Gyorsjelentés
A változások kora
Beszámoló a XXV. Gyógyszertár-működtetés Konferenciáról

Ködös időjárás, szemerkélő eső fogadta Balatonalmádiban az idei, jubileumi Gyógyszertár-működtetés Konferencia résztvevőit – szombattól azonban már a megszokott ragyogó napsütésben folyhatott a hivatásépítő munka. A március 6-8. között megrendezett találkozón a szakma aktuális helyzete, neuralgikus pontjai kerültek terítékre, amelyet követően a jelenlévők a kívánatos változások súlypontjait, kívánatos irányát is megfogalmazták. A rendezvény zárónapján zajlott le a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége tisztújító közgyűlése, amelynek résztvevői Lukácsné dr. Fodor Enikőt választották a szervezet új elnökének.

Péntek

A konferencia első napjának délelőttjén a tudományé volt a főszerep. A pontszerző szakmai továbbképzés fókuszában a kardiometabolikus farmakoterápia gyógyszerészi menedzsmentje állt.

Dr. Takács Gézáné dr. a 2-es típusú diabetes mellitus kezelésében alkalmazható modern gyógyszerekről és a legújabb hazai irányelvekről, majd pedig a felnőttkori dyslipidaemia terápiájában használható készítményekről tartott előadást. Dr. Samu Antal a felnőttkori magasvérnyomás betegség kapcsán többek között e kórkép prevalenciájáról, rizikófaktorairól, következményeiről, nem gyógyszeres és gyógyszeres kezeléséről beszélt.

Dr. Csóka Ildikó intézetigazgató, egyetemi docens a kockázatelemzésen alapuló terápia-menedzsment pilléreit vázolta fel. Mint elhangzott, az új gyógyszerek fejlesztése során és a páciensek gyógyszerelésében is a legfontosabb szempont a betegközpontúság, a páciensek elvárásainak, igényeinek feltérképezése, ami esetükben magasabb fokú adherenciához, és ezáltal jobb életminőséghez vezet.

Ezt követően Fodor Erika, az Omron munkatársa mutatta be a gyógyszerészi gondozás infrastrukturális és informatikai háttereként működtethető – a páciens vérnyomás-, vércukor-, triglicerid-, valamint EKG-értékeit rögzítő – Medistance rendszert.

A délutáni szekció Lukácsné dr. Fodor Enikő vezérelőadásával indult. A MOSZ (akkor még) alelnöke elsőként a gyógyszerellátás jogszabályi és informatikai háttere közelmúltbeli változásait idézte fel, majd a betegek központi szerepére és a megfelelő kommunikáció jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Ezt követően – kerekasztal-beszélgetések formájában – rövid vitaindító előadások hangzottak el a gyógyszerészet legégetőbb kérdéseiről, amelyeknek az volt a céljuk, hogy felmérjék az adott téma szenzitivitását, gondolatokat ébresszenek a jelenlévőkben, véleményeket ütköztessenek, és jó esetben kikristályosítsanak egy egységes álláspontot. Ahogy az várható volt, egyes témák igen aktív párbeszédet generáltak a teremben helyet foglalók között.

Dr. Sándorné dr. Raisz Ildikó az EESZT-ről szólva ismételten hangsúlyozta az egységes gyógyszer-cikktörzs megalkotásának szükségességét, illetve jelezte a páciensek azon igényét, hogy mindenképpen kapjanak az orvostól egy papír-alapú összesítőt a kiváltandó gyógyszereikről. Dr. Dér Péter elektronikus receptkiváltással kapcsolatos esettanulmányokat ismertetett, illetve arra biztatta a teremben ülő szakembereket, hogy maguk is keressék fel, ismerjék meg az EESZT honlapján személyes portáljukat.

Dr. Biczó Ágota rámutatott: ahogy az EESZT, úgy a szerializáció esetében is a gyógyszerészeknek egy még kiforratlan rendszert kell élesben használniuk. Szerinte két és fél év elteltével még mindig a szisztéma gyermekbetegségeivel küzdünk, egy helyben toporgunk. A dobozok azonosítása során megjelenő hibajelzéseknek mindössze a 10 százalékáért felelősek maguk az expediálók, éppen ezért a rendszer működtetői mostantól elsősorban az adatfeltöltésből származó hibákat igyekeznek jelentősen visszaszorítani.

