Augusztusban megjelent az a kormányrendelet-tervezet, amely az intézeti gyógyszertárak – egy júliusi törvénymódosítás által lehetővé tett –, pályázat útján történő kiszervezésének részletszabályait hivatott rögzíteni. Azok után, hogy Magyar Gyógyszerészi Kamara Kórházi-Klinikai Területi Szervezete, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Kórházi Gyógyszerészeti Szervezete és az Egészségügyi Szakmai Kollégium Kórházi-Klinikai Gyógyszerészet Tagozata már júliusban közös állásfoglalást adott ki a törvénymódosításról, a kamara a rendelettervezetről is kritikát tett közzé az Mgyk.hu-n.

A tervezet hasznosságának általános megkérdőjelezésén túl annak ellentmondásaira és hiányosságaira is rámutató részletes észrevételeket a Kórházi-Klinikai Területi Szervezet dolgozta ki. A testület elnöke, Süle András megkeresésünkre megerősítette, hogy azóta is zajlik az egyeztetés, abban reménykednek, hogy sikerül valamit elérni, de az aggodalmaik nem szűntek meg.

Duplázódó létszám

„A kórházi gyógyszerészet az egész Európai Unióban szakmánk legdinamikusabban fejlődő területe, és ez Magyarország esetében különösen igaz. A fejlődés egyik alapja a terápiákban az elmúlt évtizedekben végbemenő változás: olyan szerteágazó a rendelkezésünkre álló hatóanyagkincs, és olyan mértékben bővült a gyógyszerek hatásmechanizmusa, annyival bonyolultabb lett a működésük, hogy a szerepkörünk a közvetlen betegellátásban is egyre inkább felértékelődik. Az EU-ban az elmúlt 8-9 évben közel 50 százalékkal nőtt az intézményi gyógyszerészek száma, Magyarországon pedig egyenesen megduplázódott” – mondta Süle András.

Mivel a szakember két és fél éve a Kórházi Gyógyszerészek Európai Szövetsége (European Association of Hospital Pharmacists, EAHP) elnöke, azt is megkérdeztük tőle, hogy a magyar kormány tervének vannak-e külföldi előképei. Azt mondta, a tevékenység komplett kiszervezése szinte példátlan a fejlett világban – ami előfordul, az az úgynevezett SaaS modell. Ez az angol „solution as a service” kifejezés rövidítése, magyarul „szolgáltatás keretében nyújtott teljes körű megoldás”, ami azt jelenti, hogy a kórházi gyógyszertárak egy külső cégre bíznak bizonyos feladatokat, például a steril gyártást, amely nagy eszközigényű, viszonylag jól tervezhető, gyors reakcióidőt nem igénylő folyamat. Ilyen létezik Olaszországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is.

„A teljes szolgáltatási kör kiszervezésével az EU-ban Hollandia és Szlovákia próbálkozott, de egyik országban sem vált be: a hollandok már visszakoztak, Szlovákiában épp most zajlik ez a művelet. És ne feledjük, hogy 2010 előtt Magyarországon is volt egy kísérlet, a Hospinvest-Ispotály modell, amelyet a mostani kormányzat számolt fel” – tette hozzá Süle András.

Teljes egyetértés

Úgy vélte, az ügy hazai jelentőségét mutatja, hogy a gyógyszerészszakmai szervezetek, a Magyar Kórházszövetség és az összes hazai gyógyszerészképző egyetem együttesen emelte fel a szavát – „effélére a nálam tapasztaltabb kollégák sem emlékeznek”, jegyezte meg. Hangsúlyozta, hogy nem a fejlődés ellenében szólalnak fel, sok esetben maguk is segítették az elmúlt évek hatékony fejlesztési programjait, most viszont aggódnak, hogy mi lesz a szakmai alapelvekkel, és mit éreznek majd meg ebből a betegek, hiszen látják a rendszer komplexitását.

Annak becslésére, hogy a kórházak mekkora bevételtől eshetnek el a kiszervezéssel, nem vállalkozott, mondván, ehhez olyan részletszabályokat kellene ismerni, amelyeket még a kormányrendelet-tervezet sem tartalmaz. „Mindenesetre érdemes felidézni, hogy a Hospinvest-ügyben a megszüntetés fő indoka az volt, hogy a remélt gazdasági előnyök csak a befektetőnél jelentek meg” – mondta Süle András.

Hozzátette, az új szabályozás indoklásában észszerű és méltányolandó célok szerepelnek, így a kórházak eladósodásának mérséklése, a források hatékony felhasználása, az egységes informatikai keretek megteremtése, a minőségi kritériumok meghatározása. Az elképzelések viszont kidolgozatlannak tűnnek. Például „önmagában egy gyógyszerautomata nem feltétlenül hoz megtakarítást, és a gyógyszerbiztonságot sem javítja, csak ha mellétesszük a szükséges szürkeállományt, köré építjük a rendszert, a megfelelő szervezeti struktúrát. A kórházi gyógyszertár sem csupán egy gyógyszerelosztó raktár, hanem bonyolult ökoszisztéma, amely rosszul viseli az ‘elefánt a porcelánboltban’ jellegű változtatásokat” – jelentette ki az EAHP elnöke.