Minden, amit az osztalékfizetés adózásáról tudni kell

Egy gazdasági társaság tevékenysége után kik és milyen formában jogosultak osztalékra? Mire kell figyelni az osztalékelőleg fizetése során? Milyen adóterhekkel kell számolni az így kifizetett/kapott pénzösszeg kapcsán?

Az osztalék fogalma

Egy társaságban a tulajdonosi részesedéssel rendelkező személyek jogosultak a társaság által adott időszakban elért eredményből részesedni. Ezt a részesedést nevezik osztaléknak. Az osztalék kifizetéséről és annak mértékéről a taggyűlés dönt. Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult. A tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. A taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz.

Osztalékfizetési korlát

A számvitelről szóló 2000. évi C törvény (számviteli törvény) 39. paragrafusának (3) bekezdése szerint az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. A (3a) bekezdés alapján a szabad eredménytartalék és a saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, a 84. paragrafus (1) bekezdése szerint kapott (járó) osztalék, részesedés összegét.

Fentiek alapján az osztalék forrásának meghatározása során a szabad eredménytartalékot az előző évi adózott eredménnyel, valamint a mérleg-fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között, a döntés meghozatalának évében elszámolt, kapott (járó) osztalék összegével növelt értékben lehet figyelembe venni.

Osztalékelőleg

Az osztalékelőleg kifizetésének meghatározásához a társaságnak közbenső (évközi) mérleget kell készítenie. Két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban a taggyűlés osztalékelőleg fizetéséről akkor határozhat, ha

Osztalékelőleg fizetésére az ügyvezető tesz javaslatot. Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, az ügyvezető javaslatához a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges. Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni.

Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadó törvény az alábbi kifizetéseket minősíti osztaléknak:

Az adóévi várható osztalékra való tekintettel az adóévben kapott bevétel pedig osztalékelőlegnek minősül.

A magánszemélynek fizetett osztalékelőlegből és az osztalékból származó jövedelmet a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 66. paragrafusa alapján kell megállapítani, és azt 15 százalékos személyi jövedelemadó (szja) terheli. Az osztalékban részesülő magánszemélynek az osztalék kifizetésekor 14 százalék egészségügyi hozzájárulás- (eho) kötelezettsége is keletkezik a hozzájárulás-fizetési felső határ (450 ezer forint/év) eléréséig. Az osztalékelőlegből ehót nem kell vonni. Ilyen esetben az ehót akkor kell megfizetni, amikor a taggyűlés határozata alapján az osztalékelőlegből osztalék lesz.

Ha utólag kiderül, hogy az osztalékelőleg nem válik osztalékká, mert a társaság év végi beszámolója alapján nem fizethető ki annyi osztalék, mint amennyi osztalékelőleg fel lett véve, akkor abból kölcsön lesz, amit a tagnak vissza kell fizetnie.

A beszámoló alapján osztalékként ki nem fizethető, osztalékká nem vált (kölcsönné lett) osztalékelőleg elmaradt kamata pedig az szja-törvény 72. paragrafusa alapján kamatkedvezményből származó jövedelemnek minősül. Ennek megfelelően az osztalékelőleg kifizetésének időpontját a kölcsönnyújtás időpontjának tekintve, az eredményfelosztás időpontjáig (illetőleg a visszafizetésig) tartó időszakra meg kell határozni az osztalékelőleg utáni kamatkedvezmény összegét.

A kamatkedvezményből származó jövedelmet szja- és eho-fizetési kötelezettség terheli. Osztalék esetében tehát jelenleg kétféle adófizetési kötelezettség léphet fel:

Hogyan értelmezendő az eho-szabály?

Az osztalékjövedelem 14 százalékos eho-jának kiszámításakor azonban figyelembe lehet venni

Vagyis az, aki más jövedelme – például munkabére – után is fizet egészségbiztosítási járulékot, azzal csökkentheti a tőkepiaci jövedelmek után felmerülő, maximálisan 450 ezer forintos eho-fizetési kötelezettségét.

Munkaviszonnyal rendelkezőknél ez a bruttó jövedelemből levont természetbeli és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (4+3%) jelenti (mértéke a bruttó bérből számítandó).

Ha például egy adott személy bruttó bére 200 ezer forint, akkor 2018. január 1. és szeptember 31. között 200 ezer forint x 7% x 9 hó = 126 ezer forint egészségbiztosítási járulékot fizetett már be. Ezt az összeget le kell vonni a fizetendő eho-ból, és csak a fennmaradó részt kell átutalni a NAV felé.

Vagyis az, aki más jövedelme – például munkabére – után is fizet egészségbiztosítási járulékot, ezzel csökkentheti a tőkepiaci jövedelmek után felmerülő, maximálisan 450 ezer forintos eho-fizetési kötelezettségét. Magas munkabérből származó jövedelem (évi körülbelül 6,5 millió forint biztosítási jogviszonnyal járó jövedelem) esetén akár az is elképzelhető, hogy a tőkejövedelem után már egyáltalán nem kell ezt az adót megfizetni.

Ha az érintett magánszemély ezt előre tudja, akkor a kifizetőt egy nyilatkozattal értesítheti arról, hogy nem kell tőle levonnia az eho-t. Érdemes azonban óvatosnak lenni, mert ha valaki úgy nyilatkozik, hogy a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia, de végül mégsem éri el a többi jövedelemből levont járulék a 450 ezer forintot, akkor év végén 6 százalékos büntetőkamattal kell megfizetnie az eho-t.

Az adózónak bevallásban nyilatkoznia kell ezekről a jövedelmeiről, akkor is, ha a kifizető már levonta tőle az adóelőleget. Ha a jövedelem nem kifizetőtől, azaz jellemzően külföldről származik, akkor az adót az adózónak éves bevallásával egy időben kell rendeznie. A külföldről kapott tőkejövedelmek esetében az adóév végén, az éves bevallással együtt kell megfizetni az adót. Ez esetben a külföldi társaságnak jellemzően forrásadó-levonási kötelezettsége van, attól függően, hogy a kifizetés országa hogyan rendelkezik az adott tőkejövedelem adózását illetően, illetve hogy az adott országnak van-e hazánkkal úgynevezett kettős adóztatást kizáró egyezménye. Ennek hatására akár alacsonyabb, akár magasabb adóterhet is levonhatnak, mint amit a hazai szabályok engednek.

Ha az így levont adóelőleg alacsonyabb a magyar adókötelezettségnél, akkor a különbözetet a személyi jövedelemadó bevallással együtt kell megfizetni.

Ha külföldön magasabb adót vontak le, akkor először azt kell ellenőrizni, hogy az adott országgal hazánknak van-e kettős adóztatást kizáró egyezménye, ugyanis ekkor a külföldi forrásadó-fizetési kötelezettséget az egyezményes adókulcs bekorlátozza. Egyezményes országok esetén a túlvonást a külföldi ország adóhatóságától, egy speciális eljárás során lehet visszaigényelni.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a cégnek az osztalék és az osztalékelőleg kifizetésével egy időben a megszerzett jövedelemről és a levont adóról a jogszabályi előírásoknak megfelelő igazolást kell adnia a magánszemély tulajdonos számára. Továbbá, ha az osztalékelőleg részben vagy egészben nem válik osztalékká, módosítani kell a társaság által a NAV felé leadott 08-as bevallást.

Schissler József
bejegyzett könyvvizsgáló,
adótanácsadó,
okleveles pénzügyi revizor

Forrása: MOSZ Info
2018-11-08