Részletes tervet dolgozott ki az EMMI a kórházi adósságok felszámolására
A kórházi adósságok felszámolásának kulcsát elsősorban a hatékonyság növelésében, a fennálló menedzsmentproblémák orvoslásában látja a szaktárca, amely összességében is csökkentené a fekvőbetegellátó intézmények leterheltségét az ellátórendszeren belül – derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának a Portfolio.hu által közölt tervezetéből. A 444.hu-nak nyilatkozó szakértők szerint a javaslat az intézményvezetők nyakába rója a felelősséget, míg a béremeléseket például továbbra sem építi be a finanszírozási modellbe.

Részletes tervet dolgozott ki a kórházak eladósodásának felszámolására az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), amelyből a Portfolio.hu közölt részleteket. Eszerint az eladósodott, fizetésképtelen kórházak kapnának ugyan az idei költségvetésből 70 milliárd forintot az adósságaik azonnali kiegyenlítésére, ezután viszont részletes tervet kellene készíteniük arról, hogyan tennék hosszú távon gazdaságosabbá a működésüket.

Ezeket a „reorganizációs terveket” aztán az Emmi és a Pénzügyminisztérium (pontosabban a delegáltjaikból álló Struktúraváltási és Adósságmenedzsment Tanácsok) felügyeletével kellene végrehajtaniuk. Ha ez két hónapon belül nem sikerül, az akár az intézmények vezetőinek állásába is kerülhetne – írja a 444.hu.

Az Emmi javaslatából az látszik, hogy az adósságprobléma megoldásában az egészségügyi kormányzat nagy reményeket fűz a belső hatékonyság javításához: a párhuzamosságok megszüntetéséhez, a költségcsökkentéshez, sőt, a munkaerő hatékonyabb menedzseléséhez. Ehhez ötleteket is ad az előterjesztés: felveti például a kubatúra (ápolási és diagnosztikai részlegek) szűkítését és jobb kihasználását, a rehabilitáció, az ápolás és hospice tevékenységek átadását a szociális területnek, és a járóbeteg-szakellátás, vagy az egynapos ellátás fejlesztését.

Ez utóbbihoz kapcsolódik a dokumentum második része, ami az egészségügy hosszabb távú átszervezéséről szól. Közelebbről arról, hogyan kellene a jelenleg túlságosan kórházközpontú egészségügyi rendszert úgy átalakítani, hogy a fekvőbeteg-ellátásban csak azok gyógyuljanak, akiknek tényleg erre van szükségük. Mindenki más az alapellátásba, vagy a járóbeteg-szakellátásba kerüljön.

Az anyag szerint „elengedhetetlen” az aktív fekvőbeteg-szakellátás kapacitásainak csökkentése, és ezzel együtt „az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás tevékenységi körének bővítése”. Ehhez a minisztérium azt javasolja, kapjanak nagyobb hatáskört az alapellátásban dolgozó háziorvosok, többlet-finanszírozást a hátrányos helyzetű településen működő háziorvosok, és jöjjön létre mobil szakorvosi szolgálat ott, ahol hiányos a járóbeteg-szakellátás.

Ezen kívül úgy szerveznék még az ellátást, hogy az jobban reagáljon a helyi igényekre. Járási szinten jöhetnének a Járási Egészségközpontok, amelyek praxisközösségekbe, (lényegében csapatba) szerveznék a területükön dolgozó háziorvosokat, és „népegészségügyi prevenciós” munkát is végeznének. De a legfontosabb feladatuk az lenne, hogy a betegeket a megfelelő ellátási formába irányítsák az egészségügyben. A kevésbé komplikált és súlyos betegségeket lehetőleg ne kórházban, hanem helyben, járóbeteg szakellátásban kezeljék. Három járási központ munkáját fognák össze egy magasabb szinten a Közösségi Egészségszervezési Központok.

A 444.hu-nak nyilatkozva Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász megjegyezte: a belső racionalizációt már korábban megkezdték az intézmények vezetői, ha nem tették volna, akkor a mostani 70 helyett akár 120-150 milliárd adósságuk is lehetne. Ugyanakkor nehezményezte, hogy a javaslat nem számol az orvosok megtartására kifizetett bérpótlékokkal és béremelésekkel, amelyeket szerinte be kellene építeni a finanszírozási modellbe. Dózsa szerint a kórházak finanszírozása szintén nem követi az inflációt és az orvoslás fejlődésének köszönhetően alkalmazott korszerű technikák megnövekedett költségeit sem.

A Portfolio.hu a javaslatcsomagot bemutató cikke ezen a címen, míg a 444.hu összefoglalója itt olvasható.

Forrás: 444.hu/portfolio.hu
Kelt: 2020-02-13

Kapcsolódó cikkek:
Egészségügyi együttműködésről tárgyaltak a V4 országok szakminiszterei
Újra lendületet kaphat a gyógyszerészi gondozás!
Intravénás eszközöket gyártó üzemet építenek Gyöngyösön
Ónodi-Szűcs: még nem késő beadatni az influenza elleni védőoltást, küszöbön a járvány
További fejlesztések indulnak az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben
Méhnyakrák-megelőzési hetet rendez a Mályvavirág Alapítvány
Levegő útján is terjedhet az influenza egy új kutatás szerint
Magyarországot is bíróság elé viheti az Európai Bizottság a magas légszennyezettség miat
Influenza: Több kórházban látogatási tilalmat rendeltek el
Influenza: Újabb kórházakban rendeltek el látogatási tilalmat
Szakorvos: Csökken a szív- és érrendszeri betegségek miatt elhunytak száma
Éger István: Minden adott a hálapénz megszüntetéséhez
Albánia beelőzte a magyar egészségügyet az EHCI rangsorban
Epilepsziás betegek számára fejlesztenek agyi defibrillátort az SZTE kutatói
Látogatási tilalom a pécsi klinikákon és Csongrád megyében
Országszerte több az influenzás, megduplázódott az intenzíven lévők száma
Romániában megduplázódott az influenza halálos áldozatainak száma
Szakszervezetek: Az előrehozott bérfejlesztés „gesztusértékű”, nem oldja meg
Index: A sürgősségin jelentkező betegek 40%-át máshol kéne ellátni
Japán kutatás: A lassú evés csökkenti az elhízás kockázatát
Gyermekorvosok: Indokolatlan teher az iskolai hiányzások igazolása
A debreceni kórház szerint rendben van a félóránként 600 forintos parkolási díj
Csökkent a várakozási idő az Onkológiai Intézetben
Ombudsman: Nem érvényesülnek a sürgősségi pszichiátrián az ellátottak jogai
Sztrájkra készülnek az egészségügyi dolgozók
Már 83 kórházban van látogatási tilalom az influenza miatt
A napi e-cigarettázás majdnem duplájára növeli a szívroham kockázatát
Évi 14 ezer halálesetet okoz a légszennyezés Magyarországon
Az MSZP-Párbeszéd szerint vészhelyzet, a Fidesz szerint 53%-kos béremelés van az egészsé
Országos népegészségügyi program indult uniós támogatással