan páciensek érkeztek, akiknek a problémája nem igényelt orvosi ellátást, mert az akár vény nélkül kiváltható gyógyszerekkel is orvosolható volt.

Dr. Süle András, az Európai Kórházi Gyógyszerészek Szövetségének elnöke, a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet főgyógyszerésze a legfontosabb stratégiai célrendszereket mutatta be, amelyek az európai egészségügyi rendszer négy kulcsfontosságú területére összpontosítanak: ezek az egészségügyi munkaerő, a gyógyszerészképzés, a digitális egészségügy és a gyógyszerhiány kezelésére. A gyógyszerészek szerepe az egészségügyben folyamatosan átalakul. Az egyik kiemelt stratégiai cél, hogy a gyógyszerészek nagyobb szerepet kapjanak a klinikai ellátásban és a terápiás döntéshozatalban. Az új irányvonal szerint a gyógyszerészek nemcsak a gyógyszerkiadásért felelnének, hanem közvetlenül részt vennének a betegek kezelésében, a terápiák indításában, módosításában és akár megszüntetésében is. Egyes európai országokban már elindultak az ilyen irányú reformok, de Magyarországon ez még nem elterjedt gyakorlat. Néhány kórház, például a Péterfy, már rendelkezik saját belső szabályzattal, amely lehetővé teszi a gyógyszerészek terápiás döntéshozatalát, de az országos szintű megvalósítás még várat magára. Az egységes szabályozás célja, hogy minden kórházban és egészségügyi intézményben érvényesülhessenek a gyógyszerészi kompetenciák.

Aggasztó tendencia a gyógyszerészek klinikai területen való elhelyezkedésének csökkenése és a gyógyszerészképzésben részt vevők számának visszaesése. Az egészségügyi munkaerőhiány egyre sürgetőbb probléma, amelynek megoldása kulcsfontosságú az egészségügyi rendszer fenntarthatósága szempontjából. Bár az automatizáció és a mesterséges intelligencia segíthet bizonyos területeken, ezek nem nyújtanak teljes körű megoldást. Az elnök hangsúlyozta, hogy a gyógyszerészképzés modernizálása és a munkaerővonzás kiemelt prioritás kell, hogy legyen.

Az európai és globális gyógyszerhiány egyre nagyobb kihívást jelent az egészségügyi rendszerek számára. A terápiák elhalasztása, a betegek nem optimális kezelése komoly következményekkel jár, különösen a kritikus betegségek esetében. Az ellátási láncok bonyolultsága és a gyógyszerpiac összetettsége egyre nagyobb figyelmet igényel, és a megoldás összetett intézkedéseket kíván. A döntéshozatali folyamatokat egyre inkább adatokra és bizonyítékokra alapozzák. A terápiás menedzsment és a gyógyszerészi kompetenciák hatékonyságának igazolására olyan kutatások és programok indultak, amelyek segítenek a szakma értéknövelő szerepének bemutatásában.

A délelőtti ülést Szepesházi Zsolt, az Enelis Informatikai Zrt. vezérigazgatója zárta, aki a több évtizedes szakértelemmel rendelkező Novodata Zrt. és LX-Line Kft. 2024-es együttműködésével létrejövő Enelist mutatta be a résztvevőknek, amely fúzió meglátása szerint új utakat nyit a gyógyszertári informatika világában. A vezérigazgató egy új fejlesztésről is beszélt: idén vezetik be az Enelis Gyógyszertár nevű, újgenerációs patikai rendszert, amely egy, a mesterséges intelligencia által támogatott, a betegedukációt segítő, önkiszolgáló pénztárgéprendszer.

