„A jövő már jelen van”
Beszámoló a Gyógyszerészek XXX. Jubileumi Országos Kongresszusáról

A koronavírus-járványra való tekintettel, történetében először az online térben rendezte meg a gyógyszerészet legrangosabb szakmai, szakmapolitikai eseményét a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. A regisztrált résztvevők október 8–11. között számos informatív előadást láthattak-hallhattak, a párbeszédre pedig az üzenőfalon feltett kérdések adtak lehetőséget.

Szakmai továbbképzés

A rendezvény csütörtök délutáni, pre-kongresszusi programja hagyományosan a pontszerző szakmai továbbképzés, amelynek központi témája ez alkalommal is a legnagyobb betegszámot érintő kardiometabolikus farmakoterápia gyógyszerészi menedzsmentje volt.

Prof. dr. Halmos Gábor a metabolikus szindróma problémakörét vizsgálta, majd a felnőttkori 2-es típusú diabetes mellitus életmódbeli és gyógyszeres terápiájának lehetőségeit ismertette. Dr. Juhász Éva a gyermekeknél jelentkező diabétesz két típusáról és azok kezelési metódusairól beszélt.

Dr. Takács Gézáné dr. előadásának témája a felnőttkori diszlipidémia volt, amelyen belül az érkárosodás és érelzáródás okai, következményei, illetve a sztatinok alkalmazásának előnyei és hátrányai kerültek szóba.

Dr. Samu Antal elsőként általánosságban beszélt a patikai kognitív szolgáltatásokról, a gyógyszerészek szerepéről, a gyógyszeres terápia hatékonyságáról, illetve annak hiányáról. Ezt követően tért ki a felnőttkori hipertónia farmakoterápiájára, végezetül pedig a gyógyszerészi gondozási programok fejlesztésének lehetőségeit elemezte.

A nap zárásaként dr. Csóka Ildikó a betegek életminőségnek, elégedettségének és terápiájuk során a szakemberekkel való együttműködésük összefüggéseit vizsgálta, részletesen is ismertetve intézetének ebben a körben végzett kutatásait.

Gyógyszertári praktikum

Péntek délelőtt elsőként a patikaműködtetés aktualitásai, a vállalkozások gazdasági és humánerőforrás-helyzete került terítékre. A szekció vezérelőadója, dr. Oláh Gábor a COVID-19-járványhelyzet pillanatnyi állását ismertette, részletesen is kitérve az oltóanyag-fejlesztésekre, a tesztek különböző típusaira, valamint gyógyszerészek megváltozott munkájára. A témánál maradva, dr. Biczó Ágota foglalta össze az első hullám tapasztalatait, hangsúlyozva, hogy a pandémia kapcsán valamennyi gyógyszerész felelőssége a megfelelő tájékozottság és a betegek pontos tájékoztatása.

Dr. György Péter egyfajta prognózist fogalmazott meg az előttünk álló időszakra, felvázolva a várható kihívásokat: az átalakult vásárlói szokásokat, a megfázás elleni szerek piacának kiszámíthatatlanságát, az egyéb termékek forgalmának felértékelődését, illetve a webshopok előtérbe kerülését. Hegedüs Józsefné dr. előadásában a patikák humán- és pénzügyi erőforrás-problémáira igyekezett megoldást találni. Szóba került a helyettesítő gyógyszerészek jogi helyzetének rendezése, a pályakezdők karrierkilátásainak és a vidék szakember-megtartó képességének javítása. A MOSZ Somogy megyei szervezetének elnöke arra is több hasznos ötletet adott, hogyan juthatnak a patikák kedvező pénzügyi forrásokhoz.

Ezt követően Sánta István, a Quintx Magyarország Kft. ügyvezetője ismertette meg a hallgatóságot egy ingyenesen használható, kifejezetten egészségügyi szakmai kommunikációra kifejlesztett közösségi felülettel, a Medicontacttal (medicontact.hu). Dr. Ballagi György farmakológus-toxikológus a CBD kiegészítő terápiáról tartott prezentációt, részletesen kitérve a kannabioid-származékok hatására, szerepére a gyógyászatban és a különböző gyógyszerformákra.