Dr. Oláh Gábor az EESZT kapcsán feltette a költői kérdést: miért nem egy már jól működő rendszert vásároltunk meg, ahelyett, hogy újat fejlesztünk? Ezt követően, saját vitaindító előadásában a 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet módosításának igényét vetette fel, felsorolva azokat az eszközöket és tevékenységeket, amelyek jelenlegi formájukban feleslegesek, nem töltik be a szerepüket.

Dr. Csontos Ildikó összeszámolta: körülbelül 150-180 patika ügyel egy időben az országban, ami nagyon nagy szám. A MOSZ Pest megyei elnöke a kérdés rendezése kapcsán a legszükségesebb lépésnek azt tartja, hogy a gyógyszerészszakma egyetlen közös ügyeleti koncepciót tegyen le a döntéshozók asztalára. Dr. Deák Magdolna úgy látja, különösen vidéken, az egy gyógyszerésszel működő patikák esetében problémás a készenléti és ügyeleti szolgáltatás biztosítása. Dr. Oláh Gábor szerint a patikákat alapvetően nem sürgősségi, hanem kényelmi szolgáltatás biztosítására kötelezik.

Tisztességesen fizessék meg az ügyelet vállalását, senki nem akar ingyen vagy ráfizetéssel dolgozni – mondta hozzászólásában dr. Samu Antal, aki szerint ugyanez vonatkozik a magisztrális gyógyszerkészítésre is: egy adott kerületben vagy településen maximum két-három jól felszerelt patika magizzon, a többi ne, így válhat nyereségessé ez a tevékenység is. Dr. Marjai Tamás, a HGYSZ szakmai igazgatója szerint az állam máig nem döntötte el, hogy az ügyelettel sürgősségi vagy kényelmi szolgáltatást kíván biztosítani a lakosság számára. Évente kétmilliárd forintból az egész rendszert finanszírozni lehetne, 2015 óta viszont gyakorlatilag semmiféle előrelépés nem történt ebben a kérdésben.

A pénteki nap folyamán talán ezt az előadásblokkot kísérték a leghevesebb indulatok, ezek az előadások gerjesztették a legtöbb nézői hozzászólást, mutatva a témák érzékeny voltát.

A második kerekasztal-beszélgetésben a gyógyszertár-működtetés gazdasági feltételei, a generációváltás és a gyógyszerészek kapcsolatainak alakulása került terítékre. Dr. Kopasz Ágnes kijelentette: a kisebb patikai vállalkozásoknak is az árrésből kellene tudniuk megélni, nem pedig az állami támogatásból. Példaként említette, hogy a Tena pelenkákat mindössze 1,26 százalékos haszonkulccsal tudja forgalmazni.

Dr. György Péter egy patikai vállalkozás legjelentősebb kiadásait és bevételeit vette górcső alá. A bérköltségek kapcsán megjegyezte, a fiatal munkavállalók, főleg vidéken, inkább katás vállalkozóként, mintsem alkalmazottként szeretnének dolgozni, ami könnyen bérfeszültséget okozhat a patikában. A vásárlók egyre nagyobb hányada fizet bankkártyával, ami szintén ront a gyógyszertárak jövedelmezőségén. Ennek kapcsán javasolta, hogy érdemes megkeresni a szolgáltatókat, és közülük – a tranzakciós illeték kapcsán – a legkedvezőbb kondíciókat kínálót választani.

Dr. Horváth Ákos Márk a generációváltás, a fiatalok patikai tulajdonszerzésének realitásait járta körül. Mint mondta, néhány munkatársával szeretnének összeállítani egy patikaátadási „kisokost”, illetve lehetőséget, fórumot biztosítani arra, hogy a potenciális eladók és vásárlók egymásra találjanak.

