Dózsa Csaba: Nem növelhető tovább a magánfinanszírozás aránya
A 30 százalékos magánfinanszírozási arány családi tragédiákhoz vezethet és egyáltalán nem szolgálja az esélyegyenlőséget – mondta Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzését bemutató rendezvényen.

Nem növelhető tovább a kiadásokon belül a magánfinanszírozás aránya, az egészségügyi költésen belüli 30 százalékos arányt meghaladó magánkiadások egyéni tragédiákhoz és rengeteg járulékos költséghez vezetnek, arról nem beszélve, hogy nem szolgálják a társadalmi esélyegyenlőséget – hangzott el a magyar egészségügy helyzetét nemzetközi összehasonlításban vizsgáló GKI tanulmány bemutatásakor, a Friedrich Ebert Stiftung (FES), a GKI és a Szociális Demokráciáért Intézet közös rendezvényén. Az eseményről a napi.hu tudósított, melynek összefoglalóját a Weborvos.hu idézte.

A magyarok egészségi állapotáról, az egészségügyre szánt kiadásokról és azok finanszírozásáról, az ellátórendszer állapotáról és az egészségügyben dolgozókról a FES támogatásával készített, most publikált GKI tanulmány 43 indikátor – közte 20 magyar jellemző – segítségével írja le a magyar egészségügyet. Kutatói szemmel nézve nincs olyan terület, amely ne a nemzetközi mezőny (benne a V4-ek) sereghajtói közé sorolná Magyarországot – összegezte az elemzés megállapításait készítője, Udvardi Attila.

Udvardi többek között a következő indikátorokat emelte ki előadásában:

• A születéskor várható élettartam öt évvel marad el az uniós átlagtól
• Az emberi jólét fogalmát a GDP-nél szélesebb körben értelmező humán fejlettség index értéke a V4-ek között Magyarországon a legalacsonyabb
• A 15 évesnél idősebb lakosság 59 százaléka szenved tartós betegségben
• A halálozási statisztikát vezető keringési megbetegedéseket illetően a V4-ek között is kiugróan rossz a magyar mutató
• Az állam reálértéken 2016-ban kevesebbel járult hozzá az egészségügy fenntartásához, mint 2003-ban
• A lakosság számára közben egyre nagyobb terhet jelent az egészségének fenntartása, vagy a betegsége gyógyíttatása
• A V4-ek között nálunk a legmagasabb a magánszféra egy főre vetített egészségügyi költése, tőlünk egyharmaddal lemaradva következik Lengyelország, Szlovákia és Csehország

Világszerte egyre szélesebbre nyílik az olló az orvosilag, technológiailag megengedhető és a gazdaságilag megengedhető egészségügyi szolgáltatások között. A versenyképes országok a GDP-jük 9,5, 10 és annál is több százalékát költik egészségügyre, a magyar közkiadás a sor végén áll nemzetközi összehasonlításban, s a költségvetési kiadásokon belüli 10 százalék körüli egészségügyi költés aránya is jelzi, mennyire nem kormányzati preferencia a szektor – erről már Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász beszélt a strukturális problémákat, kitörési problémákat taglaló előadásában.

A 30 százalékos magánköltés arányát nem lehet tovább növelni, és a közfinanszírozások arányát nem lehet tovább csökkenteni, nincs hova tovább hátrálni, ha versenyképesek akarunk maradni – fogalmazott Dózsa Csaba. Már a 30 százalékos magánfinanszírozási arány is családi tragédiákhoz vezethet a legelesettebbeknél és egyáltalán nem szolgálja a társadalmi esélyegyenlőséget – idézte a nemzetközi világszervezet, a WHO ajánlását a szakember.

A napi.hu teljes tudósítása az alábbi címen olvasható.

Forrás: Weborvos.hu/napi.hu
Kelt: 2019-05-22