Pattanásig feszítve 2.
Beszámoló a XXVII. Gyógyszertár-működtetés Konferencia szombati napjáról

A szervezők ez alkalommal is a konferencia középső napjára időzítették a leginkább fajsúlyos témákat: így került szóba többek között a gyógyszertári vakcináció, az EESZT fejlesztései, a szakképzés reformja, a patikai portfólió bővítésének lehetőségei és a kistelepülések biztonságos gyógyszerellátásának kihívásai.

Lukácsné dr. Fodor Enikő, a MOSZ elnöke megnyitó beszédében az elmúlt év eseményeit foglalta össze. A mostani rendezvény fő céljának pedig azt nevezte, hogy az előadók segítsenek a gyógyszerész kollégáknak eligazodni, talpon maradni a jelenlegi nehéz helyzetben. A konferencia azokat a gyakorlati témákat veszi górcső alá, amelyek a napi praxis során kerültek a fókuszba, s egyben a jövő szakmai perspektíváját is körvonalazzák – rajzolta meg bevezetőjében az elnök a rendezvény szakmapolitikai ívét.

Ezt követően nemzetközi kitekintést és egy alapos elemzést kaptunk a Covid-19 elleni vakcináció helyzetéről. Dr. Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ osztályvezető főorvosa az eddigi hazai járványhullámok lefolyását és az oltási program megvalósulását ismertette. A forgalomban lévő oltóanyagok mellett kitért a fejlesztés alatt álló vakcinákra is, illetve megjegyezte, hogy az átoltottság a 60 év fölöttiek körében a legmagasabb (81%). A főosztályvezető asszony gondolatvezetésében külön kitért a gyógyszerészek helytállására, jelentősnek minősítve szerepvállalásukat a pandémia eddigi történetében.

Dr. med. habil. Mészner Zsófia, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet módszertani igazgatója általánosságban beszélt a vakcináció céljáról és eszköztáráról, külön kitérve a gyermekek immunizálására és a gyógyszerészek figyelmébe ajánlott oltásokra.

Zsigmond Krisztina, az AIPM Védőoltás-munkacsoportjának vezetője a gyógyszerészek által végzett vakcináció lehetőségét járta körül nemzetközi példák alapján. Szólt az AIPM által javasolt, élethosszon átívelő védőoltási programról, amelyhez az orvosok mellett elengedhetetlen más szakmai szereplők bevonása. Számos országban merült már fel az igény a gyógyszerészek vakcinációba történő bevonására; Európában hét országban látunk erre példát. Nálunk az expediálók a védőoltások ajánlásában játszanak egyre nagyobb szerepet. A háziorvosi országos lefedettség térképét összevetve a gyógyszertárak elhelyezkedésével, az előadó az együttműködésben rejlő, egészségnyereség irányába mutató lehetőségekre hívta fel a hallgatóság figyelmét.

Dr. Oláh Gábor PhD, a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége alelnöke egy, a MOSZ, a HGYSZ és az AIPM megbízásából készült, a szolgáltatás-fejlesztés irányát vizsgáló felmérés eredményeit ismertette. Mint megtudtuk, a hazai patikák kétharmada nyújt jelenleg valamilyen kiegészítő szolgáltatást a pácienseknek. Tízből nyolc gyógyszerész venne részt a szakmai kompetenciáját bővítő képzésen. Látva a patikában dolgozó szakemberek leterheltségét, a felmérésben résztvevők mintegy fele támogatja a gyógyszertári vakcináció bevezetését.

Szabó Bálint, az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ (ESZFK) vezetője a közelmúlt informatikai fejlesztéseiről adott számot. Bemutatta a telemedicina legújabb, az alapellátáshoz való hozzáférést és a praxisközösségek hatékony működését jelentősen segítő módszereinek tervét. Mint elhangzott: gyakorlatilag elkészült az az állami fenntartású patikai informatikai rendszer, amelynek indulásához a szaktárca vezetőjének engedélyére van szükség.