Dr. Kovács Zsolt, a Pharmatrainer Kft. vezetője a gyógyszerésztársadalom pozitív jövőképének alapjait kutatta. Véleménye szerint, ami kihívást jelent, az hoz pozitív változást. Mint mondta, nem elég, hogy mi tudjuk magunkról, hogy szakmailag magas színvonalon végezzük a munkánkat, ezt a betegekkel, a vásárlókkal is el kell hitetnünk.

Végezetül, a délelőtti program zárásaként előbb Szepesházi Zsolt, a Novodata Zrt. és az LX-Line Kft. vezérigazgatója beszélt arról, hogy mi újul meg, és mi marad változatlan a két patikai rendszergazda cég által nyújtott szolgáltatások kapcsán, majd pedig kollégája, Schvarckopf Tamás számolt be az idei év rendszergazdai tapasztalatairól, különös tekintettel a koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzetre és a részben ennek kapcsán sűrűn változó jogszabályi környezetre.

Formáljuk a jövőt

A délután első előadójaként Lukácsné dr. Fodor Enikő is a COVID-19-járvány tavaszi hullámának következményeit, patikákra gyakorolt hatását vette számba. Mint mondta, az idei esztendő az alkalmazkodás éve, 2021 pedig az innovációé lesz.

Dr. El Koulali Zakariás szokás szerint az elmúlt időszak hatósági ellenőrzéseinek tapasztalatait összegezte. Az országos tiszti főgyógyszerész kiemelte: a patikák dicséretesen helytálltak a járvány első hulláma alatt, következetesen betartották az utasításokat, kevés gyógyszerész betegedett meg, csupán néhány patika zárt be, így nem romlott a lakosság gyógyszerellátó rendszerhez való hozzáférése.

Dr. Bertalan Lóránt, az EESZT szakértője az eRecept rendszerének legújabb fejlesztéseiről számolt be. Az utóbbi hónapokban tévéreklám és szórólap is buzdította az embereket a lakossági portál használatára. A koronavírus-járvány következtében az orvosoknak már több mint a 90 százaléka kizárólag eReceptet ír. Viszont a rendszerből az is jól látható, hogy a páciensek a vényeknek körülbelül a 15 százalékát nem váltják ki.

Dr. Samu Antal szintén a jövő kihívásait vette sorra, majd olyan beteg-adherenciát segítő programokról beszélt, amelyeket praxisközösségben dolgozó, multidiszciplináris team-ek révén lehet megvalósítani.

Somogyi-Rózner Judit, az IQVIA szakértője az aggregált adatok jelentőségét ecsetelte. Mint említette, cége jelenleg 800 gyógyszertárral működik együtt, amelyekkel kölcsönösen információkat szolgáltatnak egymásnak. A szakember részletesen is ismertette, hogy forgalmi adatokat tartalmazó adatbázisaik révén milyen területeken tudják segíteni a patikák gazdaságosabb működését.

Talán az anonimitásnak és az írásos formának köszönhetően, ekkor és a kongresszus további részében is számos kérdés érkezett az előadókhoz. A válaszokból kiderült, hogy az OGYÉI és a Magyar Gyógyszerészi Kamara által közösen kidolgozott ügyeleti koncepció már az EMMI asztalán hever. Ebben egy olyan, körzetközpontokra épülő rendszert vázoltak fel, amely nemcsak a lakosság, hanem a gyógyszertárak szükségleteit is figyelembe veszi. Az OGYÉI a járványhelyzetre reagálva a közeljövőben videókonzultáció és videókonferencia bevezetését tervezi, az IQVIA munkatársa pedig a digitalizáció és adatalapú döntéshozatal további előretörését prognosztizálja.

A gyógyszerészet helyzete, hivatásfejlesztés

A délután második részében egyetemi oktatók és gyakorló gyógyszerészek közös fórumára került sor.

A szekció vezérelőadója, dr. Csontos Ildikó arra kereste a választ, hogy az elmúlt években, évtizedekben hogyan veszítette el és miként szerezhetné vissza presztízsét a gyógyszerészet. Az egyik fő problémát abban látja, hogy a lakosság és a döntéshozók is alig tudnak valamit arról, hogy az élet hány területén (a közforgalom mellett a kutatásban, az iparban, a klinikumban) állnak helyt a szakma képviselői.

