A pécsi egyetemen 2016 óta működő Transzlációs Medicina Központ vezetője az MTI-nek elmondta: az epesavak élettani és klinikai tulajdonságairól eddig is számos közleményt publikáltak, azonban olyan összefoglaló, amely ezt a két területet együttesen, transzlációs megközelítésében tárgyalja, eddig még nem született. Mint kifejtette, az emberi szervezet által termelt epesav 95 százaléka a vékonybélből visszaszívódik, 5 százaléka pedig kiürül. Amennyiben az epe összetétele, mikrobiológiája vagy útvonala megváltozik, az komoly betegségek kialakulásához vezethet.
A tudományos cikkben mintegy 10 olyan gyógyszeres „támadási pontot” is azonosítottak, amelyekre ható gyógyszerek kifejlesztésével helyre lehet állítani az epesav normális körforgását és összetételét. Ezáltal csökkenteni lehet a betegségek kialakulásának esélyét és a már fennálló kóros állapot súlyosságát – mondta.
Hegyi Péter az összefoglaló jelentőségét érzékeltetve hangsúlyozta, hogy a közlemény több, jelentős népegészségügyi problémát okozó betegségben, mint például a heveny hasnyálmirigy-gyulladás, a Barrett-nyelőcső- és a vastagbélrák új terápiás útvonalakat tár fel, így jelentősen serkenti azok terápiájának további kutatásait és gyógyszerfejlesztéseit.
A közlemény szerzői „joggal bíznak benne, hogy felfedezéseik mihamarabb a betegek javára fordítható gyógyszerekké, terápiákká válnak” – összegzett az orvosprofesszor. A kutatási módszerre térve Hegyi Péter kifejtette, hogy transzlációs medicina a különböző szakterületek – köztük az alap- és a klinikai kutatás, az informatika és a statisztika – között felgyorsítja az információáramlást és elősegíti, hogy „a tudományos eredmények mihamarabb a betegek javát szolgálják”.