Miért vannak olyan kórházaink, ahol lehetetlen műtét nélkül szülni?
Jelenleg olyan mértékű a kórházak alulfinanszírozottsága, hogy egy-egy intézmény sosem jut a munkájának megfelelő valós ellentételezéshez. Ez a helyzet egyrészt korrupciós nyomás alá helyezi a kórházakat, hogy lejelentsenek el nem végzett beavatkozásokat is, rosszabb esetben pedig anyagilag ösztönzi a felesleges műtéteket, amelyek erősen rontják az ellátás színvonalát. A Reformok a szülészetben című cikksorozatunk újabb részében ismét a K-Monitor és az EMMA Egyesület közösen kidolgozott javaslatait szemlézzük.

Az édesanya szül, a gyermek megszületik, a szülészeti osztály adminisztrál, ez az élet rendje. Mikor az anya és a baba elhagyják a kórházat, a szülészeti napló alapján kitöltött fekvőbeteg-adatlapot a kórház pénzvisszatérítés céljából leadja a NEAK-nak (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, volt OEP), amely utalja a bekódolt szülés kódjának megfelelő mennyiségű pénzt a kórháznak. Elvileg mindenki jól járt: magas színvonalú ellátásban részesült az anya és a baba, munkájáért tisztességesen meg lett fizetve a kórház és a szakemberei – a gyakorlatban mégsem ez történik. Amennyire egyszerűnek hangzik, a HBCS-kódok alapján (homogén betegségcsoport) történő visszatérítés valójában soklépcsős, sokszereplős, rendkívül összetett folyamat, melynek mélyén a szülészet krónikus alulfinanszírozottsága mozgatja a szálakat.

Mennyibe kerül egy szülés a társadalombiztosításnak?

Magyarországon az államtól egy kórház 113 ezer forintot kap egy egyszerű szülésért. A szüléseket tíz kategóriába lehet sorolni a fekvőbeteg-adatlap alapján, de már a legegyszerűbb, „sima” hüvelyi szülés is számos szakembert „foglalkoztat” a szülésznőtől és szülészorvostól kezdve a neonatológuson (csecsemőgyógyász) és a csecsemős nővéreken át a szoptatási szaktanácsadókig, továbbá tartalmazza az anya és az újszülött legalább 72 órán keresztül történő ellátásának díját.

A cikk folytatása és a statisztikai adatok a 24.hu weboldalán olvasható.

Forrás: 24.hu
Kelt: 2022-01-28