A gyógyszerészképző helyeknek elsődleges szerepük lehet abban, hogy a pályakezdők a megfelelő kompetenciákkal felvértezve induljanak neki az életnek, és a lehető legmagasabb színvonalon műveljék és képviseljék hivatásukat. Dr. Bácskay Ildikó (DE GYTK) a gyógyszerészhallgatók szakmai gyakorlatának rendszerét ismertette, kitérve a tartósan elhúzódó vírushelyzetre is, amikor a hibrid képzésnek lehet létjogosultsága. Az előadó javaslatokat is megfogalmazott arra nézve, hogy hogyan lehetne megújítani, a mai kor követelményeihez igazítani a gyakorlatokat.

Dr. Somogyi Orsolya (SE GYTK) az egyetemén EFOP pályázat révén megvalósuló, a majdani pályakezdő gyógyszerészek kompetenciáit támogató oktatás-módszertani fejlesztésekről számolt be. A hallgatók többek között e-learning felületen végeznek a szakmai gyakorlathoz kapcsolódó szimulációs expediálási és gyógyszerészi gondozási feladatokat.

Miként lehetne a gyógyszerészet vonzó karrierlehetőség a fiatalok számára, hogyan válhatna a jövő hivatásává, és mit kellene ennek érdekében másképp csinálni az oktatásban? – tette fel a kérdést hallgatóságának és saját magának dr. Csupor Dezső (SZTE GYTK). „Ne csak gyógyszerészek legyünk, hanem annak is látsszunk! Ne csak negatív, hanem pozitív hírekben is szerepeljen a szakma!” – mondta a szegedi oktató.

A gyógyszerészi hivatás átalakulása nem csak nálunk, külföldön is folyamatban van – jelentette ki dr. Fittler András (PTE GYTK), aki bemutatta, hogy a FIP ajánlása szerint milyen más patikai tevékenységek merülnek fel lehetőségként a gyógyszerkészítés, expediálás és gyógyszerészi gondozás mellett. Meg kell győznünk a társadalmat, hogy értéket teremtünk – sugalmazta az előadó.

Felkért hozzászólóként Kocsisné dr. Balogh Anikó megjegyezte, örvendetesnek tartja a szakmaiság előtérbe kerülését, de csak ebből nem lehet fenntartani egy gyógyszertárat.b>Dr. Dér Péter úgy látja, nemcsak a vidéki, hanem a városi patikákban is a gyógyszerészre támaszkodnak a betegek, különösen járványhelyzetben. Kovácsné dr. Szrogh Vivien pedig úgy véli, betegkommunikációból is szükség lenne egyetemi tréningekre.

Dr. Bácskay Ildikó az egyik nézői kérdésre reagálva kijelentette, ha (a szakma növekvő presztízsének köszönhetően) kevésbé leszünk önbizalom-hiányosak, sokkal markánsabban tudjuk képviselni az érdekeinket.

Összegző emlékezés

A kongresszus szombati, szakmapolitikai napjának délelőttjén elsőként az idén 30 éves GYOK-ot köszöntő beszédek hangzottak el. Lukácsné dr. Fodor Enikő saját kongresszusi emlékeit idézte fel, összegyűjtve, hogy mit is jelent neki és a tagság számára a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége, majd valamennyi, a múltban és a jelenben a szövetség eredményes munkájáért tevékenykedő kollégának köszönetet mondott. Ugyancsak ő olvasta fel dr. Müller Cecília üdvözlő levelét. „Önökre (gyógyszerészekre) az egész társadalom mély tisztelettel tekint” – írta többek között az országos tiszti főorvos.

Farkasné dr. Tompa Ildikó, az MGYT alelnöke elmondta, Társaságuk feladata mindenekelőtt a tudományos támogatás, a legújabb ismeretek átadása, majd felsorolta, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban idén milyen szakmai publikációik láttak napvilágot.

