Ahány ország, annyi forgatókönyv
A koronavírus gyógyszertárakra gyakorolt hatása Európában – 2. rész

A koronavírus-járvány tavaszi, első hullámával kapcsolatos intézkedéseket tekintve Európában egymástól nagyon eltérő kormányzati döntések születtek. A pandémia ismeretlen volta miatt az országok zöme a rosszabb forgatókönyv szerint szervezte meg a védekezést. A koronavírus változást hozott az emberek életében. Egy új helyzetet, amilyen korábban még soha nem volt. Nincs tapasztalatunk, nincs mihez viszonyítanunk. Az európai országok között volt néhány, amelyeket komoly próba elé állított, mások alig érzékelték a járvány rosszabb oldalát. Megkérdeztünk külföldön dolgozó kollégákat, ők hogyan élték meg a kezdeti időszakot és a csúcsot, milyen benyomásaik voltak, milyen tapasztalatokat szereztek a saját országukban.

Olaszország

Az európai viszonyokat tekintve, a járvány kezdetén Olaszország volt az egyik legkritikusabb gócpont. Polgárai intenzíven és döbbenten élték meg azt, amit később Spanyolország, Franciaország és az Egyesült Királyság. „Nem volt könnyű megváltoztatni a szokásainkat, a napi rutint, sok aggodalmat és félelmet keltett. Féltünk, mivel nem ismertük a járvány mértékét és súlyosságát... Ezek mellett ott volt a magánéletünk, aggódtunk a szüleink, családtagjaink miatt, mivel a karantén ideje alatt nem látogathattuk őket... Mentálisan és fizikailag is börtönbe zárva éreztem magam.”

Kezdetben a legnagyobb probléma a maszkok és fertőtlenítők hiánya volt, valamint az, hogy nem állt rendelkezésre elegendő lélegeztetőgép ilyen nagyszámú beteg számára. „Ezen kívül sokan nem hittek a probléma súlyosságában, és sajnos figyelmen kívül hagyták a figyelmeztetéseket, az eredeti irányelveket.”

„Sajnos nagyon terjed a fertőzés elbagatellizálása, az összeesküvés-elméletek gyártása és terjesztése.”

„Megpróbáltunk minél hamarabb alkalmazkodni az új körülményekhez. Új szokások jelentek meg az életünkben, többet olvastunk, filmeket néztünk és továbbképző tanfolyamokon vettünk részt.” 

Lát-e pozitívumot a kialakult változásokban?

„Sajnos nem tudok pozitív lenni. Nagyon nehéz lesz, de lehetőségünk van rá, hogy nagyobb erővel és újra elindulhassunk, és talán jobban fogjuk értékelni a kisebb dolgokat.” (Michela Pollutri, Vasto)

„Az emberek megértették, hogy az egészségük megóvásának érdekében be kell tartaniuk az ajánlásokat és irányelveket, valamint a napi tevékenységek alapvető fontosságú szabályait.” (dr. Francesco Rapattoni, Pescara)

Anglia

A Covid-19 február vége felé érte el Angliát, ahol világszinten is kirívóan magas volt a halálozási arány. Március 3-ára készült el a kormány tervezete a járvány megfékezésére, onnantól folyamatosan vezették be az ezt célzó korlátozásokat.

„Londonban két hét alatt felállítottak egy nagy kapacitású kórházat, ami csak a koronavírussal intenzív osztályra kerülők számára készült. Erre végül nem igazán volt szükség, csak néhány beteg került ebbe a kórházba, elegendő volt a meglévő kórházak kapacitása... A szigorú korlátozó intézkedések és a drasztikusan növekvő halálozási számok szorongást keltettek a dolgozókban és a betegekben egyaránt.”

A kisebb gyógyszertárakat néhány héten belül bezárták, a nagyobbaknak pedig lecsökkentették a nyitva tartását. A kollégák a teljes munkaidejüket zárt ajtók mögött dolgozták le. Szigorúan megszabták azon vevők és betegek számát, akik egy időben tartózkodhattak a gyógyszertárban vagy az egyéb üzletekben.

„Angliában nincs igazán beszabályozva a gyógyszertár mérete (a patikák inkább kicsik, mint nagyok). Az ajánlott kétméteres távolság betartása szinte minden gyógyszertárban lehetetlen. Ezért a dolgozóknak kötelező az arckendő használata, bár annak beszerzése sokáig nem volt megoldva, a viselése pedig megnehezíti a kommunikációt a betegekkel és egymás között is. Az alkalmazottak védelme későn kezdődött.” (dr. Serfőző Éva, London)

„Az emberek megértették, hogy az egészségük megóvásának érdekében be kell tartaniuk a napi tevékenységek alapvető fontosságú szabályait.”

Norvégia

„Márciusban semmilyen védőfelszerelést nem kaptunk, plexi védőfal sem volt a tára fölött, a betegek türelmetlenek és értetlenek voltak. Nem volt kézfertőtlenítő, maszk, kesztyű. Hiába kértünk, nem kaptunk. Áprilistól szerencsére sok minden változott, kiküldtek plakátokat, a tárától egy méterre kitettünk szalagokat, és csak kártyával lehetett fizetni.”

Norvégiában általában bizalmi alapon működik a társadalom. Amit a hatóság kér, feltételezi, hogy azt a lakosság betartja.

