Szombat délelőtt
A kongresszus középső, szakmapolitikai napja ünnepi percekkel kezdődött, amikor is – az Egri Szimfonikus Zenekar kvartettjének rövid zenés műsorát követően – a MOSZ a kiemelkedő munkát végző gyógyszerészek munkáját ismerte el.
Gyógyszerészetért életműdíjban részesült: Kurthné dr. Szekeres Irén
A 2023. Év Patikája kitüntető címet a dr. Antal László vezette görbeházai és újszentmargitai Skorpió Gyógyszertár nyerte el.
A MOSZ Nemzetközi és Magyar Ifjúsági Fórumának versenyelőadásain gyógyszerész kategóriában dr. Baka József (Őrangyal Gyógyszertár, Balmazújváros), gyógyszerészhallgató kategóriában pedig Frei Gréta lett az I. helyezett.
A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége kezdeményezésére, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság részvételével, a Roche Magyarország Kft. támogatásával és a Nero Solution Kft. szervezésében megvalósuló 2023. Év Gyógyszerésze pályázaton dr. Puskás Fruzsina Anna (Margaréta Gyógyszertár, Kisvárda) ért el első helyezést. A második helyezett dr. Lekszikov Gábor (Fekete Sas Gyógyszertár, Pacsa), harmadik helyezett megosztva dr. Vigh Tünde (Frangula Gyógyszertár, Hejőbába) és Kovácsné dr. Nagy Andrea (Sanitas Gyógyszertár, Sárospatak) lett, különdíjban dr. Csaba Miklós (Küttel Gyógyszertár, Kőszeg) részesült.
2023. Kedvenc Patikája ugyancsak a görbeházai és újszentmargitai Skorpió Gyógyszertár. A második legtöbb szavazatot a gárdonyi Zafir Gyógyszertár kapta, a „bronzérmes” pedig a hejőbábai Frangula Gyógyszertár lett.
Kitüntetett kollegáink elismerést magalapozó tevékenységéről, a szakmai pályamunkákban benyújtott témakörökről, „Gyógyszertár” c. szaklapunkban folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklődőket.
A délelőtti szekció előadói azt vizsgálták, hogy a jelenlegi hazai gyakorlatban vajon minden esetben a beteg áll-e gyógyító tevékenység középpontjában. Lukácsné dr. Fodor Enikő, a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnöke elsőként a rendezvény fővédnöke, dr. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár üdvözlő szavait tolmácsolta, majd a nagyvárosi és a vidéki orvosi és gyógyszerellátás egyenlőtlenségeire mutatott rá. A telemedicina korában és a folyamatosan növekvő számú, betöltetlen orvosi praxisok miatt a betegeknek egyre nagyobb szükségük van a gyógyszerészükkel történő személyes találkozásra, és az ellátás szereplői is egymásra vannak utalva.
Vajon közhely vagy jövőkép a „középpontban a beteg” szlogen? – tette fel a költői kérdést dr. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, akinek meglátása szerint az ellátórendszer jelenleg nem beteg-, hanem intézmény- és eseményközpontú, az adatok orvos-központúak, az adatkezelés pedig ellátóhely-központú. A jövő a személyközpontú adatkezelésé, amelynek kapcsán a beteget – akár pénzügyileg is – érdekeltté kell tenni saját egészsége megőrzésében, az ellátóhelyek esetében pedig nem a tevékenységet, hanem a páciens egészségben tartását lenne érdemes honorálni. Előadásának fő üzenetét zárógondolatában összefoglalva meggyőződése, hogy csak a teljes körű, az ellátó rendszer egyes pozíciói és a felelős páciens együttműködésén alapuló egészségügy gazdálkodhat eredményesen az erőforrásokkal.
Dr. Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének alapítója az egészségügyi alapellátás indikátoralapú teljesítményértékeléséről beszélt. A betegforgalmi adatok ismertetését követően komoly kihívásként említette a betöltetlen praxisok, s így az ellátatlan körzetek magas számát. Mint elmondta, a fejkvóta helyett ma már a fix támogatás van túlsúlyban, a konkrét indikátorok a gyógyszer-adatforgalmon alapulnak, amelyek egyik torzító tényezője a gyógyszertárak pénzügyi ösztönzésének, kiegészítő finanszírozásának hiánya, ugyanakkor az orvosok kieső bevételük pótlására kompenzációban részesülnek.
Dr. Nagy András Csaba, a Zuglói Egészségügyi Szolgálat főigazgató főorvosa a ZESZ új szakmai koncepciójáról számolt be, amelynek köszönhetően az ellátás középpontjában valóban a betegek állnak. A társszakmák összekapcsolásával egy Kardiometabolikus Centrumot és ehhez egy egységes elektronikus adatbeviteli rendszert hoztak létre. Az alap- és járóbeteg-ellátás közötti betegutakat igyekeznek lerövidíteni, a kivizsgálásokat és kezeléseket pedig egységesíteni.
Jaczenkó István, az Országos Mentőszolgálat regionális ügyeleti vezető mentőtisztje az Országos Ügyeleti Szolgálat rendszerét, eddigi eredményeit és működésének tanulságait ismertette. Részletes adatokon keresztül mutatta be, hogy a betegek heti, illetve napi bontásban milyen gyakorisággal keresik fel az ügyeletet, majd elmondta, hogy az esetek 93 százalékában egyáltalán nincs szükség orvosi beavatkozásra: az ellátott betegek mindössze 2,3 százalékát szállítják és a 6,4 százalékukat irányítják kórházba (ahol megtörténik az ambuláns orvosi ellátás).
Dr. Mikola Bálint, a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége tiszteletbeli elnöke a valóban betegközpontú gyógyszerellátás akadályaként említette, hogy a közvetlen lakossági gyógyszerellátás mára jórészt elvesztette korábbi vonzerejét. Az ellátó rendszeren belüli és társadalmi megbecsültsége is drasztikusan csökkent: míg bő egy évtizeddel ezelőtt a lakosság a gyógyszerészek iránt nagyfokú bizalommal viseltetett, és az egészségügyi és gyógyító tevékenység területén a megbízhatóság, szavahihetőség alapján a harmadik helyre rangsorolta őket. Ma e tekintetben a szakma képviselői nem szerepelnek az első 25 között. Az előadó véleménye szerint a gyógyszertár szellemi kapacitása nincs kihasználva az egészségügyi ellátórendszeren belül: bár beteg- és adatközpont, mégsem tagja a praxisközösségeknek, holott a gyógyszerészek által végzett farmakoterápia menedzsment révén jelentős egészségnyereség és pénzügyi megtakarítás elérhető el. A gyógyszertárak működtetésének gazdasági környezete nem biztosít lehetőséget a humán-, és technikai erőforrásokat igénylő hivatásfejlesztésre. Az előadó gondolatvezetésében bemutatta azokat a reális programelemeket, - amelyeket az ellátó rendszer jelenleg folyamatban lévő átalakítása során - feladatkörükbe sorolva meggyőződése, hogy a gyógyszerészet számára a szakmai megbecsülést fogja meghozni. Ennek egyenes következménye a gazdasági biztonság. Véleménye szerint ez az út amellett, hogy jelentős terhet vesz le a háziorvosi ellátásról, egyben hozzájárulva az alapellátás definitivitásához mérsékelheti a szakellátás igénybevételét is.
Folytatjuk!