Nyártól az állami kórházak vezetői is ellenőrizhetik, hogy orvosaik kezelték-e a közelmúltban a magánszférában pácienseiket a közszolgáltatásban ellátandó betegségekkel. Egyebek mellett ezt is tartalmazza az a 46 oldalas újabb egészségügyi salátatörvény-javaslat, amely tárgyalását ma kezdi meg az Országgyűlés. E törvénytervezet szerint kapnak újabb állami vagyont (hat kórházat és 25, hozzájuk tartozó ingatlant) a magánalapítványokba szervezett egyetemek.
Még részletesebb és pontosabb adatokat gyűjthetnek – a javaslat elfogadása esetén – az egészségügyi hatóságok az orvosokról. Így például arról, hogy a praxisjoggal rendelkezők részt vesznek-e az új ügyeleti rendszerben, valamint az általuk a gyógyításhoz használt gépek milyen korúak, minőségűek, alkalmasak-e a biztonságos használatra.
Módosítják az egészségügyi tevékenység végzésének egyes szabályait. Eszerint “szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenységet egyéni vállalkozóként nem folytathat” egyes terapeuta szakmák mellett a mentőápoló, a betegszállító és orvosi ügyeleti autó sofőrje, valamint a járványügyi ellenőr. A fogorvosi alapellátást ez a szűkítő intézkedés nem érinti, ez a személyes közreműködői tevékenység megmaradhat egyéni vállalkozói formában is.
Ha a döntéshozók jóváhagyják a javaslatot, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) működtetője ellenőrizheti, hogy a magánszolgáltatók eleget tesznek-e az adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Így például vizsgálhatják, hogy a magánellátásban kezelte-e már az állami rendszerben jelentkező beteget egy évnél nem régebben ugyanaz az orvos.
Azaz megszegte-e a szolgálati jogviszony törvényben szabályozott összeférhetetlenségi előírásokat az adott gyógyító.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) is újabb ellenőrzési lehetőséggel élhet, így például a tervezet szerint ha az derül ki, hogy a szolgáltatók el nem végzett szolgáltatást számolnak el, vagy olyasmiért kérnek a betegtől térítési díjat, amit a közfinanszírozás fedez, úgy azt kötelezően vissza kell fizetniük a pácienseiknek.
A javaslat pontosítja, hogy a praxiskezelő miként szabhatja meg az új körzethatárokat. Mint emlékezetes: a kormányzati reformtervek szerint 2028-ig a gazdaságtalan, kevés (1200 kártyaszámnál kisebb) körzeteket kivezetnék a rendszerből, de az önkormányzatok az üres körzetek kezelését már korábban is átadhatják az államnak. Az intézkedéssel az Országos Kórházi Főigazgatóság, mint praxiskezelő kapna jogot az új körzethatárok kijelölésére és átvenné a betöltetlen körzeteket.
A tervezet szerint a jövőben az adóhatóság és az egészségügyi igazgatás negyedévente cserélnének adatot az egészségügyi szolgáltatók azonosítóiról, adószámáról. A rendszeres adatcserén túl rövid határidővel megosztaná egymással a számlázással kapcsolatos szabálysértésekről szerzett információit, hogy az ehhez kapcsolódó eljárásokat mindkét hivatal lefolytathassa.