Fókuszban a gyógyszertári értékesítés
2016-os patikapiaci körkép

A 2016-os év joggal tekinthető sikeresnek a gyógyszergyártók szemszögéből, hiszen bevételük 3,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Patikai vonalon is folytatódik a diadalmenet: a 2015-ös, forintforgalomban mért 5,6 százalékos növekedést tavaly újabb 5,5 százalékos bővülés követte, ami 29 milliárddal nagyobb forintforgalmat jelentett. Ezzel szemben a dobozforgalom tavalyi növekedése elmaradt az előző évihez képest.

A nagykereskedők a patikák felé az elmúlt évben a korábbi időszakhoz képest változatlan arányban értékesítettek vényköteles és vény nélküli készítményeket: az értékbeli forgalom 79 százaléka receptköteles, a 21 százaléka pedig recept nélkül kapható termékekből származott.

Vényköteles szektor: értékben növekedés, mennyiségileg stagnálás

A forintforgalom növekedéséért ezen a területen elsősorban az originális és a specialista készítmények feleltek, annak ellenére, hogy az originálisok dobozforgalom tekintetében 2 százalékot csökkentek. A generikumokból összességében 1,2 millió dobozzal több fogyott, mint egy évvel korábban, ami 1 százalékos növekedést jelent. Értékben a szegmens 4,4 milliárd forinttal magasabb forgalmat produkált 2016-ban, ami 3,1 százalékos növekedésnek felel meg. Emellett – a patikai forintforgalom tekintetében – az úgynevezett „unbranded” (nem márkázott) generikumok fejlődtek még erőteljesebben.

Dupla számjegyű, 14 százalékos értékbeli növekedés tapasztalható a kis piaci részarányt képviselő biohasonló készítmények hazai patikai forgalmában.

A patikai csatornában történt értékesítés 65 százalékát a diabetológia és a gasztroenterológia, a kardiológia, az onkológia, a CNS- (központi idegrendszer), valamint a légzéskönnyítő terápiák adták. Ezzel szemben a kórházi forgalom 85 százalékát az onkológiai szerek és az immunszupresszánsok, a vérképzést segítő terápiák és a fertőzésellenes készítmények tették ki.

Míg 2015-ben (az előző évhez képest) 1,6 millió dobozzal többet, 2016-ban 1,2 millió dobozzal kevesebb gyógyszert értékesítettek a nagykereskedők a patikák irányába, ami nem szignifikáns, mindössze 0,2 százalékos csökkenést jelentett.

Az ebben a csatornában történt nagykereskedői értékesítés alapján a daganatellenes szerek mellett értékben a trombózisgátlók és az antidiabetikumok teljesítettek a legjobban: 2016-ban összességében 14 milliárd forinttal magasabb forgalmat produkáltak az előző évhez képest. A 10 legnagyobb vényköteles csoport átlagon felül nőtt, közülük az említett terápiás területek mutatnak erős fejlődést. Dobozforgalom tekintetében a fekélyellenes szerek, a béta-blokkolók és az ACE-gátlók vezetik a rangsort. Belőlük összesen 1,3 millió dobozzal fogyott több a

tavalyi évben, mint 2015-ben. A 10 legnagyobb gyártó készítményeiből a tavalyi évben összesen csupán 697 ezer dobozzal fogyott több, ami félszázalékos növekedést jelent. Mindez értékben 15,9 milliárd forintos többletforgalmat, azaz 7,4 százalékos értékbeli növekedést jelentett. Jellemzően a drágább originális és specialista készítmények voltak azok, amelyek nagyobb mértékben járultak hozzá a forintforgalom növekedéséhez.

A 10 legnagyobb vállalat közül dobozszámban az Egis, a Novartis és a Richter Gedeon vezeti a rangsort. Forintforgalom tekintetében a képzeletbeli dobogó legfelső fokán a Novartis áll, átlagon felüli fejlődéssel. Őt követi pozitív, ám átlag alatti növekedéssel a Richter Gedeon és a Sanofi.

Az előző évhez viszonyított forintforgalom tekintetében a TOP 10 vállalatok közül a Boehringer Ingelheim és a Novo Nordisk emelkedik ki. Ez utóbbi új, Xultophy nevű, II-es típusú diabéteszben alkalmazott injekciós készítményével 1,6 milliárddal több forgalmat generált 2016-ban. E két gyártó jelenléte a tavalyi évre erőteljesebbé vált a hazai vényköteles szektorban.

A legnagyobb forintforgalmi részarányt képviselő készítmények a Clexane (Sanofi), a Glivec (Novartis) és a Xeplion (Janssen) voltak. Mindhárom termék növekedést generált, ám közülük is kiemelendő a 13 százalékos, azaz 588 millió forintos növekedést produkáló Xeplion. A TOP gyártók és termékek körében jelentős, 1,3 milliárd forintos növekedést tapasztalhattunk a Bayer vérrögképződést gátló készítménye, a Xarelto, valamint a Janssen Imbruvica nevű, onkológiai specialista készítménye esetén is.

A vényköteles piacról is megállapítható, hogy értékben nőtt ugyan, ám dobozszám tekintetében inkább stagnált a gyógyszertári csatornában.