Dr. Fischer Anna a patikai humánerőforrás helyzete kapcsán a gyógyszerészek számát ismertette korosztályonként, megállapítva, hogy viszonylag sok fiatal diplomás szakember van a rendszerben. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a kórházi gyógyszerészek jelentősebb magasabb fizetést tudhatnak magukénak, mint a közforgalomban dolgozók, ami komoly bérfeszültséget eredményezhet, és aminek munkaerő-elszívó hatása is lehet.

Dr. Árva-Lóky Zsófia azt tapasztalja, hogy az egyre gyarapodó adminisztrációs feladatok a betegektől veszik el az időt. Mátyásné dr. Simon Zsuzsanna hozzátette, az informatika elszemélyteleníti a gyógyszerész-beteg kapcsolatot, a túlélésért folytatott harcban pedig az egy területen működő patikák vezetői is idegenné válnak egymás számára. „Patikák, beszéljetek egymással!” – biztatta a jelenlévőket az ezt a kerekasztal-beszélgetést moderáló dr. Csontos Ildikó.

Szombat

A konferencia szakmapolitikai napjának fókuszában a szakszerű, biztonságos, betegorientált és önfenntartó gyógyszerellátás állt. Nyitó előadásában dr. Mikola Bálint a magángyógyszerészet elmúlt negyedszázadának sarokpontjait idézte fel, a jelenről szólva pedig megállapította, hogy a legnagyobb problémát a pénzügyi és humánerőforrás-hiány jelenti.

Dr. Szűcs Attila, az OGYÉI ellenőrzési főigazgató-helyettese a hatóság szemszögéből elemezte a gyógyszerhiányok problémakörét. Prezentációjában arra is rámutatott, hogy a koronavírus által sújtott kínai régiókban 757 hatóanyaggyártó üzem működik, ami a közeljövőben komoly ellátási gondokat okozhat.

Dr. El Koulali Zakariás országos tiszti főgyógyszerész sajnálattal állapította meg, hogy az elmúlt negyed évben tízzel csökkent a hazai fiókpatikák száma, 2019 folyamán pedig, az ellenőrzések során tapasztalt helyrehozhatatlan hiányosságok eredményeként 54 gyógyszertár működését kellett felfüggeszteni. Az idei tervekről szólva elmondta, azok a patikák, ahol tavaly csupán célellenőrzés történt, idén teljes ellenőrzésre számíthatnak, illetve a vállalkozásoknak hamarosan webes önellenőrzésre is lehetőségük nyílik.

Szabó Bálint, az ÁEEK főosztályvezetője az EESZT-vel kapcsolatos legfrissebb fejlesztésekről, a mobiltelefonnal történő csatlakozás lehetőségéről, a strukturált egészségügyi dokumentumok kezeléséről, illetve a klinikai vizsgálatok támogatásáról számolt be.
Folytatva az innovációk sorát, dr. Bertalan Lóránt e-recept szakértő elsőként a Period of Care megközelítést említette, amelynek köszönhetően az EESZT-ben hamarosan lehetővé válik az egyes kezelési történetek, folyamatok összefűzése. Ugyanígy a közeljövő újdonsága lesz a személyes egészségügyi eszközök méréseinek feltölthetősége, a vénykiadási folyamat kettéválasztása és felgyorsítása, valamint az EESZT biztonsági rendszerének élesítése.

Dr. Bidló Judit, a NEAK ártámogatási főigazgató-helyettese a patikák forgalma után elszámolt tb-támogatások főbb arányait és szélsőértékeit ismertette, majd megállapította, hogy a 2011-2019 közötti időszakban egyértelműen emelkedtek a gyógyszertárak pénzügyi juttatásai. Hiányosságként említette, hogy a HUMVO jelenleg nincs összekapcsolva a NEAK rendszerével, amit a jövőben mindenképpen meg kell valósítani. Nézői kérdésre válaszolva elmondta: egyetlen érvényes gyógyszer-cikktörzs létezik, a problémát az jelenti, hogy az orvosi vényíró szoftverek egy része nem tudja kiszűrni abból a nem elérhető termékeket.

