Állásfoglalást adott ki a MOK a praxisközösségekkel kapcsolatban
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) állásfoglalást tett közzé a honlapján a közös céges praxisközösségi formákkal kapcsolatban, melyben ajánlásokat fogalmaz meg a szabályozás finomítására.

A praxisközösségekről megjelent 53/2021 kormányrendelet a szorosabb praxisközösségi együttműködés formái között felsorolja az egyesült és integrált praxisközösségi formákat is, amelyeket társas vállalkozás tulajdonol vagy irányít. A szabályozás nem rendelkezik arról, hogy kik és milyen arányban lehetnek tulajdonosok ezekben a gazdasági társaságokban. Így előfordulhat, hogy a praxisjoggal rendelkező orvos egyszercsak nem tulajdonosa a vállalkozásának, illetve nem szakmai befektető többségi tulajdonos dominálja a szervezetet. A MOK ezt a praxisjog szellemiségével összeegyeztethetetlennek tartja – írja honlapján a Magyar Orvosi Kamara.

A Kamara célja a külső, kiemelten a nem szakmai befektetők kizárása és a praxisláncok kialakulásának megakadályozása. Ha nincs definiálva a praxisközösség méretének felső határa és a tulajdonosi szerkezet a közös céges praxisközösségi formákban, akkor a praxisközösség külső pénzügyi befektető kezébe kerülhet, aki nem az ellátás minőségében, hanem a költség-minimalizálásában érdekelt. Ennek rossz tapasztalataira a gyógyszertárláncok kialakulása kapcsán már láttunk példát és a fogorvosi szolgáltatók működtetése során is tapasztalható ezirányba ható anomália – írja a szervezet.

Ezért a MOK Elnöksége a következő javaslatokat fogalmazta meg a döntéshozók részére:

• az egyesült és integrált praxisközösségben csak az adott praxisközösségben praktizáló orvos lehessen tulajdonos
• egyik tulajdonos se lehessen többségi tulajdonos
• egy közösség maximum 10 praxisból állhasson
• egy orvos egy praxisközösség tagja lehessen csak

A teljes közlemény a Kamara honlapján, az alábbi címen olvasható.

Forrás: mok.hu
Kelt: 2021-03-09