Németországban is jelentős a gyógyszerhiány
Egyre súlyosabb gyógyszerhiánnyal küzd Németország, a hiánycikként számontartott szerek és készítmények száma az utóbbi hat évben csaknem meghatszorozódott – írja az MTI német lapértesülések nyomán.

A szövetségi gyógyszer- és gyógyászati termék intézet (BfArM) 2013 óta vezet nyilvántartást a hiánygyógyszerekről, és míg az első évben 40, az idén már 239 termék került fel a listájára – írta csütörtöki számában a Süddeutsche Zeitung című lap. Az összesítést a gyártók önkéntes bejelentései alapján készítik, így meglehet, hogy a patikákban átmenetileg vagy tartósan nem kapható termékek tényleges száma még nagyobb – emelte ki összeállításában az RBB-Inforadio berlini közszolgálati hírcsatorna.

Akadozik az ellátás például az egyik legnépszerűbb recept nélkül kapható fájdalomcsillapítóból, az Ibuprofenből és a Melphalan nevű készítményből, amelyet daganatos betegek kezeléséhez használnak. A gyógyszerhiány nem csak németországi gond, és több tényezőre vezethető vissza. Az Ibuprofen esetében például arra, hogy a hatóanyagot gyártó BASF egy texasi üzemében technikai okok miatt fél évig szünetelt a termelés.

Fontos tényező, hogy a gyártók gyakran kevésbé összpontosítanak a lejárt szabadalmi védettségű termékekre, mert kevésbé jövedelmezőek, holott közegészségügyi szempontból alapvető termékek, így például antibiotikumok, oltóanyagok vannak közöttük, ezért súlyos következményekkel járhat az utánpótlás elakadása.

Nagy szerepe van annak is, hogy a gyártók a költségek csökkentésére olyan országokba telepítik üzemeiket, amelyekben olcsón lehet gyártani. Így a világszerte használt hatóanyagok 80 százalékának előállítása Kínában és Indiában koncentrálódik – emelte ki a Süddeutsche Zeitung, hozzátéve, hogy 2016-ban azért volt hiánycikk a piperacillin nevű antibiotikum, mert robbanás történt egy kelet-kínai üzemben, amely az ellátás nagy részét biztosítja.

A németországi elképzelések szerint a piac kudarcára az állami szabályozás és az egészségbiztosítók politikájának átalakításával kellene válaszolni. A biztosítók eddig elsősorban az árakat tartották fontosnak, ezentúl viszont arról is meg kellene állapodniuk gyógyszergyártó partnereikkel, hogy kötelező gondoskodni az ellátásbiztonságról. A kormánynak pedig ki kellene építenie egy úgynevezett nemzeti gyógyszertartalékot, és kötelezni kellene a gyógyszertárakat, hogy az eddigi egy hét helyett hosszabb időre halmozzanak fel tartalékot kínálatukból.

Forrás: MTI
Kelt: 2019-10-07