A hősök munkája

Volt idő, amikor a munka és a hős fogalma összekapcsolódott, csak más sorrendben. 90 éve született meg „a munka hőse” fogalma, ami a különleges, nagy erőfeszítések társadalmi elismerését jelezte. Azok az idők szerencsére elmúltak, a munka maradt, de vajon hová lettek a hősök?

Azt állítjuk, hogy hősök ma is léteznek, csak a jelenlétük jóval kevésbé észrevehető. Vajon megengedhető, hogy egy cikk keretében felfedjük néhány ilyen hős kilétét? És ha így is teszünk, milyen jelentősége van ennek a gyógyszerészi gyakorlatban? Az első kérdésre a válasz, hogy azért érdemes felismernünk őket, mert a példájuk több, közvetlen és gyakorlati tanulsággal szolgál.

Két hős

Kezdjük egy BKK ellenőrrel, reggel 7-kor, Kelenföldön! A vonatokkal megérkező embertömeg a metró lejáratánál szorul össze. Hősünk, egy 60 felé járó férfiember hangosan, arcán széles mosollyal köszönt mindenkit: „Jó reggelt, szép napot!” Néhányan még vissza is köszönnek neki, hiszen naponta találkoznak vele. Ha valaki azt hinné, hogy hősünk elfárad a műszak végére – hát nem. Egész nap ugyanazzal a lendülettel végzi egyáltalán nem népszerű munkáját egy huzatos, zajos és teljesen egyhangú közegben.

Másikuk, egy hölgy, irodai dolgozó egy kisvállalkozásnál. Egész nap számlákat ír, ha vevő érkezik, kiszolgálja, felvilágosítást ad, raktárat kezel. Napközben legalább három rétegben állnak az asztalán a számlák, a kimenő-bejövő levelek, és hasonló a helyzet a mindig világító monitorral, ahol egy összetett készletnyilvántartó program fut. A mindig időre és pontosan elvégzett munkája mellett időnként rákérdez más kollégákra: „Hogy állsz a...?”, és ide a kisvállalkozás bármely másik területének éppen aktuális szakmai problémája behelyettesíthető.

Tizenkettő egy tucat?

Lesznek, akik e sorokat olvasva hősnek tartják két szereplőnket, mások talán sajnálattal azt gondolják, hogy ők aprópénzért adják oda figyelmüket és az idejüket. Vélhetjük azt is, hogy ezek a példák olyannyira hétköznapiak, hogy szinte mindenkire illenek, hiszen a jól elvégzett munka nem kell, hogy külön szót érdemeljen. Lehet, ám egy pillanatra vessük össze ezeket a példákat azzal a fajta viselkedéssel, amit hétfőn reggel tapasztalhatunk (természetesen más) munkahelyen, amikor is elhangzik az (egyébként teljesen komoly) kérdés: „Mikor lesz már péntek?” Ez a kérdés tökéletesen leírja, hogy mire számíthatunk az adott munkatárstól, ha a betegek kiszolgálásáról, a kollégákkal való együttműködésről vagy mások munkájának irányításáról van szó.

A flow tervezhető

Közhelynek hathat, hogy egy vállalkozás szempontjából a munkájukat figyelemmel, odaadással, kreativitással végző munkatársak megléte jelenti a legfontosabb erőforrást. Az ilyen munkavégzésre irányuló igény a tulajdonos és a vezető részéről érthető, azonban a hozzá vezető út teljesen elméletinek tűnhet. A példánkban szereplő két hős az ideje nagyobb részében a flow vagy ahhoz közeli állapotában van. Ez az az állapot, amivel a tapasztalatunk szerint a legtöbb vezető nem tud mit kezdeni, mivel ezt csupán a tankönyvekben létező, elméleti jelenségnek tartja, és osztja azt a közfelfogást, hogy a munkahelyi helyzetekre a flow jelensége illik a legkevésbé.

A flow, a teljes figyelemmel és odaadással végzett tevékenység, amelyben gyakran még az eltelt idő érzékelése is eltűnik, nem inkább a pihenés idejére jellemző? Tény, hogy a flow élménye ritka, ám – meglepő módon – a leggyakrabban mégis a munkavégzéshez kapcsolódik. Hasonlóan ahhoz, ahogy egy aranyrög megtalálása is szerencsének tűnhet, ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, hogy a szerencséhez kitartó és tervezett munka vezet.

Milyen tervezési folyamat alkalmas arra, hogy közelebb jussunk a flow élményéhez, és olyan körülményeket alakítsunk ki, amelyek között hétköznapi hőseink meg tudnak nyilvánulni?

A flow elméletében két tényező játszik kulcsszerepet. Az egyik az elvárások, a nehézségek, a másik pedig az aktuális képességek. Mindkét dimenzió befolyásolható és – vezetői szinten – tervezhető is. Az alábbi egyszerű ábrán jól érzékelhető, hogy a képességeket jelentősen meghaladó nehézségek esetén túlzott feszültség, stressz alakul ki. Ha pedig a képességek haladják meg lényegesen az elvárásokat, annak unalom lesz a következménye.

A kettő egyensúlya esetén – egy meglehetősen szűk sávban – alakulhat ki a flow, amikor az elvárások és a képességek egyensúlyban vannak. Az evezősök haladási iránya sem véletlen. A flow csak akkor tartható fenn, ha haladással párosul. Az egy helyben álló hajó sodródik, csak a haladó jármű irányítható jól. Természetesen ennek az egyensúlynak a megléte nem garancia a flow-ra, csupán annak egyik szükséges előfeltétele.