Dr. El Koulali Zakariás országos tiszti főgyógyszerész néhány – pandémián túli – aktualitást vett górcső alá. Ilyen volt többek között
• a gyógyszertárvezetéshez szükséges szakvizsga hiánya egyes kollégáknál;
• az új gyógyszertárak létesítésének feltételei;
• az orosz-ukrán konfliktus kapcsán a gyógyszer-adományozás;
• a kálium-jodid tartalmú készítmények alkalmazása (a patikában kapható dózisban semmi értelme, és a hatóságok iránymutatása nélkül nem is ajánlott);
• a pihenőnapokon történő zárva vagy rövidített nyitva tartás (ami lehetséges, csak be kell jelenteni az OGYÉI-nél);
• a papíralapú FoNo VIII. (amelynek kiadása folyamatban van);
• az orvostechnikai eszközök regisztrációja;
• a Tisztigyógyszerészeti Főosztály idei ellenőrzési terve (amelynek előre bejelentetten, az év második felében az átfogó ellenőrzések is a részét képezik majd);
• illetve a gyógyszerhiányok bejelentése és kezelése.

Dr. Bertalan Lóránt, az OKFŐ eRecept és eEgészségügy szakértője a magyar és nemzetközi elektronikus egészségügyi fejlesztések gyógyszerészetre gyakorolt hatásait vizsgálta. Sok más mellett bemutatta a jelenleg is működő EESZT modulokat és központi alkalmazásokat, hallgatóságát végigvezette a hazai eRecept rendszer fejlesztésének eddigi állomásain, illetve a telemedicina-szolgáltatások fejlesztésének műhelytitkaiba is bepillantást nyújtott.

Mohácsi Csilla, a Szolnoki SZC Vásárhelyi Pál Két Tanítási Nyelvű Technikum vezetője az iskolaigazgató szemszögéből világított rá az egészségügyi szakképzés, gyógyszertári asszisztensképzés helyzetére, részletesen ismertetve az új rendszer struktúráját. Jelentős változások történtek az elmúlt évben a szakképzés terén, ami az asszisztens- és szakasszisztens-képzésben egyaránt új lehetőségeket kínál. Mint mondta, iskolájuk célja, hogy olyan szakmai programot dolgozzon ki, amely élet- és piacképes, valamint vonzó a fiatalok számára.

Hogyan lesz jól működő egészségügyünk és gyógyszerpolitikánk? – tette fel a költői kérdést dr. Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász, aki előadásában a KEKSZ (Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői) vitaanyagát mutatta be. Az elmúlt 12 év pozitív és negatív intézkedéseinek felsorolását követően külön kitért a gyógyszerészetet gúzsba kötő öt problémacsoportra, amelyek kapcsán konkrét megoldási javaslatokkal is előállt.

A szombat délutáni program első blokkjában a gyógyszertári termékkör- és/vagy szolgáltatásbővítésről esett szó. Dr. Marjai Tamás, a HGYSZ szakmai igazgatója az úgynevezett profilrendelet hatását vizsgálta a gyógyszertárak jövője szempontjából.
Az elmúlt időszak rendelkezéseit és az azokkal kapcsolatos tapasztalatokat csokorba gyűjtve beszélt a patikák kötelezettségeiről és lehetőségeiről, a készlettartási és ellátási kötelezettség ellentmondásáról, valamint a tápszerek, a gyógyászati segédeszközök, a gluténmentes és alacsony cukortartalmú készítmények, valamint az FFP maszkok forgalmazásának anomáliáiról.

Dr. Ilku Lívia, a HENT Gyógyszerhamisítás Elleni Munkacsoportjának vezetője az étrend-kiegészítők és az orvostechnikai eszközök forgalmazásával összefüggő felelősségi kérdéseket boncolgatta. Hogyan tudjuk ellenőrizni e készítmények eredetiségét, biztonságosságát, hatásosságát? Mit állíthat az egyes termékcsoportokról (például a C-vitamin- vagy a kalcium-tartalmú készítményekről) a gyártó, illetve a forgalmazó?

Dr. Horváth Györgyi egyetemi docens (PTE GYTK) az illóolajok felhasználási területeiről, bizonyított hatásáról adott tájékoztatást a hallgatóságnak. A FoNo VIII. 25 illóolaj-tartalmú készítményt sorol fel, és nagyjából tíz illóolaj forog a gyakorlatban. Az előadó felvetette, hogy a gyógyszerészek a magisztrális munkában nagyobb arányban is használhatnák ezeket az anyagokat.

