Alapítványba szervezi ki a kormány a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök méltányossági állami támogatását
A kormány kiszervez egy állami feladatot egy alapítványhoz, amely csak a gyógyszereknél évi 18-20 ezer döntést is hozhat majd, akár 50 milliárd forint értékben.

Jövő januártól működik majd a kormány által létrehozott Batthyány-Strattmann László Alapítvány. A “szegények orvosáról” elnevezett szervezet a tb-támogatással nem rendelhető gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árához járul hozzá egyedi elbírálás után.

Újabb állami alapítású, közhasznú alapítványt hoz létre a kormány, méghozzá meglepő módon egy egészségügyi témájú államigazgatási szakmai feladat ellátására – ez a kedden a parlamentben elfogadott friss törvényből derül ki. Arról már írtunk, hogy a törvénycsomag több egészségügyi tárgyú változtatást tartalmaz, például kiterjesztik az “irányító vármegyei intézmények” hatáskörét:

A friss jogszabályban ezen kívül is van egy meglepő újdonság. Ugyanis a törvényben a kormány felhatalmazást kapott egy alapítvány létrehozására. A neve is megvan, Batthyány-Strattmann László Alapítványnak fogják hívni, és az egészségbiztosításért felelős miniszter – ez a feladat jelenleg Pintér Sándor belügyminiszter portfóliója – dolga létrehozni. A feladata is pontosan meghatározott, a jogszabály szerint

a közhasznú alapítvány a Magyarországon szakmailag elfogadott, de társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árához méltányosságból a biztosított kérelmére támogatást nyújthat.

Vagyis a tb által nem támogatott, így nyilvánvalóan drágább gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eddig is létező, egyedi méltányossági támogatási feladatát a kormány kiszervezi az egészségbiztosítótól, kiveszi az államigazgatás rendszeréből és egy – egyelőre ismeretlen személyi összetételű, szakmai hátterű – alapítvány feladatává teszi.

A vázat látjuk, a részletek homályosak

Az Alapítvány a közfeladat ellátását teljes körűen megkapja, vagyis az egyedi kérelmek befogadása, kezelése, elbírálása mellett pénzt is kap az államtól, amiből az egyedi támogatásokat nyújthatja. A törvény szerint az alapítvány “vagyonáról a kormány gondoskodik és működéséhez 2025-től kezdődően évente támogatást nyújt”.

Az alapítvány kezeli a költségvetésben a feladatra szánt előirányzatot – vagyis a kormány az állami büdzsében évről-évre biztosít egy összeget, amit az alapítvány méltányossági támogatásként szétoszthat. Erre a célra lehet fordítani az alapítványnak kivételesen már 2025-ben is felajánlható adó 1 százalékot és egyéb bevételeket is.

Arra nem ad magyarázatot a törvény, miért indokolt egy állami feladatot alapítványba kiszervezni. Elhallgatja azt is, hogy ez pluszköltséggel jár: az alapítványt működtetni kell, annak van vezetése, kuratóriuma, őket is fizetni kell. Ahogy a támogatási kérelmeket elbírálókat is, bár őket eddig is fizették, csak a közigazgatásban dolgoztak.

Arról még kevesebbet ír a jogszabály – talán majd a később várható végrehajtási rendelet ezt részletesen kifejti –, hogy milyen szempontok alapján és kik, milyen szakmai háttérrel, pontosan milyen folyamat részeként döntenek majd az alapítványhoz befutó támogatási kérelmekről, hogyan zajlik majd az “egyedi elbírálás".

A törvény alapján az alapítvány – amely jogosult a beteg személyes és egészségügyi adatai kezelésére – “a méltányossági jogkörében eljárva, az emberi élet és egészség védelme, valamint a társadalmi és gazdasági felelősségvállalás szellemében, nem hatósági eljárás keretében dönt a támogatás nyújtásáról vagy annak megtagadásáról.”

Több tízmilliárd forint, több tízezer döntés

De hogyan is néz ki a jelenlegi rendszer, egyáltalán milyen típusú gyógyszerekről van szó és mekkora feladatról, támogatási összegről beszélünk? Két fő készítmény-csoport lehet érintett: a Magyarországon nem használt, nem törzskönyvezett gyógyszerek, és a törzskönyvezett, de nem tb-támogatott készítmények.

Előbbi a nehezebb ügy. Onkológiai kezeléseknél merül fel például gyakran, hogy lenne terápiás készítmény, amely használna, de itthon, vagy az EU-ban sem törzskönyvezett. Ez esetben a kezelőorvosnak meg kell szereznie a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) egyedi importos engedélyét a termékre.

Ha ez megvan, jön az a kör, amit az amúgy itthon is elérhető, törzskönyvezett, de nem tb-támogatott gyógyszereknél kell befutni. Ez a méltányossági kérelem folyamata, és ezt venné át az alapítvány a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK). Jelenleg a NEAK Egyedi Méltányossági Főosztálya bírálja el az évi akár 18-20 ezer kérelmet.