A vezető feladata, hogy ezt az egyensúlyt kialakítsa. Gyógyszertári környezetben a szakmai, a gazdasági és a jogszabályi elvárások adottak, a szükséges képességek meglétéről a megfelelő oktatási intézmények és a folyamatos képzések gondoskodnak. Elvileg tehát minden rendben van. Mégis, milyen körülmények között állhat elő feszültség és stresszhelyzet, illetve mikor jelenik meg az unalom, és főként, mit lehet tenni ezek elkerülése és a flow kiváltása érdekében?

A szerszámosláda

Érdekes kettősség állt elő a szervezetfejlesztési gyakorlatban. Egyfelől a nagy és élenjáró vállalkozások keresik a next practice-t, vagyis az új, innovatív megoldásokat. Másfelől ott van a best practice vonzása, azaz a felismert nehézségek és problémák esetén jól jönnek a már bevált megoldások, amelyeket biztonsággal lehet alkalmazni. Ez a „szerszámosláda”, azaz a kész megoldások gyűjteménye okot adhat egyfajta lenézésre, mondván, hogy ezek a megoldások közhelyesek.

Egy rövid cikknek természetesen nem lehet célja, hogy a legutolsó rekeszéig áttekintsük a szerszámosláda tartalmát, csupán annak néhány eszközét villantanánk fel, jelezve, hogy a lehetőségek sokszínűek.

Feszültség/stressz

A feszültség, a stressz kialakulásának gyakori oka, hogy a munkahelyen munkakörváltozásra, felelősségi kör-bővülésre, új vezető kinevezésre kerül a sor. A megváltozott feladat stresszel jár. Ilyenkor több szerszám is előhúzható: a leghatékonyabb módszer a közvetlen tudásátadás, azaz a mentorálás, de olyan képzés elvégzése is szóba jöhet, amely kevesebb munkaidő-kieséssel jár. Több helyen alkalmazzák az e-learning módszerét, amelyhez fejlett szoftveres megoldások állnak rendelkezésre. Ilyen esetekben valójában nem is a képzés módja, hanem a képzés szükségességének a felismerése a nehezebb vezetői feladat.

Ehhez kapcsolódó vezetői eszköz a visszajelzések adása. Evidensnek tűnik, de ennek egyik fajtája, a pozitív visszajelzés egy igen ritkán alkalmazott módszer, amit érdemes tanulni, és főként gyakorolni. A jó időben, pontosan adott visszajelzés csodákra képes: elakadások esetén hatalmasat lendít a dolgozón, és segít megbirkózni a tornyosuló feladatokkal.

Újonnan belépő dolgozó

Ebben az esetben gyakori, a „majd belejön” szemlélete, holott egy hatékony onboarding programmal az új munkatárs teljesítménye gyorsan növekszik, plusz ennek van egy további, nagyon pozitív hatása is. Ez pedig a munkáltatói márkaépítés (employer branding) erősítése. Ennek különösen a munkaerőhiányos szakmákban van igen nagy jelentősége. Annak a munkahelynek, ahol hatékony onboarding program működik, sokkal nagyobb a jó munkaerőt megtartó képessége.

Unalom/kiégés

Az unalom és a kiégés azokon a munkahelyeken gyakori látogató, ahol minimális a változatosság. Ilyenkor a munkakör gazdagítása, például a beosztottak új feladatkörrel való felruházása (gyógyszerészi gondozási feladatok, a gyógyszertári marketing eszközeinek kiválasztása és alkalmazása), kereszt-értékesítéses módszerek elsajátítása, egy kommunikációs képzésen való részvétel, esetleg egy online értékesítés megszervezése segíthet. Egyszerű példák, amelyekből néhányat érdemes beválogatni a szerszámosládába.

Természetesen, mint minden szerszámosláda esetén, itt is tudni kell, hogy melyik szerszám mire való. Ezt segítheti elő a gyógyszertári vezetők képzése, ami szintén a kiégés ellen való orvosság.

Ha az olvasónak netán hiányérzete támadt volna a cikk végére, mert kapott ugyan némi segítséget a flow kialakításának lehetséges módozataihoz, viszont nem kapott választ arra, hogy hogyan születnek a hősök – nos, ez azért lehet, mert a hősök rendszerint nem születnek, hanem azzá válnak. Ehhez az kell, hogy az ember (a munkatárs, a vezető, a gyerek, a szülő) azt érezze, hogy képes a saját életének a kézben tartására. Ezt a folyamatot viszont tudatosan, többek között az említett vezetői eszközökkel is lehet serkenteni.

Végezetül, a szerszámosládánkban sok olyan eszköz lehet, amelyik alkalmas a leggyakoribb (vezetői) problémák megoldására. Mégis hadd vessük fel egy játék lehetőségét! A játék lényege az, hogy megkérjük a kedves olvasót, juttassa el az alábbi címünkre azokat a módszereket, amelyeket a leghatékonyabbnak tart a flow-közeli állapot, vagy csak egyszerűen, az elégedettséggel végzett munka elérése érdekében. Remélhetően lesznek visszajelzések, amelyeknek az eredményét örömmel megosztjuk majd Önökkel. Kérjük, csatlakozzanak ehhez a komoly játékhoz, mindannyiunk közös hasznára!

Tóth Ilona üzleti tanácsadó, ügyvezető,
Dr. Bencz Zoltán gyógyszerész,
ConnectConsult
info@connectconsult.hu

Forrása: MOSZ Info
2019-06-12