A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) adatai szerint január óta hétről hétre egyre több a fertőzött. Január első hetében 33, februárban 140, márciusban csaknem 200 új skarlátost vettek nyilvántartásba. Április első felében a fertőzöttek száma megfeleződött, a hónap második felében azonban újra 200 felett volt a betegek száma, múlt héten pedig már 304 új fertőzöttet diagnosztizáltak, így április végéig 2868 embernél diagnosztizáltak skarlátot – írta a Magyar Nemzet.
Az NNK szerinte a skarlátra jellemző az ilyen ingadozás, több évre kiterjedően, szabályos időközökben okoz nagyobb megbetegedést. Ezek a ciklusok az utóbbi évtizedekben általában ötévenként jelentkeztek, a koronavírus-járvány idején hozott korlátozások visszaszorították a hasonló légúti megbetegedések terjedését, így a 2020/2021. évre prognosztizált esetszám-növekedés az idei szezonban jelentkezik. A lapnak egy gyermekorvos azt mondta, nem szabad alábecsülni a betegséget, mert nem a baktérium gyengült, a betegség korai észlelése és kezelése teszi lehetővé, hogy a kór ne váljon végzetessé.
A skarlátot korábban igen súlyos lefolyású betegségként kezelték, mert viszonylag gyakran okozott komoly szövődményeket, úgynevezett utóbetegségeket. A Házipatika azt írta, kórokozója olyan toxint (erythrogén toxint) termel, amely ellen a fogékony szervezetben még nincs ellenanyag, így alakulhat ki a jellegzetes bőrkiütés és maga a betegség. Ráadásul a kórokozó (Streptococcus pyogenes) számos fertőző betegséget (torokgyulladást, középfülgyulladást, tüdőgyulladást, sebfertőzést, szepszist, gennyes agyhártyagyulladást, kötőhártyagyulladást) okozhat, ezért nagyon fontos, hogy a beteg időben megfelelő antibiotikum-kezelést kapjon.