A NEAK az elbíráláskor – hasonlóan a törvényben a leendő alapítvány számára előírt szempontokhoz – “a beteg ember életminőségének javítása érdekében az egyén sajátos helyzetének figyelembe vételével, a közös társadalmi kockázatviselés és a méltányosság elve alapján” ítél támogatást az Egészségbiztosítási Alap keretei között.

A NEAK-ot amúgy egy külön társadalmi etikai bizottság is segíti bizonyos esetekben a kérelmek elbírálásakor. Egyébként állami pénzügyi alap, a gyógyszerkassza szab határt a kérelmeknek. Ez nem kevés pénz, mivel az egyedi méltányossági keret a gyógyszerkassza tavaly éppen 472 milliárdos összegének 8-10 százaléka lehet.

Mindez évi 40-50 milliárd forint is lehet. Vagy akár sokkal több is, ha az egyedi támogatású gyógyszereknek nemcsak a patikai forgalmát számoljuk ide, hanem a kórházi alkalmazású részüket is. És akkor még nem is számoltuk az egyedi támogatású gyógyászati segédeszközöket, amelyeknél szintén az alapítvány kapja az elbírálás jogát.

A NEAK legfeljebb 60 napon belül, de sürgős, életet veszélyeztető helyzetben, valamint kiskorú beteg esetén soron kívül dönt. A pozitív döntés 3 vagy 6 hónapra de legfeljebb egy évre szóló méltányossági ártámogatást jelent. Fontos, hogy az ártámogatás, vagyis pénz nem a beteghez kerül közvetlenül, hanem utófinanszírozással a gyógyszertárhoz.

A méltányossági ártámogatás gyakran lényegében 100 százalékos, hiszen olyan drága készítményekről van szó sok esetben, ahol kisebb dotáció nem sokat segítene, mivel a gyógyszerek havi adagja több millió forint lehet. Legfeljebb jelképes, 1000-1500 forintos “dobozdíjat” kell a betegnek megfizetni a jellemzően az alábbi típusú gyógyszereknél:

neurodegeneratív, onkológiai, autoimmun és öröklődő genetikai betegségek kezelésére szolgáló készítmények.

Sok még a kérdőjel: mitől lenne jobb?

A hvg.hu értesülései szerint egy egészségügyi szakmai konferencián már szerdán elő is került az eddigi közfeladat alapítványba szervezésének kérdése. Az eseményen Bidló Judit, a Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára. Sok részletet ő sem mondott, csak annyit, hogy

az alapítvány elsősorban olyan gyógyszerek támogatásáról dönt majd, amelyek még nincsenek befogadva, amúgy pedig nem várható változás a logisztikában vagy az ellátásban.

Egy, a helyettes államtitkár által említett nem befogadott, vagyis Magyarországon nem törzskönyvezett készítmények egyedi importjára rálátó forrás a hvg.hu-nak azt mondta, sok a kérdőjel az alapítvánnyal összefüggésben a szakmában, de abban bíznak, hogy a részletszabályok megalkotása után tisztul majd a kép.

Egy, a hvg.hu-nak szintén név nélkül nyilatkozó gyakorló gyógyszerész azt mondta, nem értik a változtatás szükségességét, mert nem lesz olcsóbb a rendszer működtetése az alapítvánnyal, sőt. A szakmai indokot sem látják, továbbá úgy fogalmazott: ugyan nem volt tökéletes a jelenlegi rendszer, de nem világos, mitől lenne transzparensebb az új.

Miért éppen Batthyány-Strattmann László?

A létrehozni kívánt alapítvány névválasztása is érdekes. Egy megbecsülésre érdemes történelmi alak előtti tisztelgésként éppúgy értelmezhető, mint rosszindulatú fricskának a támogatásért folyamodók felé. Batthyány-Strattmann László közismert elnevezése ugyanis az, hogy “a szegények orvosa”. A főnemesi Batthyány család sarjaként 1870-ben született fiatalember 1900-ban szerzett orvosi diplomát és a magánkórházat nyitott a mai Ausztria terültén, Köpcsényben. A gróf, aki később hercegi címet is kapott, először sebészorvosi, majd szemészorvosi képesítést szerzett és 1915-ben a Vas megyei Körmendre költözött családjával, ahol kastélya egyik szárnyában szemészeti rendelőt rendezett be. A mélyen vallásos orvos szegény betegeit ingyen gyógyította, gyógyszert is ingyen adott nekik, így a „szegények orvosaként” vált ismertté. Batthyány-Strattmann László rákbetegségben halt meg Bécsben 61 évesen 1931-ben – 71 évvel később II. János Pál pápa boldoggá avatta. Nevét az 1992-ben alapított Batthyány-Strattmann László-díj is viseli, ezt az állami díjat az egészségügyben több évtizeden át kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeknek ítélik oda.

teljes cikk

Forrás: hvg.hu
Kelt: 2024-06-13