Részletes tervet dolgozott ki az EMMI a kórházi adósságok felszámolására
A kórházi adósságok felszámolásának kulcsát elsősorban a hatékonyság növelésében, a fennálló menedzsmentproblémák orvoslásában látja a szaktárca, amely összességében is csökkentené a fekvőbetegellátó intézmények leterheltségét az ellátórendszeren belül – derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának a Portfolio.hu által közölt tervezetéből. A 444.hu-nak nyilatkozó szakértők szerint a javaslat az intézményvezetők nyakába rója a felelősséget, míg a béremeléseket például továbbra sem építi be a finanszírozási modellbe.

Részletes tervet dolgozott ki a kórházak eladósodásának felszámolására az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), amelyből a Portfolio.hu közölt részleteket. Eszerint az eladósodott, fizetésképtelen kórházak kapnának ugyan az idei költségvetésből 70 milliárd forintot az adósságaik azonnali kiegyenlítésére, ezután viszont részletes tervet kellene készíteniük arról, hogyan tennék hosszú távon gazdaságosabbá a működésüket.

Ezeket a „reorganizációs terveket” aztán az Emmi és a Pénzügyminisztérium (pontosabban a delegáltjaikból álló Struktúraváltási és Adósságmenedzsment Tanácsok) felügyeletével kellene végrehajtaniuk. Ha ez két hónapon belül nem sikerül, az akár az intézmények vezetőinek állásába is kerülhetne – írja a 444.hu.

Az Emmi javaslatából az látszik, hogy az adósságprobléma megoldásában az egészségügyi kormányzat nagy reményeket fűz a belső hatékonyság javításához: a párhuzamosságok megszüntetéséhez, a költségcsökkentéshez, sőt, a munkaerő hatékonyabb menedzseléséhez. Ehhez ötleteket is ad az előterjesztés: felveti például a kubatúra (ápolási és diagnosztikai részlegek) szűkítését és jobb kihasználását, a rehabilitáció, az ápolás és hospice tevékenységek átadását a szociális területnek, és a járóbeteg-szakellátás, vagy az egynapos ellátás fejlesztését.

Ez utóbbihoz kapcsolódik a dokumentum második része, ami az egészségügy hosszabb távú átszervezéséről szól. Közelebbről arról, hogyan kellene a jelenleg túlságosan kórházközpontú egészségügyi rendszert úgy átalakítani, hogy a fekvőbeteg-ellátásban csak azok gyógyuljanak, akiknek tényleg erre van szükségük. Mindenki más az alapellátásba, vagy a járóbeteg-szakellátásba kerüljön.

Az anyag szerint „elengedhetetlen” az aktív fekvőbeteg-szakellátás kapacitásainak csökkentése, és ezzel együtt „az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás tevékenységi körének bővítése”. Ehhez a minisztérium azt javasolja, kapjanak nagyobb hatáskört az alapellátásban dolgozó háziorvosok, többlet-finanszírozást a hátrányos helyzetű településen működő háziorvosok, és jöjjön létre mobil szakorvosi szolgálat ott, ahol hiányos a járóbeteg-szakellátás.

Ezen kívül úgy szerveznék még az ellátást, hogy az jobban reagáljon a helyi igényekre. Járási szinten jöhetnének a Járási Egészségközpontok, amelyek praxisközösségekbe, (lényegében csapatba) szerveznék a területükön dolgozó háziorvosokat, és „népegészségügyi prevenciós” munkát is végeznének. De a legfontosabb feladatuk az lenne, hogy a betegeket a megfelelő ellátási formába irányítsák az egészségügyben. A kevésbé komplikált és súlyos betegségeket lehetőleg ne kórházban, hanem helyben, járóbeteg szakellátásban kezeljék. Három járási központ munkáját fognák össze egy magasabb szinten a Közösségi Egészségszervezési Központok.

A 444.hu-nak nyilatkozva Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász megjegyezte: a belső racionalizációt már korábban megkezdték az intézmények vezetői, ha nem tették volna, akkor a mostani 70 helyett akár 120-150 milliárd adósságuk is lehetne. Ugyanakkor nehezményezte, hogy a javaslat nem számol az orvosok megtartására kifizetett bérpótlékokkal és béremelésekkel, amelyeket szerinte be kellene építeni a finanszírozási modellbe. Dózsa szerint a kórházak finanszírozása szintén nem követi az inflációt és az orvoslás fejlődésének köszönhetően alkalmazott korszerű technikák megnövekedett költségeit sem.

A Portfolio.hu a javaslatcsomagot bemutató cikke ezen a címen, míg a 444.hu összefoglalója itt olvasható.

Forrás: 444.hu/portfolio.hu
Kelt: 2020-02-13