Megkezdi működését a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ
Hat kutatócsoporttal megkezdi működését a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine – HCEMM), az intézmény fő tevékenysége a betegségek okainak, gyógyításának, diagnosztikájának és megelőzésének kutatása – közölte Bíró Tamás főigazgató kedden Szegeden.

Az Európai Unió 2014-ben írt ki pályázatot olyan tagállamai és a társult államai számára, melyek kutatási, fejlesztési és innovációs teljesítménye nem éri el az európai élvonalét. A HCEMM a 169-ből a tíz nyertes pályázat egyike lett és legmagasabb 15 millió eurós támogatást nyerte el. A kormány és a partnerintézmények példa nélküli összefogásának köszönhetően a támogatás több mint kétszeresének megfelelő önerőt biztosítottak, így az intézmény költségvetése 2024-ig mintegy 15 milliárd forint lesz – mondta a főigazgató.

A központhoz csatlakozó kutatócsoportokat nemzetközi bírálóbizottság választja ki, a legfontosabb szempont a tudományos kiválóság. Az intézmény 2024-ig a tervek szerint harminc kutatócsoportot fogad be, így a központ már európai összevetésben is számottevő tudományos potenciált képvisel majd – közölte a szakember.

A kutatócsoportok a jelentős anyagi támogatás mellett a világ öt legjobb élettudománnyal foglalkozó kutatóintézetének egyikeként számon tartott, heidelbergi központú European Molecular Biology Labolatory (EMBL) partnerségi programjában is részt vesznek.

Az első bírálati körben kiválasztott kutatócsoportok közül a Buzás Edit (Semmelweis Egyetem, SE) vezette a sejtek közötti kommunikációban szerepet játszó kis hólyagocskák (vezikulák) és a génterápia jelenleg ismert lehetőségeit kombinálja, így keresve új génterápiás módszereket, melyekkel a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő kockázati faktorát kívánják csökkenteni.

Kemény Lajos (Szegedi Tudományegyetem, SZTE) bőrgyógyász professzor irányításával a magyar lakosság 2 százalékát érintő pikkelysömör kiújulásával jelentkező tüneteket akarják mérsékelni. A szakember és munkatársai azt vizsgálják, a páciensek tünetmentes bőre miben különbözik az egészséges emberétől és mi okozza azt, hogy a gyulladásos bőrbetegség általában ugyanazokon bőrfelületeken jelenik meg.

Az anyagcsere működésében széleskörű egyéni különbségek mutatkoznak. Papp Balázs (Szegedi Biológiai Kutatóközpont, SZBK) kutatócsoportja bioinformatikai módszerekkel vizsgálja, hogy ezekből az eltérésekből miként jelezhető valamilyen betegség megléte vagy annak későbbi kialakulása. Haracska Lajos (SZBK) munkatársaival a tumorok kialakulásának molekuláris mechanizmusait kutatja. A csoport a DNS károsodásának kijavításáért felelős új hibajavító géneket kíván azonosítani.

A programhoz két külföldről visszatérő fiatal magyar kutató is csatlakozott. Enyedi Balázs (SE) a korai gyulladásos válaszok szabályozásért felelős folyamatokat vizsgálja, azt, hogy a szövet sérülése esetén miként kommunikálnak a sejtek és őrzik meg hosszú távon a szervezet épségét. Varga Zoltán (SE) kutatócsoportja arra keresi a választ, hogyan és miért alakul ki a szívizom működési zavara olyan betegekben, akiknek a kóros elhízás vagy krónikus alkoholfogyasztás miatt zsírmája van.

A kiválósági központhoz csatlakozó következő 10-12 kutatócsoport pályázatának értékelése már zajlik, melyek várhatóan szeptemberben kapcsolódhatnak be az intézmény tevékenységébe. Emellett a partnerintézményekben (SE, SZTE, SZBK) a kutatást segítő infrastrukturális beruházások is megvalósulnak.

Forrás: MTI
Kelt: 2019-05-31

Kapcsolódó cikkek:
Összefüggés lehet a demencia és a prosztatarák egyik terápiája között
Új kutatás: most akkor mégsem jó, ha probiotikumot szedünk?
Tizenöt új innovatív gyógyszert fogadtak be
Az antibiotikum tartós szedése a bélrák előfutárának tekintett sejtszaporulatot idézhet
Kutatás: az 50 év felettiek háromnegyede nem sportol rendszeresen
A térbeli tájékozódásért felelős agysejteket vizsgálta két magyar kutató
A kálciumcsatorna-blokkolók fokozhatják a hasnyálmirigyrák kockázatát
Kísérlet indul az 1-es típusú diabétesz csecsemőkori megelőzésére
A rákos áttétek terjedését meggátló hatóanyagot azonosítottak
A nátha lehetséges gyógymódját találták meg brit kutatók
HECRIN: Erősíteni kell az egyetemi kutatóhelyek szerepét az innovatív kutatásokban
Növekedésre számít a Boehringer Ingelheim a magyar piacon
Több mint egymilliárdot nyert el kutatás-fejlesztésre a Solvo konzorciuma
Egy kutatás szerint a gyakran felírt gyógyszerek egy része depressziót okozhat
Összefüggést találtak a magas vérnyomás és az időskori demencia között
Őssejtterápia javíthatja a szklerózis multiplexben szenvedő páciensek állapotát
Nemcsak az antibiotikumok rombolják a bélflórát egy új kutatás szerint
Női termékenységre ható gyógyszer tulajdonjogát vette meg a Richter
Az alternatív terápiák ronthatják a rákos betegek túlélési esélyeit
A naptej használata 40 százalékkal csökkenti a melanoma kockázatát
Koponyasérültek diagnosztikájához szükséges új eszköz kifejlesztésében vesznek részt mag
Génmódosított rizzsel léphetnek fel a HIV-fertőzés ellen
Az epesav okozta betegségek gyógyításáról publikáltak magyar kutatók
Kiemelt támogatást kaphat a Richter skizofrénia elleni gyógyszere
Az e-cigaretta károsíthatja az immunrendszert
Friss kutatás: Már kis mennyiségű alkohol is káros az egészségre
Létező gyógyszerek kombinációja vezethet el a rák hatékonyabb gyógyításához
Új kezelés hosszabbíthatja meg az előrehaladott mellrákban szenvedők életét
Szakértő: Szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek a pikkelysömör enyhítésére
A véralvadásgátlókat kiváltó oltással kísérleteznek japán kutatók