Az eddigi kutatási eredmények szerint a tudat már a születés előtt kialakulhat
Az eddigi kutatási eredmények alátámasztják, hogy a tudat inkább előbb alakul ki, mint később. Ez pedig azt jelenti, hogy a csecsemők már az anyaméhben képesek lehetnek nemcsak érezni a környezetből érkező ingereket, hanem fel is foghatják azokat pont úgy, ahogy később a születésük után is teszik, írja a Science Alert.

Tim Bayne, az ausztráliai Monash Egyetem filozófusa és az ausztrál, német, amerikai és ír idegkutatókból és filozófusokból álló csapata arra vállalkozott, hogy a már rendelkezésre álló szakirodalom áttekintése alapján megállapítsa, a tudat kialakulhat-e a magzati korban vagy tényleg csak később, az első születésnaphoz közelítve jön létre.

A Trends in Cognitive Science szaklapban jelent meg az a tanulmány, amelyben a kutatócsoport négy bizonyítékot is felsorol, amik alátámasztják, hogy már a csecsemők is rendelkeznek tudatossággal. Ezek az agyban már a születéskor kialakult fejlett kapcsolatok, a figyelmi képesség, az érzékszervekbe érkező információk feldolgozásának képessége, valamint a figyelem irányításának lehetősége.

Ezek mind arra utalnak, hogy a csecsemők képesek az őket érő ingereket és tapasztalataikat élményekké integrálni és megérteni mások cselekedeteit. Ennek megfelelően saját tudatos válaszaikat is megtervezhetik. Mindez szöges ellentétben áll azzal a sokáig igaznak vélt hipotézissel, hogy a csecsemők nem éreznek fájdalmat, vagy legalábbis nem tudatosodik bennük az érzés, így komolyabb fájdalomcsillapításra sincs szükség a rajtuk elvégzett beavatkozások során.

A kutatók szerint az, hogy már csecsemőkorban létezik a tudatosság, nem azt jelenti, hogy a tudat egyszer csak, mondjuk a születés pillanatában bekapcsolna. Sokkal inkább arról van szó, hogy a tudatosság egy folyamatosan fejlődik és érik. Épp ezért egyelőre rengeteg az olyan megválaszolatlan kérdés, mint, hogy álmodnak-e a magzatok.

Forrás: qubit.hu
Kelt: 2023-10-16

Kapcsolódó cikkek:
Összefüggés lehet a demencia és a prosztatarák egyik terápiája között
Új kutatás: most akkor mégsem jó, ha probiotikumot szedünk?
Tizenöt új innovatív gyógyszert fogadtak be
Az antibiotikum tartós szedése a bélrák előfutárának tekintett sejtszaporulatot idézhet
Kutatás: az 50 év felettiek háromnegyede nem sportol rendszeresen
A térbeli tájékozódásért felelős agysejteket vizsgálta két magyar kutató
A kálciumcsatorna-blokkolók fokozhatják a hasnyálmirigyrák kockázatát
Kísérlet indul az 1-es típusú diabétesz csecsemőkori megelőzésére
A rákos áttétek terjedését meggátló hatóanyagot azonosítottak
A nátha lehetséges gyógymódját találták meg brit kutatók
HECRIN: Erősíteni kell az egyetemi kutatóhelyek szerepét az innovatív kutatásokban
Növekedésre számít a Boehringer Ingelheim a magyar piacon
Több mint egymilliárdot nyert el kutatás-fejlesztésre a Solvo konzorciuma
Egy kutatás szerint a gyakran felírt gyógyszerek egy része depressziót okozhat
Összefüggést találtak a magas vérnyomás és az időskori demencia között
Őssejtterápia javíthatja a szklerózis multiplexben szenvedő páciensek állapotát
Nemcsak az antibiotikumok rombolják a bélflórát egy új kutatás szerint
Női termékenységre ható gyógyszer tulajdonjogát vette meg a Richter
Az alternatív terápiák ronthatják a rákos betegek túlélési esélyeit
A naptej használata 40 százalékkal csökkenti a melanoma kockázatát
Koponyasérültek diagnosztikájához szükséges új eszköz kifejlesztésében vesznek részt mag
Génmódosított rizzsel léphetnek fel a HIV-fertőzés ellen
Az epesav okozta betegségek gyógyításáról publikáltak magyar kutatók
Kiemelt támogatást kaphat a Richter skizofrénia elleni gyógyszere
Az e-cigaretta károsíthatja az immunrendszert
Friss kutatás: Már kis mennyiségű alkohol is káros az egészségre
Létező gyógyszerek kombinációja vezethet el a rák hatékonyabb gyógyításához
Új kezelés hosszabbíthatja meg az előrehaladott mellrákban szenvedők életét
Szakértő: Szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek a pikkelysömör enyhítésére
A véralvadásgátlókat kiváltó oltással kísérleteznek japán kutatók