Dr. Hella Barnabástól, az Alpha-Vet Kft. Állatgyógyszer-üzletágának kereskedelmi igazgatójától megtudtuk, hogy az elkövetkező időszakban évente körülbelül tíz százalékkal fog nőni az állatgyógyászati termékek piaca, ám e készítményeknek mindössze két százaléka jelenik meg a humán patikákban. A gyógyszertári árrés-tömeget különösen öt termékcsoport – a külső és belső parazitaellenes szerek, a bőrgyógyászati készítmények, a fül- és szemcseppek, a mozgásszervi készítmények, valamint az immunerősítők és takarmány-kiegészítők – forgalmazásával lehetne növelni.

Dr. Bárdos-Ujhelyi Lilla állatorvos a fenti termékcsoport forgalmazásának jogszabályi hátterét és az utóbbi időszak törvényi változásait, többek között az állatorvosi vények kötelező elemeit ismertette.

Móricz János, a Hartmann-Rico Hungária Kft. munkatársa naprakész sebellátási tanácsokat adott a hallgatóságnak, ismertetve cége steril és nem steril kötszer-, valamint kötésrögzítő-választékát, végezetül pedig a termékválasztás során alkalmazható „döntési fáról” is szót ejtett.

Dr. Pipei Csaba szakgyógyszerész, a Diagpro Home Kft. ügyvezető igazgatója a gyógyszerészeknek az öndiagnosztikában játszott szerepéről beszélt. A Covid-19 gyorstesztek előnyeinek ismertetését követően kitért a minőségvizsgálat szempontjaira: a szenzitivitásra, a specificitásra és a mintaszám jelentőségére is, majd részletekbe menő segítséget adott a termékválasztáshoz és -ajánláshoz.

Kiss József, a Human Development Team (HDTeam) vezetője a vezetői kompetenciák felértékelődéséről tartott igen hasznos, informatív előadást. A szakember a menedzseri és vezetői feladatokat állította szembe egymással: a kettőnek egyensúlyban kellene lennie, azonban az utóbbi időben az előbbiek kerültek túlsúlyba. A vezetőkön ugyanakkor humán oldalról is egyre nagyobb teher nehezedik, jó hír, hogy a részükről megnyilvánuló bizalom és a megfelelő kommunikáció a beosztottak elkötelezettségét eredményezi. Az előadó prezentációjában a jelen és a jövő vezetőinek legfontosabb tulajdonságait is felsorolta.

A nap utolsó blokkjában a kistérségek helyzete, a falvak gyógyszerellátása került terítékre. Dr. Simek Ágnes, a Magyar Faluegészségügyi Tudományos Társaság elnöke az orvosok szemszögéből mutatta be a kistelepülési emberek gyógyszerhasználati szokásait.

Dr. Csontos Ildikó, a MOSZ alelnöke pedig a „vidéki” és fiókgyógyszertárak jelenét, jövőjét vázolta fel (ebben a témában írt cikkét a márciusi Gyógyszertár magazin 17-18. oldalán olvashatják). A szekció a fiókpatikák sorsáról szóló kerekasztal-beszélgetéssel zárult.

Vidéki gyógyszertárak vezetői (dr. Szabó Helga Zsuzsa, dr. Csótó Mihály) mellett falusi idős emberek is megszólaltak, egyértelműen jelezve: a település fiókpatikájának esetleges megszűnésével szélsőségesen nehézzé válna a gyógyszerhez jutásuk. „A fiókpatika működtetését nyugodtan tekinthetjük hobbinak, az ügyelet ellátását pedig karitatív tevékenységnek; a szívünk, a hippokratészi eskünk visz bennünket előre” – összegezte sokak érzését, véleményét dr. Kovács-Szrogh Vivien, a MOSZ főtitkára.

A virtuális térben szervezett konferencia stúdiója a nap folyamán jelenléti szereplést vállaló előadók és a MOSZ vezetése, szakértői részvételével számos kerekasztal-megbeszélésre is lehetőséget adott. A felvetődő témák kötetlen, nyilvános megvitatására az este nyolc órakor kezdő Online Bár biztosította a keretet.

A gyorsjelentést készítette: Tóth Tamás

(folytatjuk)

Forrás: MOSZ Info
Kelt: 2022-03-06