A fenti témák komoly indulatokat váltottak ki a teremben helyet foglalókból. A jelenlévő gyógyszerészek problémaként jelezték, hogy az orvosnak az e-vényen nem kötelező kitöltenie a gyógyszer adagolására vonatkozó mezőt, ami az expediálás során jelenthet gondot. Ugyancsak igényként jelentkezett, hogy a Térbe már eleve csak olyan receptek kerüljenek fel, amelyek biztosan elszámolhatók.

A kedélyeket lehűtendő, dr. Greskovits Dávid, a MAGYOSZ elnöke beszélt a hazai gyógyszergyártók stratégiai partneri kapcsolatairól, többek között a gyógyszerészekkel is. Mint megtudtuk, a MAGYOSZ-tagvállalatok termékeik több mint 80 százalékát exportálják, és ennek volumene nagyobb, mint a teljes magyar gyógyszerpiac forgalma.

Dr. Illés Zsuzsanna az egyedi gyógyszer-azonosítás bevezetésének eddigi eredményeit ismertette. Mint elhangzott, a téves riasztások aránya az utóbbi időben 7 százalékról 0,2 százalékra csökkent. Az expediálás során jelentkező alertek három leggyakoribb oka, hogy a rendszer nem tud különbséget tenni a kis- és nagybetűk között, felcseréli az y és z betűket, valamint ismételt beolvasás történik, ahelyett, hogy a gyógyszerész ellenőrizné az első szkennelés helyességét. A MAGYOSZ igazgatója sajnálatos hiányosságként említette, hogy körülbelül száz gyógyszertár egyáltalán nem használja a rendszert. Őket az OGYÉI a jövőben kiemelten fogja ellenőrizni.

Prof. dr. Botz Lajos, a PTE GYTK dékánja a gyógyszerészképzés korszerűsítésének elveiről tartott előadást. Elmondta, hogy már a jelenlegi követelmények betartása mellett is van lehetőség arra, hogy egy képzőhely belső „hangsúly-átrendezést” hajtson végre. A Gyógyszerügyi ismeretek lehetne az a tárgy, amelyen belül bővíthetők lennének a korszerű, a jelenlegi piac elvárásaihoz igazodó ismeretek. Ajánlásként fogalmazódott meg, hogy a tananyagban emelkedjen a biológia, az egészség- és orvostudományok, valamint az egészség-gazdaságtan aránya, valamint hogy a hallgatók tegyenek szert valós klinikai gyakorlati ismeretekre és készségekre.

A délutáni szekció több előadója is a nemzetközi és hazai gyógyszerpiac trendjeit, aktualitásait ismertette. Dr. Küttel Sándor, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnöke is a gyógyszerhiányok kérdéskörét boncolgatta. Mint elmondta, kontingensben csak nagyobb mennyiségű gyógyszert érdemes behozni külföldről, ami bizonyos kockázatokkal is jár. Az ilyen módon importált készítmények logikus módon drágábbak, mint a hagyományos úton a beteghez eljutó készítmények: a nagykereskedőnél dobozonként 430-760 forint pluszköltség rakódik rájuk. Dr. Küttel Sándor az alprazolam-hatóanyagtartalmú és egyéb pszichotróp szerek rendeléseinek visszásságairól is említést tett, rámutatva a papíralapú dokumentációból adódó többletmunka terheire.

Dr. Feller Antal, a Hungaropharma Zrt. vezérigazgatója a koronavírus járványnak a gyógyszerellátási láncra kifejtett, rövid- és hosszú távú hatásait elemezte. Ennek kapcsán szólt a Kínában gyártott, hiánycikké vált védőmaszkokról, a generikus hatóanyagok árának jelentős, akár 50 százalékkal történő emelkedéséről, illetve bizonyos termékek szállításának akadozásáról is.

Nátly Veronika, az IQVIA ügyfélkapcsolati vezetője elsőként a fogyasztói szokások változásáról számolt be, ami több területen is érezteti a hatását. Dinamikusan nő például a gyógyszerek internetes értékesítésének volumene; a hagyományos piac növekedését mindenekelőtt az OTC- és étrend-kiegészítő szegmens látványos bővülése generálja; tablettákból, kapszulákból egyre inkább teret hódítanak a nagy kiszerelések; a szabadpolcos rendszer bevezetése az így kihelyezett termékeknél átlagosan 30 százalékos forgalomnövekedést eredményez, a kategória-menedzsment alkalmazása pedig további tíz százalékkal járul hozzá az értékesítés volumenének bővüléséhez.

