Így hatna a magyar fejlesztésű koronavírus-gyógyszer
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium hétfőn közölte, hogy állami pályázati forrásból az ELTE vezetésével létrejött egy konzorcium (tagjai még a Pécsi Tudományegyetem, a PTE Szentágothai János Kutatóközpont, a Richter Gedeon Nyrt. és az ImmunoGenes Kft.), amely az új koronavírus „ellenszere”, pontosabban fogalmazva egy terápiás készítmény előállításán dolgozik.

Erről a bizonyos készítményről, hatásmechanizmusáról az ötletgazdát, egyben a projekt irányítóját, Kacskovics Imre professzort, az ELTE TTK dékánját, az Immunológiai Tanszék vezetőjét kérdezte a 24.hu. A most folyó kutatásokból gyógyszer várhatóan csak évek múlva lehet majd.

Olyan molekula fejlesztésén dolgoznak, ami megvédheti az embereket az új koronavírustól. Az úgynevezett ACE2-Fc fúziós fehérjéről van szó, amit a szakirodalomban néhány hete megjelent tanulmány javasol minden olyan országnak, amelynek erre szakértői és infrastruktulális kapacitása adott. Emiatt nem lehet a klasszikus értelemben véve új felfedezésnek tekinteni, ám előállításával talán sikeresebb gyógyíthatjuk az embereket, és akár „gyógyszer-sikertörténetté” válhat – írja a 24.hu.

A vírus a tüdőszövet ACE2 receptoraihoz csatlakozik, innen jut a sejtbe, ott felszaporodik, majd nagy tömegben „ömlik” kifelé, megbetegítve a környező sejteket is. Ennek következtében alakul ki az akár halálos tüdőgyulladás.

„Az általunk fejlesztendő ACE2-Fc fehérje azokhoz a vírus részecskékhez (S-fehérje) kötődik, amellyel a vírus a sejtek felszínén lévő ACE2-höz kapcsolódik. Azaz gyakorlatilag a sejtektől független molekuláris víruscsapda, és legalább négyféle, számunkra hasznos szolgálatot tesz” – mondja a 24.hu-nak Kacskovics Imre.

Az első és legfontosabb hatása a szernek, hogy semlegesíti a vírust: amikor a fehérje megtapad a receptorokon, megakadályozza, hogy a vírus a sejteket megfertőzze. A második feladata, hogy aktiválja azokat az immunsejteket, amelyek a vírusfertőzött sejteket elpusztítják. A harmadik előnye a molekulának, hogy hosszú ideig kering a szervezetben, és ezzel akár 3-4 hétig is képes védeni a szervezetet a fertőzéstől.

Gyors siker azonban sem a vírus mutációja, sem a klinikai tesztek időigényessége miatt nem várható: ahogy Kacskovics a lapnak kifejtette, ha minden jól megy, az ACE2 fúziós fehérje klinikai vizsgálatai másfél év múlva kezdődhetnek, ezek után még akár évek kérdése is lehet a terápiás alkalmazhatóságig eljutni. Az elmúlt évtizedek tapasztalata pedig arra int, a koronavírusok a jövőben sorozatos, egyre keményebb támadásokat indítanak az emberiség ellen -írja a lap.

További részletek a 24.hu cikkében.

Forrás: 24.hu
Kelt: 2020-03-19