Dr. Hankó Zoltán az elmúlt tíz év történéseit, a gyógyszerészet berkein belül lezajlott strukturális és szakmai rendszerváltás főbb fordulópontjait sorolta fel. Az eredmények mellett azt sem hallgatta el, hogy 2018 óta ismét erősödnek a negatív tendenciák, kedvezőtlen irányú változások történnek. Az MGYK elnöke az elmúlt hetekben a szaktárcával folytatott szakmapolitikai egyeztetetésekről is számot adott, amelyek az ügyelet, a szakképzés, a vidék biztonságos gyógyszerellátása, a patikai hitel- és tőkeprogram, a kiskereskedelmi különadó, valamint a gyógyszertári árrés és jövedelmezőség problémakörét érintették. A köztestület vezetője abbéli reményét is kifejezte, hogy a MOSZ és a kamara között ez év nyarán újraindult együttműködés a jövőben is folytatódni fog.

Dr. Mikola Bálint leszögezte, hogy a GYOK története egyben a politikai rendszerváltást követő időszak szakmatörténete is. A GYOK által létrehozott fórumokon, rendezvényeken, eseményeken a legszélesebb gyógyszerészi és döntéshozói környezetben születtek meg a századforduló gyógyszerészetének gyakorlatát meghatározó sarokpozíciók. Felidézte az elmúlt három évtized konferenciáinak, kongresszusainak legfontosabb momentumait, vezérgondolatait, nosztalgiával említve az immár legendás helyszíneket. Gondolatvezetésében kitért az egyes kormányok egészségpolitikai programjaira, név szerint felsorolva a rendszerváltás utáni időszak MOSZ-szal konstruktív partnerkapcsolatban dolgozó egészségügyi minisztereit.

Egészségügy és gyógyszerellátás

Dr. Szentiványi Mátyás, az OGYÉI főigazgatója elsőként a gyógyszerészeknek a koronavírus-járvány első hulláma idején tanúsított helytállásáról és az OGYÉI szerepéről beszélt, majd a gyógyszerkincsben bekövetkezett változásokat ismertette (metamizol, ibuprofén, aminophenazonum, homeopátiás szerek) végezetül pedig az Intézettel kapcsolatos újdonságokról számolt be. Mint megtudtuk, újra megjelenik a Gyógyszereink című kiadvány, két új módszertani levél is segít a készítmények közötti eligazodásban, a FoNo VIII pedig várhatóan jövő év elején lát majd napvilágot.

Szabó Bálint, az ÁEEK főosztályvezetője az eRecepttel kapcsolatos tapasztalatokat, friss fejlesztéseket osztotta meg a hallgatósággal. Elmondta, hogy az orvosok annyira átálltak az elektronikus receptírásra, hogy gyakorlatilag már a felírási igazolást sem használják. A betegek viszont egyre növekvő arányban látogatják az EESZT lakossági portál felületét, ahol saját gyógyszerelésükbe és egyéb egészségügyi dokumentációjukba nyerhetnek bepillantást. A térbe már okostelefonról, mobilToken segítségével is be lehet jelentkezni, 2021 nyarától pedig egy új gyógyszertári informatikai rendszer is segíti majd a patikák működését.

Dr. Kincses Gyula az „új” vezetésű Magyar Orvosi Kamara célkitűzéseit ismertette. Fontosnak ítélte, hogy az orvos- és a gyógyszerészkar értse egymást, hiszen – különösen az alapellátás területén – ez a magas színvonalú ellátás egyik záloga. Mint mondta, a döntéshozókkal folytatott tárgyalások során a reformokban együttműködők, követeléseikben viszont keményebbek lesznek. A korszerű egészségüggyel párhuzamosan egy korszerű köztestületet szeretnének létrehozni.

Dr. Bidló Judit a támogatás-kiáramlások tükrében ismertette az idei év elmúlt időszakának folyamatait a járó- és fekvőbeteg-ellátásban, valamint a gyógyszerforgalmazás területén. Mint kiderült, a telemedicina bevezetése és széles körű alkalmazása eredményeként a tavaszi visszaesést követően az ellátások számszerűleg nem tértek vissza a korábbi magas szintre. A koronavírus-járvány első hullámának időszakáról szólva a NEAK főigazgató-helyettese a BNO-kódok, illetve a betegcsoportok szerinti gyógyszerforgalmat is ismertette. Eszerint a márciusban tapasztalt felvásárlási boom-ot mindenekelőtt az inzulinok csaknem két és félszeresére növekvő forgalma és az új orális antikoagulánsok (NOAK) duplájára nőtt volumene eredményezte.