„A gyógyszertárak egy ideig nyitva maradtak, de rövidített nyitva tartással. Nem voltak idősávok. Később gazdasági okokra hivatkozva bezárták a patikákat, de májusig a dolgozók így is kapták a fizetésüket. Több gyógyszerész is elvesztette a munkáját. Ha valaki külföldről tért haza vagy vélhetően fertőzöttel találkozott, a jogszabályok 14 nap karantént írtak elő számára.” (dr. Dobó György, Sandnes)

Ausztria

Nyugati szomszédunknál március közepén léptek életbe a járványhoz kapcsolódó intézkedések. „Először nem akartuk elhinni, hogy ez nálunk is bekövetkezhet. Aztán megtapasztaltuk az intézkedéseket. Sokkoló volt.”

„Ausztriában mindent gyorsan lezártak és bezártak („Lock Down”), csak online lehetett ügyeket intézni. Csupán az élelmiszerboltok és a gyógyszertárak maradhattak nyitva, a kötelező óvintézkedések (maszk, plexi védőfal) betartása mellett. A kollégák, ügyfelek toleránsak, türelmesek voltak, tudomásul vették a történteket, kivárták a sokszor igen hosszú sorokat. Az intézkedések arányban álltak a járvány terjedésével. Az állam támogatta az otthon maradottak és a munkanélkülivé vált állampolgárok megélhetését.” (dr. Juhász Péter, Zurndorf)

Németország

Az elején, a többi országhoz hasonlóan itt is felvásárolták a maszkokat, gumikesztyűket, megkezdték az egyéb termékek raktározását. A betegszám növekedésével folyamatosan vezették be a szigorításokat. „Csak a legalapvetőbb szükségleteket biztosító üzletek lehettek nyitva. Élelmiszerbolt, orvosi rendelő, patika, benzinkút. Ezeken kívül szinte kivétel nélkül minden bezárt. A kötelező maszkhasználat, távolságtartás, az üzletekben a vásárlók számának maximalizálása azóta is előírt és betartott rendelkezés.” Németországban gyorsan és szigorúan léptek fel a járvány ellen, alapvetően a lakosság hozzáállása is elfogadó és belátó volt. A magas esetszámok ellenére Németországban a halálozási arány alacsonyabb volt.

„A mi gyógyszertárunk magától meghozta az óvintézkedéseket, jóval azelőtt, hogy ezt bárki javasolta vagy előírta volna: kézfertőtlenítő, plexi védőfal és betegszám maximalizálása az officinában, házhoz szállítás szorgalmazása megrendelések esetén, kártyás fizetés előnyben részesítése stb. Ezeket már a legelején bevezettük, és ami ebben jó élménynek számít, az az, hogy a betegek felől nagyon pozitív volt a visszajelzés.” (dr. Bóta Ágnes, Bad Füssing)

Lengyelország

„Kezdetben egyáltalán nem vettem komolyan ezt az egész vírusügyet. Csak amikor megkezdődtek a korlátozások, és jöttek az aggasztó hírek, akkor kezdtem el félni. Nem látogattam a családom, nem találkoztam a barátaimmal. Élelmiszereket halmoztam fel, kerültem a tömegközlekedést, gyalog jártam dolgozni. Maszkot kellett hordanom, és elkezdtem a fertőtlenítést. Sokan elvesztették a munkájukat, szerencsére gyógyszerészként nekem nem kell ezért aggódnom.”

„Március közepétől, hasonlóan a környező országokhoz, korlátozásokat vezettek be. A vásárlásokat online intéztük, a kormányzati intézkedések arányban álltak a betegek számával, bár nem sok tesztet végeztek.” (Malgorzata Doniec, Bydgoszcz)

Románia

„Amikor az első híreket hallottuk, arra gondoltam, megint felütötte a fejét egy vírus Ázsiában, ez őket érinti, oldják meg, ide úgysem juthat el... Amikor márciusban bejelentették a szükségállapotot, és megjelentek az első igazolt esetek, hatalmas pánik tört ki a lakosság körében, a patikákban elindult a felvásárlás, megrohantak és teljesen szétszedtek bennünket. Életem legnehezebb két-három hete volt, meggyőződésem, hogy ekkora bolondulásra az ember élete során csak egy alkalommal kerül sor.”

„Megnőtt a kereslet a gyógyszerekre, ennek ellenére a kereskedők sajnos ritkították a kiszállításokat, aminek az lett a következménye, hogy csak többnapos késéssel érkezett meg az áru, ami tovább rontotta a világvégi hangulatot.”

„Jelenleg készenléti állapot van Romániában. Az emberek között sajnos nagyon terjed a tagadás, a fertőzés elbagatellizálása, az összeesküvés-elméletek gyártása és terjesztése. Ez hatalmas baj, mert egyre kevésbé vagy egyáltalán nem tartják be a szabályokat, és félő, hogy bár a tavasszal – éppen a gyors intézkedések miatt – megszabadultunk a Nyugat-Európában tapasztalt tragédiáktól addig most sokkal sérülékenyebbek vagyunk/leszünk... Jelenleg is ijesztően nő az esetek száma.”

„Végezetül nagyon fontosnak tartom a gyógyszerészek felvilágosító, népnevelő munkáját. Alapvetően optimista vagyok, mert tudom, hogy a történelem során eddig még egyetlen járványnak sem sikerült kipusztítania az emberiséget, de azzal is tisztában vagyok, hogy a végső lecsengés még odébb van. Addig még világszinten sok küzdelem és szenvedés vár ránk, sok könny fog folyni. Isten segítsen mindenkit!” (Veress Zsombor, Segesvár)

Dr. Biczó Ágota
szakgyógyszerész
2020. augusztus 13.

Forrása: MOSZ Info
2020-10-18