Vény nélküli szektor: folyamatos fejlődés

Akár a nagykereskedői, akár a gyógyszertári forgalmat nézzük, 2016-ban, ha enyhén lassuló ütemben is, de folytatódott a recept nélkül megvásárolható készítmények forgalmának növekedése.

A fogyasztók 2016-ban 14,4 milliárd forinttal költöttek többet erre a szektorra, ami 1,4 millióval több eladott dobozt jelentett a gyógyszertárak számára. A vény nélküli szektor értékben tavaly 8,4 százalékkal bővült az erős bázisnak számító előző évhez képest.

Az OTC-termékek és étrend-kiegészítők által meghatározott szektor teljesítményének csaknem a felét, 49 százalékát a 10 legnagyobb vállalat produkálta 2016-ban. Ezek a gyártók összesen 7 milliárd forinttal magasabb forgalomhoz juttatták a hazai patikákat. Ezzel szemben a TOP 10 cég dobozforgalomban enyhe, félszázalékos visszaesést volt kénytelen elkönyvelni. E vállalatok összességében enyhén a szektor átlagos növekedése alatt teljesítettek. Mindeközben viszont továbbra is jelentős forgalomnövelő szerepet töltenek be a gyógyszertárak életében.

Az első helyezett Sanofi az átlag feletti, 10 százalékos értékbeli növekedését leginkább az Algoflex és a Magne B6 márkáknak köszönheti. E készítmények dobozforgalom tekintetében is növekedtek. A második helyezett GSK jelentős forgalombővülést produkáló készítménye a 25 százalékos dobozszám-növekedést felmutató Cataflam Dolo, amely 2016-ban végül 344 millió forintos többletbevételt hozott a cég számára. A harmadik helyezett Bayer portfóliójában átrendeződés zajlott le: az Aspirin forgalmának csökkenését pozitív szaldóvá alakította a Rennie sikere. A kategóriáját változatlanul vezető Aspirin Protect forgalmi eredményei – a termék támogatásának megváltozása óta – a dobozszám-csökkenés mellett értékbeli növekedést mutatnak, ami tavaly 87 millió forintos többletbevételt jelentett a gyártó számára.

Az éllovas Sanofi mellett átlag felett nőtt még a Béres, a Sandoz, a Juvapharma és a Merck. A Béres portfoliójában kiemelt szerephez jutott a Magnézium B6 készítmény.

A teljes szegmens összforgalmának 41 százalékáért 10 terápiás csoport felelős. A dobogó legfelső fokán szereplő fájdalomcsillapítók értékben 8 százalékot nőttek, ami 1,2 milliárd forint forgalombővülést jelentett – miközben a dobozforgalmuk 2 százalékkal csökkent. A fogyasztók átlagosan 126 forinttal fizettek többet egy doboz fájdalomcsillapítóért 2016-ban, mint az előző évben. A második helyezett a megfázás tüneteit enyhítő szerek csoportja lett, amely szintén forintforgalom tekintetében nőtt 1 százalékot, míg dobozeladásban 4 százalékos csökkenést mutatott. A dobogó harmadik helyén szereplő orrcseppek és orrspray-k azonban növekvő ütemben fogytak a patikákból: a fogyasztók 5 százalékkal többet vásároltak belőlük, és összesen 14 százalékkal költöttek többet e kategóriára, ami 965 millió forinttal magasabb forgalmat generált az előző évhez képest.

A 2016-os év kitüntetett vény nélküli terápiája a magnéziumok csoportja volt, amely összesen 1,4 milliárd forintos forgalomnövekedést produkálva a legjobban fejlődő nagy kategóriának tekinthető. A fogyasztók összesen 12 százalékkal több magnéziumkészítményt vásároltak, átlagosan 123 forinttal magasabb dobozáron, ami 23 százalékos forgalomnövekedést eredményezett. Három nagy márka volt a leginkább befolyással a piac alakulására: a Magne B6 (Sanofi), a Magnerot (Wörwag Pharma), valamint a Béres Magnézium B6 (Béres).

A probiotikumok dupla számjegyű értékbeli növekedése a tavalyi évben is folytatódott. A vásárlók átlagosan 147 forinttal költöttek többet egy doboz probiotikumra, és a 11 százalékos forintforgalom-növekedés mellett 3 százalékkal több készítmény is fogyott az officinákból. A piacvezető Normaflore (Sanofi) és a második helyezett Lactiv (Teva) készítményekből ugyanakkor – értékbeli növekedésük ellenére is – kevesebb doboz fogyott a tavalyi évben. A Juvapharma probiotikuma viszont számottevően fejlődött: 210 ezres dobozszám-növekedésével 246 millió forintnyi többletértékesítést generált. Mind dobozszámban, mind értékben növekedett a Protexin és a Biogaia készítmények forgalma.

A vény nélküli szektor töretlen növekedése leginkább a forintforgalom változásában érhető tetten, emellett – magasabb átlagos árak mellett – kismértékű dobozforgalmi növekedés is tapasztalható volt. A tavalyi év trendje enyhe átrendeződést jósolhat az innováció irányába. A kérdés már csak az: vajon a fogyasztók is nyitottabbá válnak az új készítmények felé?

Nátly Veronika
QuintilesIMS

Forrása: MOSZ Info
2017-04-04