A gyártótól a gyógyszertárig

A délutáni első blokk nyitó előadásában dr. Greskovits Dávid, a MAGYOSZ elnöke mutatta be a hazai gyártók szövetségét, ismertette a magyar gyógyszeripar aktuális adatait. Az utóbbi hónapok egyik legfőbb tanulságaként nevezte meg, hogy csökkenteni kell az Európai Unió és Magyarország kitettségét az export gyógyszereknek és gyógyszer-alapanyagoknak. A patikai szakembereket a Magyar Gyógyszer védjeggyel ellátott készítmények ajánlására buzdította, majd egyértelművé tette: a gyógyszeriparnak is érdeke, hogy a gyógyszerészek reputációja, a betegellátásban betöltött szerepe tovább erősödjön.

Dr. Hodász István, az EGIS Gyógyszergyár Zrt. vezérigazgatója a jelenlegi gyógyszergyártási folyamatot mutatta be, majd arról szólt, vállalata milyen formában (ösztöndíjakkal, képzési helyek biztosításával, az oktatásban való részvétellel, a Kiváló gyógyszerészi gondozásért és Kiváló gyógyszertári asszisztensi díjjal, a járvány elleni védekezést biztosító tárgyi eszközökkel) támogatja a gyógyszerészek munkáját.

Dr. Tarcsa Mónika, a Sanofi Aventis Zrt. kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója vállalata bemutatását követően két koronavírus-vakcina fejlesztésének jelenlegi állásáról számolt be, amelyen a Sanofi a GSK-val, illetve a TranslateBio-val közösen dolgozik. A szakember a járvány téli időszakában kulcskérdésnek tartja az influenza-átoltottságot, és ahogy előtte más előadók is, felvetette a patikai vakcináció esetleges szükségességét.

Az előadókhoz intézett kérdések között kiemelt témaként szerepelt, hogy mikortól lehet majd hozzáférni a COVID-gyógyszerekhez és -vakcinákhoz, hogy mennyire képes kiváltani a hazai alapanyag-előállítás az ilyen irányú importot, illetve hogy a gyógyszergyártók miként tudják megvédeni munkatársaikat a vírusfertőzéssel szemben.

A gyógyszer-nagykereskedőket megszólaltató előadói blokkban Kovácsné Putnoki Katalin, az Euromedic-Pharma Zrt. vezérigazgatója idézte fel idén 25 éves cége történetének legfontosabb állomásait, majd beszámolt a jelenleg is zajló modernizálásról, automatizálásról, amivel a gyógyszertárak hatékonyabb kiszolgálását kívánják elősegíteni.

„Esélyt kaptunk arra, hogy megtanuljuk, miként lehet jól védekezni egy esetlegesen súlyosabb, halálosabb járvánnyal szemben” – jelentette ki a koronavírus-pandémia eddigi tapasztalatai alapján dr. Feller Antal. A Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnöke szokás szerint aktuális forgalmi adatokat is prezentált: mint elmondta, a hazai gyógyszerforgalom az erőteljes visszaesést követően augusztus első felében tért vissza a tavalyi szintre. A nem vényköteles készítmények forgalmának egy része a patikán kívüli csatornába (hipermarketek, drogériák) tevődött át, az online gyógyszerforgalmazás volumene pedig látványosan és tartósan erősödött. Dr. Feller Antal egy új fogalmat is említett, a pandémiás fáradságot, ami az egészségügy frontvonalában dolgozóknál a figyelem és fegyelem lankadását eredményezheti.

Kaló Tamás, a PHOENIX Pharma Zrt. vezérigazgatója nagykereskedői szemszögből összegezte a koronavírus-járvány első hullámának tapasztalatait és tanulságait. Mint mondta, márciusban a szokásos terhelés négyszerese nehezedett a Phoenix-re. Most szeptemberben, a második hullám kezdetén 20 százalékos forgalomnövekedés történt az előző év azonos időszakához képest. A patikák jobb ellátása érdekében fejlesztették ki azt a számítógépes alkalmazást, a Túra App-ot, amelynek segítségével pontosabban nyomon követhető a Phoenix-es autók érkezése, három telephelyükön, Polgáron, Kecskeméten és Fóton pedig komissiózó automaták segítik a rendelések összekészítését. A gyógyszertárak kettős „jogállása” (kereskedelmi egység vagy egészségügyi intézmény) kapcsán Kaló Tamás kijelentette: jól működő vállalkozás nélkül nincs megfelelő szakmai színvonal.