Szombat délután

Dr. El Koulali Zakariás országos tiszti főgyógyszerész, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) igazgatója a lakossági gyógyszerellátás aktuális helyzetéről és a mesterséges intelligencia megkerülhetetlenségéről beszélt, ami szerinte a jövő. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia nem fogja leváltani az orvosokat, gyógyszerészeket, egészségügyben dolgozókat, viszont azok, akik alkalmazzák, le fogják cserélni azokat, akik nem. A WHO előrejelzéseire hivatkozva a főgyógyszerész kiemelte, hogy 2030-ra világszerte 10 millió egészségügyi szakember fog hiányozni a rendszerből, a gyógyszerészeket is beleértve, a mesterséges intelligencia pedig segíthet orvosolni ezt a problémát. A trendek szerinte azt mutatják, hogy az ellátás helye (point-of-care) nem egy kórházban, és nem is biztos, hogy egy gyógyszertárban lesz – ott lesz, ahol a páciens éppen tartózkodik. Mert ott szeretne diagnózist kapni, meggyógyulni, esetleg gyógyszerészi tanácsadást és gyógyszert is kapni. Az előadó úgy véli, ez 5-10 éven belül meg fog valósulni. Sok olyan adat van, amely azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia segíteni tud a repetitív folyamatokban és a sok adat vizsgálatán alapuló döntések előkészítésében.

Dr. El Koulali Zakariás ezt követően beszélt a hatósági ellenőrzésekről, a személyi jogosokról, az elektronikus nyilvántartásokról, a gyógyszerautomatákról, amelyek szerinte a vicc kategóriáját képezik, illetve a gyógyszertári ügyeletről. A főgyógyszerész úgy véli, ez utóbbit meg kell reformálni. Ő maga is ezen dolgozik; a koncepciója arról szól, hogy Magyarország lakossága egyszerűen hozzáférjen a gyógyszertári ügyelethez, legyen az sürgősségi vagy kényelmi szolgáltatás, és ebben minél kisebb terhe legyen az államnak és a gyógyszertáraknak. Ezzel kapcsolatban három javaslatot tett le a döntéshozók asztalára: a.) állami finanszírozás, b.) állami plusz szolidaritási finanszírozás, c.) szolidaritási finanszírozás. Bízik abban, hogy egy-két hónapon belül az erre vonatkozó szakmai koncepció is kialakul.

Dr. Bertalan Lóránt, az ESZFK eRecept és eHealth szakértője szerint az egészségügy digitalizációja, különösen az elektronikus egészségügyi rendszerek (például az EESZT) területén, már most is jelentős előnyöket kínál, de ennek kapcsán még számos kihívással kell szembenézni. Előadásában beszélt az MI kínálta lehetőségekről, ezek közé tartozik a nagy mennyiségű adat elemzése, ami elősegítheti a diagnosztikai folyamatokat és a betegellátás javítását.

Az EESZT különböző moduljai, mint az e-recept és a lakossági portál, már széles körben használtak, de az egészségügyi szakemberek, például a gyógyszerészek számára további hozzáférésre lenne szükség, hogy teljes mértékben kihasználhassák az adatok nyújtotta lehetőségeket. A jelenlegi rendszerekben még korlátozott a strukturált adatok feldolgozása, de a tervek szerint a laborleletek és egyéb egészségügyi dokumentumok digitális és strukturált formátumban is elérhetők lesznek, amelyeket így majd automatikusan integrálni lehet a döntéstámogató rendszerekbe. A mesterséges intelligencia ezek alapján képes lenne előre jelezni bizonyos egészségügyi problémákat, vagy segíteni az orvosokat és a gyógyszerészeket a kezelés során.

A gyógyszerészek szerepe a digitalizáció révén szintén átalakulhat, különösen, ha több hozzáférést kapnának az egészségügyi adatokhoz, például a beteg gyógyszerallergiáihoz vagy krónikus betegségeihez. Ez lehetővé tenné számukra, hogy proaktívan részt vegyenek a gyógyszerelés felügyeletében és optimalizálásában.

A lakosság körében végzett felmérések alapján az elektronikus receptek használata széles körben elterjedt, és a betegek többsége pozitív visszajelzést adott a rendszer működéséről: több mint 95 százalékuk hallott róla, és több mint 80 százalékuk használta is már. Az MI bevezetése és a digitalizáció előrehaladása azonban nemcsak technológiai fejlesztést jelent, hanem jelentős kulturális váltást is, ami az egészségügyi dolgozók és a lakosság közötti együttműködésen alapul. Ma már az összes egészségügyi dokumentum felkerül a felhőbe, ami számos új lehetőséget biztosít. Az az adatvagyon, ami itt az elmúlt csaknem hét év alatt összegyűlt, a döntéstámogatás és a mesterséges intelligencia fejlesztésének irányába mutat. Azonban ahhoz, hogy a gyógyszerészek az adatok szélesebb köréhez is hozzáférhessenek, legyen szó klinikumról vagy közforgalomról, jogszabály-módosítás szükséges.

Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, kapcsolódva a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségek tematikájához, azzal a költői kérdéssel kezdte előadását, hogy helyettesítheti-e a dietetikust, a szakembert az AI. A felmérések azt mutatják, hogy körülbelül a szakemberek fele hiányzik a rendszerből, a személyi-szakmai minimumfeltételek csupán az intézmények 50 százalékában teljesülnek. Pedig szükség van a személyes jelenlétre, amit a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségek is segítenek. Nagyon fontos a prevenció és a hiteles tájékoztatás. Az MDOSZ tevékenysége kétirányú, és az elnök is ebben a két irányban, a lakossági egészségfejlesztésben, illetve a dietetikusok ismertségének, elismertségének növelésében, tudásuk naprakészen tartásában gondolkodik.

Az előbbi célt szolgálja az egészséges táplálkozás népszerűsítése, amellyel a nem megfelelő életmódhoz kapcsolódó betegségek, például egyes daganatok kialakulása is megelőzhető. Ehhez van az MDOSZ-nek egy Okostányér® névre hallgató táplálkozási ajánlása. „Rendkívül fontosnak tartom, hogy ennek az üzeneteit eljuttassuk a magyar lakossághoz: lehet finomat enni, közben a fenntarthatóságra is figyelni, jót tehetünk a szervezetünkkel, ha az Okostányér® elvei szerint állítjuk össze az étrendünket” – mondta az előadó. Ha nem is százszázalékosan, de mindenki megismerheti azokat a fontos lépéseket, amelyek számára megoldást hoznak. A patika pedig az a terület, ahol olyan támogatás adható ehhez, amely valóban tudja segíteni az embereket. Az elnök szerint fontos, hogy a gyógyszertárak számára is elérhető legyen a dietetikusi címtár, ebben nagyon tudja erősíteni egymást a két szakma.

Dr. Lieber Andrea orvos, kozmetikus tudományos előadásában a hajhullás kezelésére kifejlesztett Bioscalint mutatta be, amelynek során a jelenlévők részletes információkat kaphattak a probléma okairól, holisztikus megközelítéséről és komplex kezeléséről.

A nap és az egész kongresszus tematikája abban segítette a gyógyszerészeket, hogy miként tudják termékpalettájukat és szolgáltatásaikat úgy bővíteni, hogy minden, ezekkel kapcsolatos választás tudatos és biztonságos lehessen. A nap zárásaként a résztvevők ennek a nemzetközi gyakorlatát is megismerhették. Előbb Dr. Kiss Szabolcs, az Egyesült Királyságban élő szakgyógyszerész jelentkezett be, majd a Németországban dolgozó dr. Demeter Tamás szakgyógyszerész videóüzenetben számolt be ottani tapasztalatairól. Dr. Horváth Tünde, a Nagyváradi Egyetem Orvosi és Gyógyszerészeti Kara Gyógyszerkémiai Tanszékének oktatója a romániai gyógyszerészellátás helyzetéről, a képzés rendszeréről, illetve a patikákban nyújtott szolgáltatásokról adott teljes körű képet. Gyógyszerkémiai Tanszékének oktatója a romániai gyógyszerészellátás helyzetéről, a képzés rendszeréről, illetve a patikákban nyújtott szolgáltatásokról adott teljes körű képet.

A beszámolók alapján elmondható, hogy az említett országok gyógyszerészei szélesebb kompetenciákkal rendelkeznek. Szigorú szabályozás mellett, de lehetőségük van oltások beadására, szűrésekre, bőranalízisre, és akár táplálkozási vagy szoptatási tanácsadásra is. Sürgősségi fogamzásgátlókat is kiadhatnak, az Egyesült Királyságban pedig hét különböző indikációban antibiotikumot is felírhatnak fertőzések és felülfertőződések kezelésére.

