Járvány után, járvány előtt
A koronavírus gyógyszertárakra gyakorolt hatása Európában – 1. rész

Túljutva a tavaszi járványon, innét visszanézve, nem könnyű mérleget készíteni az eltelt három-négy hónap történéseiről. Mindenki másként élte meg, mindenki más oldaláról látta, mit tud tenni egy járvány a világgal a 21. században. A cikk egy összefoglalás, az európai kollégák véleményét, nézetét, tapasztalatait tükrözi. Egy apró szeletet mutat meg, mert a valóság ennél sokkal összetettebb.

A COVID-19-re keresztelt, világméretű járvánnyá növő fertőző betegség a világ szinte minden országában hatalmas problémát okozott (augusztus közepéig 20 076 048 eset, 736 371 halott). Nem volt olyan ember, aki így vagy úgy ne élte volna meg a hatását. Voltak, akik több, voltak, akik kevesebb veszteséggel élték át és jutottak túl rajta. Ám azt, hogy szép lassan lecseng, vagy ősszel újra kezdődik, még senki sem tudja.

Amit viszont biztosan állíthatunk, hogy aki „találkozott vele”, az tart tőle, aki nem, az el sem tudja képzelni, mire képes. Magyarország a szerencsések közé tartozik. Elmondhatjuk, hogy mi viszonylag kevés veszteséggel éltük túl; a kilátástalanság, a rettegés olyan fokát, mint például Európa déli államai, nem tapasztaltuk meg. Nem biztos azonban, hogy ez a kedvező járványügyi helyzet a későbbiekben is előnyt jelent-e, a szakemberek ugyanis arra figyelmeztetnek, hogy emiatt csökken a lakosság veszélyérzete, lazulhat a szabályok betartása.

Az Európai Unió, a WHO és más nemzetközi szervezet (lásd korábbi számunkban FIP, Hága) is folyamatosan ad tájékoztatást, naprakész információt, útmutatót a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban. Az Unión belül sok intézkedés általános volt, de teret kaptak a tagállamok egyedi stratégiái is. Minden ország a saját körülményeire adaptálta a javaslatokat.

Az Európai Bizottság összehangolta a teendőket, és uniós szintű közös lépéseket határozott meg. Ezek az élet minden területére, többek között az egészségügyi ellátórendszerekre is kiterjednek. Segítenek a tagállamoknak összehangolni az intézkedéseiket: maszkok, fertőtlenítők, laboratóriumi berendezések és lélegeztetőgépek közös közbeszerzését indították el. Védőoltás hiányában a biztonságos és megbízható tesztelés kulcsfontosságú ahhoz, hogy hiteles adatok álljanak rendelkezésre a betegség visszaszorításához. A koronavírus terjedésének nyomon követéséhez széles körű tesztelésre és ellenanyag-vizsgálatokra van szükség, amihez irányelveket fogalmaztak meg. A jelenlegi válság rávilágított arra, hogy a COVID-19-járvány idején a szükséges uniós gyógyszerellátás biztosítása érdekében számos kihívással kell szembenézni. A kereslet és a kínálat közötti eltérés áthidalása, a gyógyszerhiányok kialakulásának megelőzése érdekében folyamatosan nyomon követik a piaci szereplők tevékenységét.

Az ECDC (Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ) uniós szakmai szervezetnek az a feladata, hogy megerősítse Európa védelmét a fertőző betegségekkel szemben, jelen esetben figyelemmel kíséri a vírus terjedését, rendszeres epidemiológiai híreket és kockázatértékeléseket ad ki.

„A koronavírus terjedésének nyomon követéséhez széles körű tesztelésre van szükség.”

Az országok július elején újragondolták az egészségügyi korlátozásokat, sok intézkedést enyhítettek vagy megszüntettek, hogy az élet visszaálljon a megszokott ritmusba. Az Európai Unióban folyamatosan mérlegelik a COVID-19 fertőzések további emelkedésének kockázatát. Kategóriákat állítanak fel, és ezeknek megfelelően sorolják be az országokat.

  • Magas kockázatú az az ország, amelyben megnövekedett a kórházi kezelések száma, és/vagy a teszt-pozitivitás növekedése tapasztalható.
  • Közepes-magas kockázatú az az ország, amelyben a kórházi ápolások vagy a tesztek pozitivitásának száma nem növekszik.
  • Mérsékelt kockázatú az az ország, amely továbbra is végrehajtja és végrehajtatja a főbb intézkedéseket, ideértve a fizikai távolságtartást, és megfelelő tesztelési kapacitással rendelkezik.

Európában a legnagyobb veszteségeket Olaszország, Spanyolország, Franciaország és az Egyesült Királyság szenvedte el. Eddig Spanyolországban regisztrálták a legtöbb esetet, és az Egyesült Királyságban volt a leginkább kiugró a halálesetek száma. Az adatok elemzése folyamatos, a miértekre a válaszokat lassan kapjuk meg. A járványnak pedig a rövid távú hatásán kívül hosszú távú kihatása is lesz a gazdaságra, a társadalomra, az egészségügyről nem is beszélve.

A lakosság pánikszerű reakciója mindenhol érzékelhető volt, a bespájzolások óriási terhet róttak az ellátórendszerekre. Mindenki próbálta átrendezni az életét, az emberek igyekeztek együtt élni a járvány-vészhelyzettel. A hatékony megelőzést számos országban nehezítette a kevés és nem megfelelő minőségű védőeszköz, a fertőtlenítők, valamint a szakmailag megalapozott és hiteles állásfoglalás, a gyors és kielégítő felvilágosítás hiánya. A kezdeti türelem lassan fogyóban van. Az emberek bizonytalanok, kiszolgáltatottak, feszültek. Mégis példátlan volt az, ahogy erre a helyzetre – pozitívan, együttműködően – reagáltak.

Dr. Biczó Ágota
szakgyógyszerész
2020. augusztus13.

(folytatjuk)

Forrása: MOSZ Info
2020-09-15