Szlovákiában elbukott az az egészségügyi reform, amit itthon terveznek
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2030-ig szóló koncepción dolgozik, kikérve az egészségügyben dolgozók véleményét is, a Belügyminisztérium pedig nemzetközi tanácsadó céggel szerződött komplex átalakítási tervek kidolgozására az egészségügyi ágazatban. A koncepcióért az a Boston Consulting Group felel, amely aktívan részt vett a 2018-as szlovák kórházreform szakmai előkészítésében. A Portfolio.hu egy szlovákiai egészségügyi szakértővel közösen vette végig, hogy hogyan zajlott az előkészítés folyamata Szlovákiában, és hogy miért akadt el, mielőtt igazán elindulhatott volna.

Szlovákia utoljára 2005-ben hajtott végre reformot az egészségügyben és az akkor megalkotott szabályok kisebb-nagyobb módosításokkal, de azóta is működnek. Ennek az adott alapot, hogy 2006 és 2020 februárja között a Smer irányította az egészségügyet (egy kisebb időszakot leszámítva), akik leginkább arra törekedtek, hogy működőképesen tartsák a meglévő keretek között a rendszert.

A változtatási szándék Peter Pellegrini, szintén Smer-párti két éven át tartó miniszterelnöksége idején jött el 2018-ban – idézte fel Viliam Novotny orvos, a szlovák parlament korábbi elnöke, a Híd Párt politikusa a Portfolio.hu-nak.

Az alapvető probléma nagyon hasonló Magyarországéhoz: az állami kórházak nem működnek jól és sorozatosan eladósodnak, ám a kormányok eddig egyszer sem nyúltak a rendszer strukturális problémáihoz, amelyek megoldása tartósan segítene az ágazaton. Ezzel szemben újra meg újra konszolidálta a szlovák kormány az intézmények adósságát, majd a kórházak újra meg újra eladósodtak.

Az Andrea Kalavská korábbi egészségügyi miniszter által kidolgozott reform egy háromszintű intézményrendszer létrehozására tett javaslatot, országos, regionális és helyi kórházakkal, pontosan meghatározva, hogy milyen szinten mely ellátásokat lehet nyújtani. A reformterv egyik vezérelve az volt, hogy minden számára 30 percen belül elérhetővé kellett tenni a sürgősségi ellátást, ahonnan szükség esetén a páciens útja tovább folytatódik a rendszerben, ha újabb ellátásra szorul.

A koncepció szakmai előkészítésében – a Magyarországon tervezett reformhoz hasonlóan – részt vett a Boston Consulting Group nevű nemzetközi tanácsadó cég is.

Ahogy arra a Portfolio cikke kitér: a szlovák reformterv elsősorban a várt politikai kockázatok miatt esett kútba: a kormányzó Smer a 2020-as választások előtt már nem szavazta meg a csomagot, mert túl kockázatosnak tartotta, az Igor Matovic vezette új kormány pedig nem kötelezte el magát a kórházreform mellett – írja a lap.

A Boston Consulting Group javaslata egyébként a mennyiségi mutatók felől a minőségi indikátorok felé való elmozdulást szorgalmazta. A cég egészségügyi ágazatát vezető Stefan Larsson ugyanis 2018 szeptemberében interjút adott a HVG-nek, amelyben többek között azt hangoztatta, hogy „a betegek számára a kezelés kimenetele, eredményessége a legfontosabb”. Larsson azt is hozzátette: „Sok felesleges kiadást meg lehet spórolni, ha nem a drágát, hanem az eredményeset választják. Például nem költséges informatikai rendszerek kiépítésével, hanem okostelefon-alkalmazásokkal kell adatokat gyűjteni, betegekkel kapcsolatot tartani. Ez egyébként a fejlődő országok felzárkózásának is a kulcsa”.

A Portfolio elemzése szerint a politikai kockázatok a 2022-es választások közeledtével Magyarországon is felerősödnek majd, így a reformok keresztülvihetősége szempontjából kulcskérdésnek számít azok időzítése.

További részletek a Portfolio.hu cikkében.

Forrás: portfolio.hu
Kelt: 2020-08-03