A nemzetközi beszámolók után dr. Lekli István, a Debreceni Egyetem Gyógyszerhatástani Tanszékének docense és dr. Somogyi Orsolya, a Semmelweis Egyetem oktatója a gyógyszerészi kompetenciák bővítésének irányairól és lehetőségeiről beszélt. A szakemberek szerint a gyógyszerész szakma vonzerejének növelése és a fiatalok képzésben tartása kulcsfontosságú a gyógyszerészi szakdolgozói hiány orvoslásában. Ehhez szélesebb kompetenciákat kell biztosítani a szakembereknek. Dr. Somogyi Orsolya elmondta, hat területen már szakmai irányelveket is kidolgoztak, amelyek a COPD, a krónikus hátfájás, az asztma, a várandósgondozás, a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás, valamint a cukorbetegség gondozására terjednek ki. Az adjunktusnő szerint fontos lenne, hogy krónikus betegségek esetén a gyógyszerészek jogosultak legyenek ismételt vények felírására, és sürgősségi esetekben gyógyszereket adhassanak ki, mindezt természetesen szigorú szabályozás mellett. Ez a kompetenciabővítés is hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyógyszerész szakma vonzóbbá váljon, és a fiatalok hosszú távon a pályán maradjanak.

Vasárnap

A kitartóknak megérte megvárni a rendezvény utolsó délelőttjét. Az első előadó, Schissler József könyvvizsgáló, adótanácsadó, okleveles pénzügyi revizor ebben az évben is nagyon fontos segítséget nyújtott a kollégáknak. Idén az osztalék kérdését járta körbe, és magyarázta el annak szabályait. E témában írt cikkét lapunk 22–25. oldalán olvashatják.

Dr. Sárkány Ferenc gyógyszerész és természetgyógyász pályafutását a nemzetközi gyógyszeriparban kezdte, ma főként gyógynövényekkel, biológiailag aktív anyagokkal és étrend-kiegészítők fejlesztésével foglalkozik. Célja a patikában a szintetikus gyógyszerek arányának csökkentése. Előadásában a felső légúti betegségek kezelési lehetőségeit mutatta be. Mint elmondta, a terápia során gyakran alkalmaznak orrcseppeket, köptetőket és antibiotikumokat; dr. Sárkány Ferenc a természetes gyógymódok, különösen a gyógynövények fontosságáról, illetve saját fejlesztéséről beszélt, amelyek a szintetikus készítményeknél enyhébb és kíméletesebb alternatívát nyújtanak.

„A végén egy marad” – ezzel nyitotta előadását dr. Rónai Zoltán tüdőgyógyász-allergológus főorvos, aki az antihisztamin történetét és a megfelelő, ilyen tartalmú készítmény választásának szempontjait mutatta be. A szakorvos lebilincselő előadásban mutatott rá, hogy a gyógyszerészeknek miért van ebben kulcsszerepük: sorsokról döntenek, amikor allergia kezelésére szolgáló készítményt ajánlanak.

Az epigenetika kozmetikai alkalmazási területeit, kutatási eredményeit mutatta be dr. Kiss Norbert bőrgyógyász, nemi gyógyász, kozmetológus szakorvos, a Magyar Dermatológiai Társulat Pszichodermatológiai Szekciójának elnöke, aki úttörő készítménynek nevezte az Eucerint. A gyártó cég 2008 óta kiterjedt epigenetikai kutatásokat folytat, és a terület vezető szakértői közé tartozik. Ezen a területen az áttörést jelentő felfedezések sorát gyarapította a bőröregedés során bekövetkező, átfogó epigenetikai változások azonosítása, az öregedéssel összefüggő epigenetikus változások hatásának vizsgálata a bőr génkifejeződésére, és az első bőröregedés-óra kifejlesztése. A kutatók ma már nemcsak arra képesek, hogy az epigenetikus mintázat alapján pontosan megállapítsák a bőr korát, hanem arra is, hogy azonosítsák azokat a hatóanyagokat, amelyek hatással vannak az epigenetikus mintázatra, így vissza tudják fordítani a biológiai kort.

A BioTechUSA fejlesztéseinek új irányairól számolt be Tarnóczi Bence szenior tréner. Elsőként bemutatta a tisztán magyar tulajdonú BioTechUSA cégcsoportot, amely több mint negyedszázados munka eredményeként Európa egyik legnagyobb étrend-kiegészítő- és speciális élelmiszer gyártójává és forgalmazójává vált. Négy márkát tulajdonol: a BioTechUSA-t, a Scitec Nutritiont, a Buildert és a ShakerStore-t. Termékportfóliójában összesen több mint kétezer termék található, amelyek mindegyike Magyarországon készül. Bár a cég továbbra is a fehérjékre fókuszál, folyamatosan nyit a különböző betegcsoportok felé is.