Dr. Hagymási Miklós távollétében dr. Samu Antal beszélt a gyógyászati segédeszközök patikai forgalmazásában rejlő lehetőségekről. Az ezeken a termékeken realizálható magasabb árrés érezhető pluszjövedelemhez juttathatja a gyógyszertárakat.

Dr. Marjai Tamás azt járta körül, hogyan szerethetnék meg a gyógyszerészek az e-receptet. Ennek záloga, mint mondta, többek között a rendszer stabilitása, az egységes cikktörzs és a NEAK által előzetesen validált vények lennének.

Dr. Biczó Ágota a gyógyszerhiány okairól, formáiról és a probléma megszüntetésének lehetőségeiről beszélt. Az OGYÉI jelenleg csaknem 1500 hiányterméket tart nyilván, ami 442 hatóanyagot érint. E gyógyszerek 60 százalékánál a gyártó/forgalmazó nem jelöli meg a hiányidőszak végét. A hatóság 91 százalékban a helyettesítést javasolja megoldásként, ám néhány esetben maga a helyettesítő készítmény is hiánycikk.

Szepesházi Zsolt, a Novodata–LX-Line nemrégiben kinevezett elnök-vezérigazgatója bemutatkozó előadásában egy széleskörű, innovatív, üzleti és gyógyszerészeti megoldáscsomagot ígért a patikáknak, amely támogatja az üzleti szemléletet, a gyógyszerészi gondozást és beteg-felvilágosítást, illetve segít felszabadítani a gyógyszertári dolgozók idejét. Ennek érdekében a Novodatánál és az LX-Line-nál is sor kerül az ügyfél-támogatási folyamatok átalakítására, illetve egy heti online szakmai konzultációra is lehetőséget biztosítanak partnereiknek.

Dr. Németh Endre vezetési, üzletfejlesztési tanácsadó szerint egy patikatulajdonos számára alapvető prioritás, hogy hatékonyan működtesse vállalkozását, miközben gyógyszertára a beteggondozási feladatokat is ellátja. Ez a jelenlegi versenyhelyzetben csak menedzserszemlélettel, hatékony módszerek alkalmazásával lehetséges. Ezt megvalósítandó, cége a MOSZ-szal közösen még az idén elindít egy akkreditált, pontszerző üzleti, üzletfejlesztési továbbképzést, kifejezetten független magánpatikák vezetői, tulajdonosai számára.

Vasárnap

A konferencia utolsó napján került sor a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége tisztújító közgyűlésére, ahol Lukácsné dr. Fodor Enikőt választották a szervezet új elnökének. A MOSZ két új alelnöke dr. Csontos Ildikó és dr. Oláh Gábor lett.

A rendezvény záró előadásai a gyógyszertár-működtetés jogi és gazdasági környezetének aktuális kérdéseit vették górcső alá. Dr. Maklári Zsolt jogi szakértő elsőként egy aktuális témáról, a koronavírus-járvány során felmerülő munkáltatói kötelezettségekről és lehetőségekről, konkrétan a beosztottak „szabadságoltatásáról” beszélt. Fő témája azonban a helyettesítő gyógyszerészek foglalkoztatása volt, amelynek kapcsán a lehetséges jogviszonyok előnyeit és hátrányait ecsetelte, illetve szólt a helyettesítő szakember felelősségéről is a különböző szituációkban.

Végezetül, Schissler József könyvvizsgáló, adótanácsadó, okleveles pénzügyi revizor a foglalkoztatottaknak adható béren kívüli juttatásokat és azok esetleges adóvonzatát ismertette, külön kitérve a cafeteria rendszer kialakításának lehetőségére is.

Néhány előadás összefoglalóját és a kerekasztal-beszélgetéseken elhangzott legfontosabb gondolatokat hamarosan külön cikkben is olvashatják.

Forrás: MOSZ Info
Kelt: 2020-03-10