Hét százalék alá esett a GDP-arányos egészségügyi ráfordítás
A KSH adatai szerint a GDP-arányos egészségügyi ráfordítás 2017-ben először zuhant 7 százalék alá, miközben a kórházi ellátásra szánt magánköltések is ebben az évben lépték át először a teljes ráfordítás 10 százalékát – írja a valaszonline.hu. A KSH 2018-as vonatkozó adatai még nem állnak rendelkezésre.

Először esett be a GDP 7 százaléka alá az egészségügyre fordított kiadás a KSH adatai szerint. A 6,9 százalékból is mindössze 4,8 százalékot áll az állam, a többit a betegek fizetik. Fekvőbetegként 10 forintból egyet, járóbetegként négyet, a patikákban pedig ötöt a biztosítottak állnak – írja a KSH adatait összegző cikkében a valaszonline.hu.

Az adatokat elemezve a lap megállapításai szerint a kórházi ellátásban továbbra is döntő fölényben van a közfinanszírozás, ám először került tíz százalék fölé a fizetős egészségügy, vagyis a műtétekért zsebből vagy önkéntes pénztáron keresztül kifizetett összeg.

A járóbeteg-ellátásban ugyanez az arány 43 százalék, ugyanakkor 2014-ben a magánkiadások aránya elérte a 47 százalékot. Mindez a lap szerint azért meglepő, mert 2017-re a magánszektor vezető szereplői 20 százalék feletti mértékben tudták növelni a bevételeiket, várható volt, hogy a fizetős egészségügy egésze is bővül. Ezzel szemben a KSH adatai inkább a piaci koncentráció erősödésére utalnak: valószínűsíthető, hogy a nagyok a kicsik kárára nőttek, csökkenhetett a lakásrendelők versenyképessége.

Az egészségügy harmadik kiemelkedően fontos területén, a gyógyszer-finanszírozásban az állam immár tartósan kisebbségben van: 2017-ben is a betegek állták a kiadások 52 százalékát – írja a lap.

A valaszonline.hu a forrásbőségről szóló kormányzati kommunikáció és az érzékelt kapacitáshiány közötti ellentmondást boncolgatva bemutatja, hogy a kórházak költségvetéséből az érzékelhető béremeléseket csak a dologi kiadások befagyasztásával lehetett kigazdálkodni. Míg 2014-ben a dologi kiadásokra 223 milliárd forintot költhettek az egészségügyi intézmények, idén 229 milliárd szerepel a költségvetésben. Ez öt év alatt 2,7 százalékos növekedést jelent, inflációval korrigálva azonban jelentős reálérték-csökkenést. Eközben a bérekre fordított összeg 277 milliárdról 339 milliárdra, 22 százalékkal nőtt.

A valaszonline.hu teljes cikke az alábbi címen olvasható.

Forrás: valaszonline.hu
Kelt: 2019-08-26