Rémálom a szerializáció, a gyógyszerek besorolása
Vészforgatókönyvön dolgozik a NEAK és az OGYÉI arra az esetre, ha a patikák nem adhatják ki a gyógyszereket.

A Gyógyuló Egészségügy című konferencián teljes egyetértés alakult ki a gyógyszeripar különböző ágazatainak képviselői között, hogy többet ártott az uniós előírás, a szerializáció, mint használt. Sőt, dr. Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) elnöke egyenesen rémálomnak nevezte ezt a szabályt, amely szerint idén februártól minden doboz gyógyszert egyedi azonosítóval kell ellátni. A Nézőpont Intézet rendezvényén azonban az is kiderült, mindennek ellenére a magyar gyógyszeripar a nemzetgazdaság sikertörténete: a gyártók évente csaknem 80 milliárdot fizetnek be a közösbe, 19 ezer embernek adnak munkát, és 20 év alatt megduplázták az exportjukat.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatójának elemzéséből az is kiderült, hogy a magyarországi gyógyszergyártók eredménye a Visegrádi Négyekkel összehasonlítva is kimagasló. Bár az 1000 milliárd feletti árbevétele valamennyivel elmarad a lengyeleké mögött, de az egy alkalmazottra vetített bevételt tekintve már elsők vagyunk. Az igazgató hangsúlyozta, a magyar gazdaságon belül is nagyon jelentős szerepet játszik a hazai gyógyszeripar. Nemcsak volumene miatt, hanem azért is, mert kevésbé válságérzékeny, mint a vezető iparágunk, a járműgyártás. Tehát egy, sokak által a közeli jövőre prognosztizált krízis idején a gyógyszeriparra lehet leginkább támaszkodni.

A bevezetőt követő kerekasztal-beszélgetésben kevesebb szó esett az eredményekről, több a gyógyszeripart sújtó terhekről. A legtöbb észrevétel a már említett kötelező dobozazonosítást érintette. Az unió célja a szerializációval az volt, hogy kizárják, a legális gyógyszerértékesítési láncba hamis tabletták kerüljenek. Csakhogy, ahogy a MAGYOSZ elnöke mellett Hodász István az Egis Zrt. vezérigazgatója, Hankó Balázs, a Semmelweis Egyetem stratégiai és fejlesztési rektorhelyettese, sőt dr. Bidló Judit, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ártámogatási főigazgató-helyettese is állította, Magyarországon igen csekély a hivatalos értékesítési láncba bekerülő hamis készítmények aránya. A dobozok kódolásának költsége viszont ehhez képest óriási, hiszen a gyártóknak az egyszeri 20 milliárd forintos beruházás után minden évben 4-5 milliárdot kell fizetniük a működtetésre.

Hankó Balázs megjegyezte: azért is hibás az unió döntése, mert az alapvető problémát meg sem oldja. Hiszen a hamis gyógyszerek piaca egyre jobban virágzik, igaz nem a legális rendszeren, hanem az interneten keresztül jut a betegekhez.

Bidló Judit arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyógyszerkódolás-leolvasás rendszere igen akadozva működik, bár sok uniós országgal összehasonlítva egész jól állunk. "A NEAK-nál viszont rettegünk attól, hogy mi lesz, ha lejár a 2020. februárig adott türelmi idő, és a patikák még mindig nem tudják leolvasni az azonosítókat. Ugyanis ebben az esetben nem adhatók ki a gyógyszerek a betegeknek." - mondta a főigazgató-helyettes, aki azt is hozzátette, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettel közösen már dolgoznak a vészforgatókönyvön erre az esetre.

A gyógyszerfinanszírozás kihívásait érintve Bidló Judit megemlítette, hogy egyre inkább kiderült, nem a gyógyszer árát, hanem értékét kellene finanszírozni. Nagyon nehéz azonban ezt számszerűsíteni. Az árképzés a gyártók oldaláról elfordul efelé, amit a jelenlegi gyógyszertámogatási szisztémában nehéz leképezni - tette hozzá. A gyógyszerbefogadás lassúságáról szóló kérdésre a NEAK főigazgató-helyettese azt mondta, önkritikát kell gyakorolni, mert az adminisztrációt valóban lehetne racionalizálni. Hozzátette azonban azt is, hogy a legátláthatóbbá akarják tenni a rendszert. Az is kiderült, bár valóban sok gyógyszer vár befogadásra, valójában közöttük csak 10 van olyan, amelyik teljesen új hatóanyagú készítmény.

A magyar gyógyszerexport kapcsán az Egis vezérigazgatója megjegyezte: az ágazat jó teljesítménye csak ennek köszönhető. A hazai forgalmazás ugyanis nem bővül. Hodász István szerint jó lenne, ha a magyar gyógyszeriparnak nem ugyanazokkal a feltételeknek kellene megfelelnie, mint a nálunk jelenlévő külföldieknek, és ahogy más országok is teszik, kedvezményekkel, támogatásokkal támogatnák a hazai ipart. Ha itthon nincs is kivételezett helyzetben a magyar gyógyszergyártás, külföldön mindenesetre vannak, akik jó hírét terjesszék. Hankó Balázs ugyanis felhívta arra a figyelmet, hogy a magyar egészségtudományi egyetemeken tanuló több ezer külföldi diák, diploma után hazatérve a magyar gyógyszergyártás nagykövete lehet.

Forrás: Weborvos.hu
Kelt: 2019-12-09