OECD jelentés: Stagnál az egészségügyi dolgozók száma Magyarországon
Miközben a legtöbb országban nőtt az egészségügyben dolgozók aránya, addig Magyarországon alig – írja a g7.hu az OECD „Health at a Glance” című friss jelentésének eredményeit összefoglaló cikkében. Nálunk jelenleg 6,6 százalék az egészségügyben és a szociális szférában dolgozók aránya az összes foglalkoztatotton belül, míg a csúcstartó Norvégiában 21 százalék.

Hiába képeznek egyre több orvost és nővért, és hiába fizetnek egyre többet az egészségügyi dolgozóknak, hosszú távon vagy a pályát, vagy Magyarországot hagyják el az egészségügyi dolgozók. Nagyjából így lehet összefoglalni az OECD Health at a Glance 2019 című kiadványának a munkaerőről szóló részét – írja a g7.hu.

Bár a jelentés szerint rövid távon vannak pozitív jelek, a lap szerint hosszabb távon egyelőre nem sok minden utal arra, hogy ebben érdemi változás lehet. Ráadásul az orvos és nővérhiányt bevándorlókkal sem igazán tudjuk kezelni, és nem azért, mert erre ne lenne igény.

Az OECD kiadványa szerint elég látványosan kettészakadt a fejlett világ az egészségügyi munkaerő helyzete alapján. Miközben a legtöbb országban az elmúlt bő másfél évtizedben látványosan változott az egészségügyben és a szociális szférában dolgozók aránya az összes foglalkoztatotthoz képest, addig Magyarországon alig. Itthon ez az arány 6,6 százalék volt, csak egy hajszállal magasabb, mint 2000-ben. Mindeközben a csúcstartó Norvégiában ez úgy 21 százalék, hogy a közelmúltban is jelentős növekedést mutatnak az adatok, de a nyugati országok többségében hasonló a tendencia. Japánban például arányaiban is kétszer annyi ember dolgozott 2017-ben ezeken a területeken, mint az ezredfordulón.

Persze a stagnálás és az egészségügyi dolgozók nemzetközi összevetésben alacsony száma nem csak magyar sajátosság, a kelet-közép európai régióban szinte mindenhol jellemző. A szlovákoknál például nemhogy nőtt, hanem látványosan csökkent a szektorban dolgozók aránya az összes foglalkoztatotthoz képest, a cseheknél és a szlovénoknál pedig ugyan viszonylag látványos volt a bővülés, de így sem érték el a magyar szintet.

A magyar adatok további elemzése az orvosok elvándorlására utal: míg 2009 és 2017 között itthon nagyjából 12 ezer orvost és háromszor ennyi nővért képeztek, a praktizáló orvosok száma ugyanebben az időszakban csak kétezerrel, míg a nővéreké 1500-zal nőtt. Mindeközben az orvostársadalom elöregedése is folytatódott: 2017-re az orvosok 43 százaléka volt 55 év feletti.

További részletek a g7.hu eredeti cikkében. Az OECD teljes jelentése az alábbi címen elérhető.

Forrás: g7.hu
Kelt: 2019-11-13