Terhes jelen, ígéretes jövő
Beszámoló a Gyógyszerészek XXVIII. Országos Kongresszusáról

A megszokottnál is több napsütés, melegebb időjárás fogadta az idei gyógyszerész-kongresszus résztvevőit. A rendezvényre október 11–14. között, a balatonalmádi Hunguest Hotel Bál Resort-ban került sor. A négy nap során a legintenzívebb érdeklődés a patikusokra pluszterheket rovó új rendszerek (EESZT, egyedi gyógyszer-azonosítás, GDPR) bevezetésével, működésével kapcsolatos előadásokat övezte. Abban valamennyi, nem gyógyszerész előadó egyetértett, hogy a tára mellett álló szakemberek tudására, munkájára egyre nagyobb szükség lesz.

Csütörtök

Az esemény nyitónapja hagyományos módon a szakmai továbbképzés jegyében telt. Az Elhízás Világnapjához igazodó tematika elsősorban az obezitás és az ahhoz kapcsolódó betegségek problémakörét járta körül. Dr. Samu Antal, a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottságának elnöke a gyógyszerészek szerepéről beszélt a hipertónia farmakoterápiájának menedzsmentjében. Rámutatott: a beteg-adherencia növelésével a kezelés költségeinek egy jelentős része megtakarítható lenne, amelynek egy részéből a gyógyszerészek ez irányú munkáját lehetne „honorálni”.

Dr. Takács Gézáné, a BMKK Dr. Réthy Pál Tagkórház Intézeti Gyógyszertárának főgyógyszerésze a 2-es típusú diabetes mellitus kezelésének új lehetőségeiről tartott előadást. Miután ismertette a betegséggel kapcsolatos terápiás ajánlásokat, illetve az egyes antidiabetikumok adásakor mérlegelendő körülményeket, részletesen is kitért az inkretin-tengelyen ható szerekre, illetve a tubuláris glükóz-reabszorpció gátlásával ható készítményekre.

Mit tehet a gyógyszerész a betegek súlyproblémáinak kezelésében? – tette fel a költői kérdést dr. Bácskay Ildikó, a DE GYTK docense. Az elhízás okainak és mérési módjainak felsorolása után az előadó ismertette a tanszéke által ebben a témában végzett felmérés eredményeit, majd összefoglalta, mi lehet a patikus szerepe a terápiában.

Dr. Tóth Tamás, a Magyar Elhízástudományi Társaság főtitkára az obezitás klinikai kezelési gyakorlatát ismertette. Miután rámutatott, hogy mi számít tényleges és egészséges mértékű fogyásnak, példákkal demonstrálta, hogy a testösszetétel-analízis révén a kedvező és kedvezőtlen irányú folyamatok is jól tetten érhetők.

Dr. Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke a globális elhízás okairól és a megelőzés lehetőségeiről beszélt. Elmondta, hogy az obezitás betegség, amely ráadásul multifaktoriális eredetű. Éppen ezért megelőzése és kezelése is komplex megközelítést igényel. Ennek részeként az egészségügyi rendszernek biztosítania kell az elhízottak számára a hosszú távú és megkülönböztetés-mentes egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést.

Prof. dr. Forster Tamás, a Szegedi Tudományegyetem II. számú Belgyógyászati Klinikájának és Kardiológiai Központjának vezetője az elhízás kialakulásáért a csökkent metabolizmust, a fokozott energia-bevitelt és a csökkent fizikai aktivitást teszi felelőssé. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elhízás további 30-40 betegség kialakulásában játszik szerepet.

A kongresszus első napját a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége országos választmányi ülése zárta.

Péntek

A második nap délelőttjén elhangzott előadások kapcsán zajlott a legintenzívebb, érzelmektől sem mentes diszkusszió. Dr. Bertalan Lóránt, az ÁEEK munkatársa az EESZT bevezetése kapcsán eddig szerzett tapasztalatokról és a további fejlesztések várható irányairól tartott előadást. Mint megtudtuk, 2019 végéig tolódik ki az az átmeneti időszak, amikor az orvosnak az elektronikus vénnyel párhuzamosan, kötelező jelleggel papír alapú felírási igazolást is kell adnia a betegnek. Az előadó elmondta, jövőre országos médiakampány indul, amellyel az EESZT-t kívánják ismertebbé, népszerűbbé tenni a lakosság számára.