A jogi és adókörnyezet aktualitásai

A kongresszus utolsó napjának előadói szokás szerint a gyógyszerellátás jogi és adókörnyezetének alakulásáról számoltak be. Schissler József könyvvizsgáló, adótanácsadó többek között a katás vállalkozókat érintő jogszabályváltozásokról, a munkaviszony után fizetendő minimum járulékalapról, a nyugdíjasok munkavégzésből származó jövedelmének járulékmentességéről, valamint a tb-járulék mértékének módosulásáról beszélt.

Dr. Domokos Péter miniszteri biztos a kormányablakok és az ügyfélkapu rendszerét ismertette, amelyekhez szervesen kapcsolódik az EESZT lakossági portálja. Az előadó tételesen felsorolta, mi az, amit mindenkinek szükséges, illetve érdemes beállítania a saját profiljában, és mi az, ami miatt a járványhelyzet megszűnését követően személyesen is fel kell keresnie valamelyik kormányablakot. „A jövőd az, amit te teszel. Ahol nincs jövőbe vetett hitt, ott nincs a jelenben erő. Az erő legyen Önökkel!” – üzente végül a gyógyszerészeknek dr. Domokos Péter.

Dr. Nagy Péter, a NAV jogi referense a vállalkozások online számlaadat-szolgáltatási kötelezettségéről beszélt. Milyen esetekben kell számlaadatot szolgáltatni? Mi minősül elektronikus számlának? Mi a számlák kötelező adattartalma? Hogyan zajlik az adatszolgáltatás folyamata, a számlamódosítás, illetve a számlaérvénytelenítés? Milyen jogkövetkezményei vannak, ha valaki nem teljesíti ezt a kötelezettségét? A valamennyi patikát érintő jogszabályi előírásokról igen informatív előadást hallhattunk.

Dr. Börcsök Rita irodavezető ügyvéd a személyes adatok védelme, a GDPR előírásainak való megfelelés kérdéskörét járta körül. Szóba került, hogy mi számít személyes adatnak, mik az adatkezelés alapelvei, mikor jogszerű az adatkezelés, milyen feladatokat szükséges ennek kapcsán elvégezni, milyen események vezethetnek a személyes adatok megsértéséhez, és milyen szankciókat von mindez maga után. Az előadó a vírushelyzet okozta speciális eljárásrendre és olyan ártatlannak tűnő, ám a GDPR szempontjából aggályos szituációkra is kitért, mint az álláshirdetés és az állásinterjú.

Ez alkalommal is számos kérdés érkezett az előadókhoz, a legélénkebb érdeklődés azonban egyértelműen az adatvédelem kérdéskörét övezte.

Az egyes szekciók moderátorai rendre feltették a kérdést az előadóknak, hogy szerintük mi lesz 2021 legfőbb trendje, legnagyobb innovációja, újdonsága. Az ismétlődő válaszok között szerepelt a COVID-19 vakcina előállítása, a telemedicina további térhódítása, az automatizálás és a digitalizáció robbanásszerű fejlődése, ami a patikában például lehetővé teszi, hogy a gyógyszerész a monoton, ismétlődő munkafolyamatok és az adminisztráció helyett még inkább a szakmaiságra, a betegekre koncentrálhasson. Dr. Feller Antal szerint pedig ebben a folyamatosan változó és sokszor kiszámíthatatlan környezetben egy új viselkedési forma megjelenésének is a tanúi lehetünk: ez a reziliencia, a rugalmasság, az alkalmazkodás képessége.

Lukácsné dr. Fodor Enikő – a négy nap során felmerült témák ismeretében, és látva az ezek kapcsán megmutatkozó nézői aktivitást – e szavakkal zárta a rendezvényt: folytatnunk kell a közös gondolkodást. Ahogy pedig azt több moderátor is megjegyezte: a mostani volt a magángyógyszerészek első online kongresszusa – reméljük, nem lesz belőle hagyomány…

A XXX. GYOK előadásai október 12. és november 30. között nézhetők vissza, a tesztkérdések kitöltésének határideje pedig október 18.

Forrás: MOSZ Info
Kelt: 2020-10-12