Egy friss felmérés szerint az orvostanhallgatók majdnem fele külföldre menne
Az orvostanhallgatók 40 százaléka nem lépne be a szakképzésbe az új, egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény elfogadása után, igaz, sokakat bírna maradásra, ha a hálapénzt kivezetnék, és megvalósulna az ígért béremelés – derül ki a Magyar Orvosok Szakszervezetének nem reprezentatív felméréséből. A hvg.hu által idézett felmérés arra is rávilágított: a törvény kihirdetése után 47,9 százalékra nőtt azon orvostanhallgatók aránya, akik végzés után külföldön vállalnának munkát.

A Magyar Orvosok Szakszervezete által készített nem reprezentatív felmérésben a négy hazai orvostudományi egyetem 903, ötöd- és hatodéves orvostanhallgatója mondott véleményt. A készítők szerint ez azt jelenti, hogy majdnem minden második érintett hallgató válaszolt, hiszen évfolyamonként összesen nagyjából ezer fiatal tanul orvosnak.

A kutatás első kérdése arra vonatkozott, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény kihirdetése és elfogadása előtt milyen pályára készültek a hallgatók (a kérdésekre több válasz is megjelölhető volt, az egyes százalékértékek azt jelzik, hogy egy adott kérdést a válaszadók hány százaléka választotta). A válaszadók 91 százaléka azt jelölte meg, hogy a szakképzésben képzelte el a jövőjét, azaz azt tervezte, hogy hatodév végén, a sikeres államvizsga és diplomavédés után rezidensnek jelentkezik, és megkezdi a felkészülést a szakvizsgára. 20,4 százalék számára volt opció a külföldi munkavállalás, a nappali PhD-képzést 11,8 százaléka jelölte meg, míg a vállalkozói forma 11,2 százalék számára volt vonzó, Mindössze 3,8 százalék gondolkozott el azon, hogy elhagyja a pályát.

A törvény kihirdetése után a válaszadóknak már csak az 54,7 százaléka jelölte meg a szakképzés lehetőségét, viszont több mint kétszer annyian gondolkoztak a külföldi munkavállalásban, mint a törvény kihirdetése előtt: a hallgatók 47,9 százalék jelölte meg ezt célként a jogszabály elfogadása után. Csökkent 3 százalékponttal a nappali PhD-képzés iránt érdeklődők aránya is, míg a pályaelhagyást fontolgatóké 13,2 százalékra emelkedett – idézte a felmérés adatait a hvg.hu.

Arról is kérdezték a hallgatókat, hogy a jogállásról szóló törvénnyel és elfogadásával kapcsolatban mely pontokat érzik a leginkább aggályosnak. Itt egy listából választhattak a válaszadók, szintén több opció is megjelölhető volt. A felsoroltak közül a fiatalok leginkább a vezénylés szóló részt (867 fő, 96 százalék), a másodállások korlátozását (733 fő, 82 százalék) és az érdekképviseleti szervekkel történő egyeztetés hiányát (620 fő, 69 százalék) jelölték meg aggasztónak. A közalkalmazotti státusz megszűnését és az előmeneteli szabályok kidolgozatlanságát majdnem minden második hallgató aggályosnak találja. A válaszadóknak mindössze 1,4 százaléka válaszolta azt, hogy nincs semmilyen aggálya az új törvénnyel kapcsolatban – írja a lap.

Forrás: hvg.hu
Kelt: 2020-10-27