Dr. Ilku Lívia az egyedi gyógyszer-azonosítás bevezetése kapcsán, az eddig történtek összefoglalását követően a gyógyszerészek feladatairól beszélt. A HENT Gyógyszerhamisítás Elleni Munkacsoportjának vezetője nemcsak a megváltozott és a patikák polcain még évekig egymás mellett létező, különböző dobozméretekre hívta fel a figyelmet, hanem arra is, hogy egyelőre nem tudni, mit történik akkor, ha a gyógyszerész leolvasójával nem tud deaktiválni egy adott doboz gyógyszert.

Dedinszky Csabáné dr., a Novodata Zrt. gyógyszerész igazgatója a patikai rendszergazdák szemszögéből vette szemügyre a fenti változásokat, illetve hívta fel a patikusok figyelmét néhány teendőre. Például arra, hogy ne lépjenek át „csak úgy” a rendszer hibaüzenetein, hogy az egyedi doboz-azonosításhoz szükséges DataMatrix kódot ne keverjék össze a gyógyszer gyártójáról információkat hordozó QR-kóddal, illetve hogy a gyógyszertáraknak is szerződést kell kötniük a hazai rendszert működtető szervezettel, a HUMVO-val.

Dr. Mikola Bálint, a MOSZ elnöke hozzászólásában rámutatott, az ilyen pluszteendők és az adminisztrációs terhek növekedése miatt „a gyógyszerészet ma sajnos nem a hivatásfejlesztésről szól, és a fiatalokat sem tudjuk behozni a tára mögé.”

Dr. Maklári Zsolt, a Sárdy és Társa Ügyvédi Iroda munkatársa, jogi szakértő részletesen ismertette, hogyan kell, és hogyan lehet megfelelni az uniós adatvédelmi szabályozás (GDPR) előírásainak. Mik a teendők a patika weboldalával, webshop-jával, az officinában esetlegesen felszerelt kamerákkal kapcsolatban? Mint hallhattuk, az egyes szituációk olykor abszurd megoldásokat igényelnek.

A délutáni programban elsőként dr. Nagy Szilárd, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár lépett a pódiumra, és üdvözölte a kongresszus résztvevőit. „Nagy tisztelettel adózunk azért, hogy helytállnak azon a fronton, amely közös frontunk” – köszönte meg a kormányzat nevében a gyógyszerészek eddigi áldozatos munkáját.

Kocsisné dr. Balogh Anikó, a kismarosi Málnalevél Patika vezetője a gyógyszerészet előtt álló lehetséges utakat – a kereskedelmi szemlélet előtérbe kerülését és a szakmaiság erősítésének lehetőségeit – vizsgálta meg. Álláspontja szerint a patikáknak nem muszáj belemenniük a láncok és a drogériák által diktált árversenybe, mert azzal csak rosszul járnak. Mást kell nyújtaniuk a betegeknek: tudásukat egymással megosztva a gyógyszerészi gondozást kell magasabb szintre emelniük.

Dr. Csóka Ildikó, a SZTE GYTK intézetvezetője, egyetemi docens rámutatott: a megváltozott társadalmi elvárások és szokások a gyógyszerészi szerepkört is módosították. A graduális képzésnek ezeket az igényeket kell kiszolgálnia. Példaként ismertette a szegedi egyetemen kötelező jelleggel és szabadon választható stúdiumok rendszerét, amelyben a menedzsment-kompetenciák fejlesztése is hangsúlyos szerepet kap.

Kiss Katalin, az Inspira Research Kft. kutatásvezetője egy felmérés eredményeit ismertetve arról beszélt, hogy egészségügyi információk tekintetében a fogyasztók milyen mértékben hisznek az egyes csatornáknak, kezdve a bulvársajtótól egészen az orvosokig és gyógyszerészekig. A rossz hír, hogy a bizalmi index alapvetően alacsony, a jó viszont az, hogy a páciensek a legnagyobb bizalommal éppen a gyógyszerészek iránt vannak.

Lukácsné dr. Fodor Enikő, a MOSZ alelnöke patikai szemszögből vette sorra az elmúlt egy év rendszer-bevezetéseit, jogszabályváltozásait és egyéb történéseit. Mint mondta, mindezek kezelése a gyógyszertár részéről egy többoldalú kommunikációt igényelt, a hatóság, a rendszergazda, a többi patika és a vásárlók felé.

