Palkovics: Jövőre 32 milliárd forinttal több jut kutatásra
A 2019. évi Tématerületi Kiválósági Program keretében 26 egyetem és állami kutatóintézet 55 tématerülete mintegy 14,6 milliárd forint értékben kap támogatást. Ebből a Semmelweis Egyetem 1,75 milliárd forintot nyert el – mondta az innovációs és technológiai miniszter hétfőn Budapesten.

Palkovics László hangsúlyozta: a jövő évi költségvetésben az eddigi 133 milliárd forinthoz képest 32 milliárd forinttal több jut innovációra és kutatásfejlesztésre. Hozzátette: 2021-ben ezt az összeget tovább szeretnék növelni.

A miniszter kiemelte: az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) azzal a céllal alakult egy éve, hogy a magyar innovációs és kutatásfejlesztési rendszert hatékonyabbá tegye. Felidézte, hogy az ITM átvette az európai uniós K+F támogatási rendszert, amelynek három pillére van: az első a kiemelkedő kutatóknak járó kiválósági támogatás, a második a tématerületi kiválósági támogatás, a harmadik pedig az innovációs pillér.

A Tématerületi Kiválósági Programról szólva elmondta, hogy a tervezett kutatásoknak illeszkedniük kellett négy kutatási területhez: az egészség, a kultúra és a család, a biztonságos társadalom és környezet, valamint az ipar és digitalizáció területéhez. A legtöbb támogatást az egészség területe kapta, ezen belül is a Semmelweis Egyetem az egyik legkiemelkedőbb támogatási összeget nyerte el.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora kiemelte, hogy a támogatásnak köszönhetően tovább haladhatnak előre az Egészségipari-Biotechnológiai Science Park megvalósításának irányába. Mint rámutatott, a pályázat során az egészségipar azon területeire koncentráltak, amelyek napjainkban a legmeghatározóbbak, amelyeken az egyetem kutatói már rendelkeznek tapasztalatokkal, és amelyek a meglévő, valamint jövőbeli ipari kapcsolatok miatt kiemelkedő fontosságúak. Hozzátette, hogy sikeres pályázatuknak négy fő pillére van: a bioimaging, a bionika, a digitális biomarker és a transzlációs biotechnológia. Ezeket köti össze a mesterségesintelligencia-kutatás és -fejlesztés.

Hangsúlyozta: a mesterséges intelligencia alkalmazása az orvoslás és gyógyítás területén új korszakot fog nyitni, és ebben hazánknak és a vezető orvosegyetemnek élen kell járnia. „Az egyetem számára megítélt mintegy 1,7 milliárd forint egyedülálló lehetőség, hogy regionális szinten meghatározó szereplővé váljunk, az egészségipar, a gyógyszeripar, a biotechnológia és az orvostechnikai eszközök fejlesztése ugyanis egyértelműen visszahat a képzés és ezen keresztül a gyógyítás minőségére is” – fogalmazott. Mint mondta, az elnyert támogatás segítségével 11 alprojektet valósítanak meg az egyetem klinikáin és három karán, azaz hidat építenek az alap- és a klinikai kutatás között.

A projektek közül kiemelte azokat, amelyek a legfőbb haláloki betegségek korai diagnózisához vezetnek. Köztük van az érrendszerre vonatkozó diagnosztikus képalkotást segítő nanorészecskés kontrasztanyag fejlesztése, a mesterséges intelligencia alapú kardiológiai döntéstámogató rendszer és digitális asszisztens létrehozása, valamint a daganatterápia hatékonyságát növelő algoritmus fejlesztése. A célok között szerepel az Egészségügyi Menedzserképző Központban a betegutak optimalizálását lehetővé tevő rendszer kifejlesztése is.

Merkely Béla hangsúlyozta: a most támogatást nyert kutatásaikat áthatja az a szempont, hogy ezek közvetlenül és lehetőség szerint mihamarabb a klinikumban, a betegek gyógyításában hasznosuljanak.

Közben az MTA alól kiveszik az intézeteit

A hétfői sajtótájékoztatóról szóló közlemény arról nem tesz említést, hogy mindeközben augusztus 1-i hatállyal a Magyar Tudományos Akadémia elveszíti az intézeteit, és feláll egy Nemzeti Tudománypolitikai Tanács, amit Palkovics László innovációs és technológiai miniszter fog vezetni – írja az Index.hu. Az MTA intézeteit egy új intézménybe, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba szerveznék. Ezt egy 13 fős testület irányítaná, ahová hat tagot a kormány, hatot az Akadémia jelölne, a tagokat pedig Orbán Viktor nevezné ki, jelentősen csorbítva ezzel a kutatóhálózat autonómiáját.

Forrás: MTI/index.hu
Kelt: 2019-06-03

Kapcsolódó cikkek:
Összefüggés lehet a demencia és a prosztatarák egyik terápiája között
Új kutatás: most akkor mégsem jó, ha probiotikumot szedünk?
Tizenöt új innovatív gyógyszert fogadtak be
Az antibiotikum tartós szedése a bélrák előfutárának tekintett sejtszaporulatot idézhet
Kutatás: az 50 év felettiek háromnegyede nem sportol rendszeresen
A térbeli tájékozódásért felelős agysejteket vizsgálta két magyar kutató
A kálciumcsatorna-blokkolók fokozhatják a hasnyálmirigyrák kockázatát
Kísérlet indul az 1-es típusú diabétesz csecsemőkori megelőzésére
A rákos áttétek terjedését meggátló hatóanyagot azonosítottak
A nátha lehetséges gyógymódját találták meg brit kutatók
HECRIN: Erősíteni kell az egyetemi kutatóhelyek szerepét az innovatív kutatásokban
Növekedésre számít a Boehringer Ingelheim a magyar piacon
Több mint egymilliárdot nyert el kutatás-fejlesztésre a Solvo konzorciuma
Egy kutatás szerint a gyakran felírt gyógyszerek egy része depressziót okozhat
Összefüggést találtak a magas vérnyomás és az időskori demencia között
Őssejtterápia javíthatja a szklerózis multiplexben szenvedő páciensek állapotát
Nemcsak az antibiotikumok rombolják a bélflórát egy új kutatás szerint
Női termékenységre ható gyógyszer tulajdonjogát vette meg a Richter
Az alternatív terápiák ronthatják a rákos betegek túlélési esélyeit
A naptej használata 40 százalékkal csökkenti a melanoma kockázatát
Koponyasérültek diagnosztikájához szükséges új eszköz kifejlesztésében vesznek részt mag
Génmódosított rizzsel léphetnek fel a HIV-fertőzés ellen
Az epesav okozta betegségek gyógyításáról publikáltak magyar kutatók
Kiemelt támogatást kaphat a Richter skizofrénia elleni gyógyszere
Az e-cigaretta károsíthatja az immunrendszert
Friss kutatás: Már kis mennyiségű alkohol is káros az egészségre
Létező gyógyszerek kombinációja vezethet el a rák hatékonyabb gyógyításához
Új kezelés hosszabbíthatja meg az előrehaladott mellrákban szenvedők életét
Szakértő: Szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek a pikkelysömör enyhítésére
A véralvadásgátlókat kiváltó oltással kísérleteznek japán kutatók