„Engem is mérgeznek, de én is mérgezek?” – ezzel a provokatív kérdéssel vezette fel előadását dr. Zacher Gábor sebész, oxiológus, honvéd- és katasztrófa-orvostan szakorvos. Prezentációjában statisztikákon keresztül mutatta be a magyar társadalom, a lakosság lelki és fizikális állapotát, az egészségügyi ellátás, hozzáférés helyzetét.

Egy nagyon szomorú képet mutatott, amely összességében felelős azért, hogy nem vagyunk jól. Ezt pedig Zacher Gábor szerint csak tetézték az elmúlt évek történései, ami a gyógyszerhasználatban is nagyon jól tükröződik. A COVID-világjárvány időszaka alatt megugrott az antidepresszánsok, nyugtatók fogyasztása, ami azóta sem csökkent. Viszont ezek veszélyes készítmények, túlzott fogyasztásuk komoly következményekkel járhat. Egyrészt függőséget okozhatnak, de akár mérgezést is, ami súlyos esetekben májtranszplantációhoz vezethet. Magyarországon évente egy-két ilyen eset történik.

Minden gyógyszernek vannak mellékhatásai, és ezekkel számolni kell. Egy különösen fontos mellékhatás a szerotonin-szindróma, amit gyakran a gyógyszerészek ismerhetnek fel. Enyhe tünetei közé tartozik a rossz közérzet, az izzadás, és ha a gyógyszer szedését nem hagyják abba, súlyos szövődmények, például hipertermia vagy szívritmuszavar is kialakulhat. A szakember szerint nagyon fontos a patikai felvilágosítás, amelynek három fontos pillére van: a gyógyszerészek (is) szánjanak időt a betegekre, figyeljenek rájuk, és tudjanak úgy kommunikálni, hogy azt a páciensek meg is értsék.

Egy új fogalomról, az érzékeny bőr járványról beszélt dr. Kiss Rita orvos, mikrobiológus, a Sába kozmetikumok gyártója, az Inzula Ker. Kft. ügyvezetője. Mint elmondta, egyre több az érzékeny bőrű, allergiás ember, a lakosság 60 százaléka küzd ezzel a problémával. Bizonyos alapanyagokról kiderült, hogy gyermekeknek szánt termékekbe nem használhatók. Így az Inzulánál a kezdetekkor megálmodott Sába Intim és Sába Care termékeket a Sába Derm termékkategória fejlesztése követi, amely uniszex és gyermekeknél is alkalmazható. Összetevői allergénmentesek, akár 0 éves kortól ajánlhatók, és kifejezetten érzékeny bőrűek is használhatják. Termékeiket ma már súlyos betegeknek, például onkológiai pácienseknek is ajánlják, akiknek a bőrét különösen megviselik a különböző terápiák.

A bélflóra és az immunrendszer összefüggéséről tartott előadást Csicsor János, a Hymato Products Kft. ügyvezetője, aki részletesen bemutatta, hogy a mezőgazdaság modernizálása miként vette el tápanyagaink értékes összetevőit, aminek következménye megannyi civilizációs betegség. Az előadás alatt elhangzott, hogy ezek a népbetegségek hogyan alakultak ki, mik ezek, és hogyan lehet őket kezelni vagy megelőzni. A prevenció legfontosabb pillére a tudatos táplálkozás. Csicsor János kiemelte: úgy kell élnünk, hogy az ételünk legyen a gyógyszerünk.

A kongresszus utolsó napja ezt követően a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Közgyűlésével zárult.

Kikapcsolódás, társasági programok

Az egész napos szakmai előadássorozatot mindkét este könnyed, szórakoztató programok zárták.

Pénteken az érdeklődők futhattak Kaló Tamással, a Phoenix Pharma vezérigazgatójával, a Patika Magazin estjén meghallgatták

Csonka András műsorát, majd ellátogathattak a Szépasszony-völgyi Küvé Bisztróban rendezett Borvacsorára. A szombat esti Gálavacsorát az Irigy Hónaljmirigy műsora, majd a Medicolor zenekar táncos estje követte.

Kun J. Viktória
MOSZinfó