Mit vár a gyógyszerészektől a XXI. század betege? A fogyasztó számára milyen egy ideális patika? – dr. Oláh Gábor előadásában ezeket a kérdéseket igyekezett megválaszolni. A DE GYTK tanársegédje példákat hozott arra, milyen típusú gyógyszerészi gondozási tevékenységeket végeznek külföldi patikákban. Öt kontinens válaszadóinak többsége szerint a gyógyszertár ezek által nem válik nyereségesebbé, 98 százalékuk szerint mégis ez a hivatásfejlesztés kívánatos iránya.

A nap zárásaként dr. Samu Antal a gyógyszerellátásban működő praxisközösségek jelentőségéről beszélt. Nemzetközi példákat hozva összegezte ezek előnyeit és az általuk nyújtott szolgáltatásokat, végül megállapította: a praxisközösségek működése eredményeként erősödik az orvos-beteg-gyógyszerész kapcsolat.


Ahol a fiataloké a pódium

Szintén pénteken került sor a MOSZ Ifjúsági Fórumára, ahol az előadások ez alkalommal nem versenyeztek egymással, hanem értékes gondolatokat és kutatási eredményeket felmutatva kezdeményeztek párbeszédet a hallgatósággal.


Szombat

A kongresszus szakmapolitikai napja szokás szerint a kiemelkedő szakmai munkát végző kollégák elismerésével indult (lásd keretes írásunkat). Az ezt követő, a hazai egészség- és gyógyszer-politikára fókuszáló szekcióban elsőként dr. Kovácsy Zsombor jogász, orvos, egészségügyi szakmenedzser az elmúlt időszak egészségügyi narratívájának kritikáját és a valós problémákat fogalmazta meg. A megoldást többek között az alapellátás megújításában és a magán egészségügyi ellátástól történő egyértelmű elválasztásában, illetve a két rendszer békés egymás mellett élésében látja.

Ezt a gondolatot vitte tovább dr. Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász is, aki egy, a legnagyobb hazai magán-egészségügyi szolgáltatókkal kapcsolatban végzett felmérés eredményeit osztotta meg a hallgatósággal. Természetesen ő sem tudta elkerülni a közfinanszírozott és a magán egészségügyi ellátás összevetését, kiemelve az egyes rendszerek előnyeit és hátrányait. Mint megállapította, a két szisztéma együttélése jelenleg fokozza a társadalom – az ellátás minősége és hatékonysága, vagyis a gyógyulás esélyei szempontjából történő – kettészakadását.

Dr. Mikola Bálint előadásában az OECD-országok legfontosabb egészségügyi mutatóit, és ebben a mezőnyben hazánk nem igazán szívderítő pozícióit ismertette. A MOSZ elnöke rámutatott, az állam tehervállalásának csökkenésével párhuzamosan az egészségügyi magánkiadások aránya fokozatosan emelkedik, és lassan eléri a kritikus szintet. A gyógyszerforgalom növekedése mindenekelőtt a kórházi csatornában realizálódik, patikai szinten viszont az étrend-kiegészítők ijesztő mértékű térnyerésének lehetünk tanúi.

Dr. Vecsernyés Miklós, a DE GYTK dékánja előadásában a gyógyszerész-alapképzésről és -szakképzésről adott frappáns, lényegre törő összefoglalót.

A nap második felében dr. Illés Zsuzsanna, a MAGYOSZ igazgatója a hazai gyógyszergyártóknak a nemzetgazdaságban betöltött szerepéről, illetve a tagvállalataik előtt álló kihívásokról beszélt. Szóba hozta a Magyar Gyógyszer védjegyet is, amelynek viselésére jelenleg már 594 készítmény jogosult.

Szepesházi Zsolt, az IQVIA igazgatója a globális gyógyszerpiacra adott kitekintést, amelynek során a várható trendeket is ismertette. Mint hallhattuk, a patikaláncok új üzleti modellek fejlesztésével igyekeznek lépést tartani a változó környezettel, és ezek egy részét a családi vállalkozásban működtetett gyógyszertárak is elleshetik tőlük. Az előadó kiemelte, több olyan folyamat is érzékelhető, amely a jövőben felértékeli a gyógyszertárak szerepét.

Dr. Küttel Sándor, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnöke – szokásához híven – elsőként a hazai gyógyszerpiac idei első kilenc hónapjának eredményeit ismertette. Ezt követően pedig olyan közelmúltbeli történések tanulságait összegezte, mint a valsartan-tartalmú készítmények és a Calcium-Sandoz pezsgőtabletta visszahívása, amely esetek egymásutánisága a legális gyógyszerellátási láncba vetett lakossági bizalmat ingathatja meg.

