A WHO főtitkára, Tedros Adhanom Ghebreyesus a tanácsülést követő sajtótájékoztatón hosszan méltatta a kínai kormány és hatóságok munkáját. Adhanom a héten Pekingben is járt és azt mondta, soha nem látott még járványhelyzetben olyan mozgósítást, mint amit Kínában látott, és ha a kínai hatóságok nem reagálnak ilyen gyorsan, biztos, hogy már több halálos áldozatot követelt volna a vírus. A főtitkár azt is mondta, hogy a krízishelyzet bejelentése egyáltalán nem azt jelenti, hogy a szervezet nem találná megfelelőnek a kínai reakciót – írja a lap.

A WHO vezetősége azt is bejelentette, hogy nem javasolja, sőt, ellenzi, hogy bármilyen ország kereskedelmi vagy utazási korlátozásokat vezessen be Kínával szemben. Viszont ahogy az ebola- és zika-járványok esetében, most is nemzetközi reakcióra van szükség, hogy megállítsák a járvány globális terjedését.

A WHO szabályzata szerint vészhelyzetet akkor lehet hirdetni, ha egy „rendkívüli esemény történik, amely közegészségügyi veszéllyel jár más államokra nézve is”, és így koordinált nemzetközi fellépést igényel. Ha úgy döntenek, hogy elrendelik a vészhelyzetet, akkor ezzel feljogosítják a WHO igazgatóját, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg az államok számára a járvány kezelését illetően.

Ezek az ajánlások érinthetik a nemzetközi közlekedés és áruforgalom korlátozását, illetve az utazóközönség vizsgálatát is a határátkelőkön, kikötőkben, reptereken. A döntés nyomán elméletben megnőhet a WHO számára a járvány kezelésére rendelkezésre álló költségkeret, de ez persze attól függ, hogy a tagországok utalnak-e pénzt.

A globális vészhelyzet kihirdetésének lehetnek negatív következményei is. Például az, hogy az érintett országok ellen a vészhelyzetre hivatkozva olyan intézkedéseket léptetnek életbe a velük nem épp baráti viszonyt ápoló más államok (például kereskedelmi vagy utazási zárlatokat), amelyek valójában nem segítik, sőt egyes esetekben hátráltatják a járvány kezelését.

Az érintett országnak sem feltétlenül érdeke a vészhelyzet deklarálása, hiszen ezt nagyon erősen megérzi a nemzetgazdaság. Mások szerint a döntésnek inkább szimbolikus, figyelemfelhívó jelentősége van, hiszen a WHO által kért intézkedések jelentős részét az országuk már eleve, saját döntésük révén is megvalósították. Már most is leállítottak számos repülőjáratot, töröltek sok sport- és egyéb eseményt, sőt az orosz-kínai határ lezárását is kilátásba helyezték – holott a WHO általános hozzáállása alapján a határok lezárását a leghatározottabban elutasítja (például az afrikai ebolajárvány idején).

Az Index.hu teljes cikke az alábbi címen olvasható.