Dr. Simon Kis Gábor egyetemi docens – a tőle megszokott vehemenciával és különleges látásmóddal – a demokratikus és autokratikus rendszereket hasonlította össze, amiből – gazdasági szempontból, hatékonyságukat, eredményességüket tekintve – az utóbbiak kerülnek ki győztesen. Az előadó a jelenlegi helyzetből történő kilábalás érdekében elvégzendő feladatokat is listába szedte.

Dr. Gyetvai László, a MOSZ alelnöke a gyógyszerek gyártását és forgalmazását befolyásoló trendekről és a közeljövőben várható változásokról beszélt. A kulcskérdés szerinte az: hogyan lehet a vásárló (a finanszírozó) számára nagyobb értéket előállítani, amiért az aztán hajlandó fizetni?

Kiss-Leizer György cége, az Euromedic-Pharma Zrt. új szereplő a gyógyszertári nagykereskedelemben. A patikai üzletág-vezető éppen ezért bemutatta tevékenységüket, a rendelés és kiszállítás lehetőségeit, illetve a vállalkozásuk által kínált előnyöket.

Dr. Hagymási Miklós, a Patella Kft. igazgatója előadásában a gyógyászati segédeszközök patikában történő forgalmazásában rejlő potenciálra mutatott rá. Mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyógyszertárak eddig a kis értékű és alacsony árréssel kecsegtető termékeket emelték be a portfóliójukba, holott cége ennél jóval jövedelmezőbb árstruktúrájú eszközöket is kínál továbbértékesítésre.

Dr. Marjai Tamás, a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének szakmai igazgatója prezentációjával, mondhatni, az oroszlán barlangjába merészkedett, amikor is a patikai franchise rendszerek előnyeit ecsetelte a túlnyomórészt magángyógyszerészekből álló hallgatóságnak. Mint elhangzott, az ezek részeként történő működés mindenekelőtt a működési költségek csökkentésére és a bevételek növelésére ad lehetőséget.

A nap szakmai programjának zárásaként Sipos Balázs, a Boiron Hungária Kft. ügyvezető igazgató mutatott rá arra, hogy az online gyógyszertári kereskedelem fejlődési üteme jóval gyorsabb, mint a hagyományos csatornáé. Hogy egy évtized múlva azok a most tizenévesek jelentik majd a fő fizetőképes célcsoportot, akik már most is digitális környezetben érzik otthon magukat, és sejthetően a későbbiekben is ott lehet majd őket a leghatékonyabban elérni. A marketingszakértő ezt követően részletesen is ismertette ennek az eszközeit.


Ismét díjazták az Év Gyógyszerészét és az ország Kedvenc Patikáját

A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége koordinálásával, a Roche Magyarország Kft. támogatásával és a Nero Solution szervezésében immár nyolcadik alkalommal nyílt lehetőség az „Év Gyógyszerésze” és a „Kedvenc Patikám” kitüntető cím elnyerésére.

Az anonim módon beadott pályaművek elbírását követően, a szakmai zsűri döntése alapján 2018-ban az Év Gyógyszerésze dr. Szilva Boglárka, a hevesi Megyecímer Patika gyógyszerésze lett.

Második helyezett: dr. Csaba Miklós, a kőszegi Küttel Gyógyszertár vezetője

Harmadik helyezett:Matastik Pálné dr., a tiszaroffi Csillag Gyógyszertár vezetője.

A zsűri különdíjában részesült Keller Tamásné dr., a szigetszentmiklósi Melissa Gyógyszertár vezetője és dr. Dér Péter, a mogyoródi Kígyó Patika vezetője.

A lakosság szavazatai alapján Magyarország Kedvenc patikája idén a nagykállói Igazgyöngy Gyógyszertár lett. Második helyezett az orosházi Fehér Kígyó Gyógyszertár, a harmadik helyezett pedig a tataházi Pető Gyógyszertár lett.

A győzteseknek szívből gratulálunk, és további eredményes szakmai munkát kívánunk!


Vasárnap

A rendezvény utolsó napjának előadói a gyógyszerellátás jogi, gazdasági, pénzügyi, munkaügyi és adókörnyezetét vették górcső alá. Schlissler József könyvvizsgáló, adótanácsadó, okleveles pénzügyi revizor a kisvállalati adó gyógyszertárakra is vonatkozó rendelkezéseit ismertette, Juhász Katalin auditor, okleveles könyvvizsgáló pedig az aktuális jogszabályváltozásokról adott összefoglaló képet. Az idei GYOK is a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége közgyűlésével zárult.

Forrás: MOSZ Info
Kelt: 2018-10-16