A magánegészségügy legalizálása lehet a válasz az állami rendszer krízisére

Orbán Viktor miniszterelnök sajtóbeszámolók alapján az egészségügy helyzetéről is beszélt a múlt hétvégén tartott kötcsei pikniken. A miniszterelnök kijelentései több orgánum értelmezése szerint arra utalnak: az eddig szürkezónában működő magánegészségügyi ellátást az állam venné át egy magasabb térítési díjú kiegészítő biztosításon keresztül, amely ugyanakkor adómentes lenne.

„A kórházak állapota rendben van, de az egészségügyben változtatni kell. Első lépés az állami és magántulajdon szétválasztása lesz” – mondta Orbán Viktor a kötcsei pikniken az ATV beszámolója szerint. A kijelentés mind a médiában, mind szakmai körökben élénk érdeklődést váltott ki, ezért az alábbiakban bemutatjuk az eddig napvilágra került értelmezéseket.

A Népszava felidézte, hogy Zombor Gábor korábbi egészségügyi államtitkár már 2014-ben amellett érvelt, hogy az állami kórházakban nincs helye fizetős betegellátásnak, a magánérdekű fizetős szolgáltatásokat pedig állami pluszszolgáltatásokkal kell kiváltani. Ennek ellenére az utóbbi években fennmaradt az a gyakorlat, miszerint a közkórházakban is dolgozó orvosok anyagi érdekeiknek megfelelően irányították a betegeket a privát praxisuk és a tb-finanszírozott állami ellátás között. Míg ez a helyzet nyilvánvaló visszaélésekre adott okot, a kormány eddig nem akart hozzányúlni a rendszerhez, mivel az így keletkező extra jövedelmek jelentős szerepet játszottak az orvosok egy részének itthon maradásában – írja a Népszava.

Ahogy a mérce.hu írja a G7 gazdasági hírportál korábbi riportja alapján:

„Az így létrejövő rendszer tehát két lépcsős lenne: megmaradna a tb-hozzájárulások által finanszírozott állami egészségügyi ellátás, ezen felül pedig létrejönne egy szintén állam által birtokolt magánbiztosítási keret, amely felárért cserébe hozzáférést biztosítana egy magánrendelőket is magába foglaló kényelmesebb, gyorsabb és nagy eséllyel jobb minőségű ellátási rendszerhez is.”

Korábbi lapértesülések szerint az állami „magánbiztosító” térnyerésének kedvezne az is, hogy a magánbiztosítások piacán egyedüliként kapna adómentességet, így a munkáltatóknak jobban megérné ezt a biztosítási formát kínálni extra juttatásként. Ugyanakkor lehetőség lenne a magasabb járulék önkéntes megtérítésére is. A mérce.hu szerint habár az állami eszközökkel végzett magánrendelések révén már jelenleg is működik egy bújtatott magánegészségügyi rendszer az állami egészségügyön belül, „az egészségügy bármilyen eltolása az állami ingyenes ellátás rendbehozása helyett a magánszektor felé óriási egyenlőtlenségeket teremtene”.

A Népszava szerint szintén terítékre kerülhet a szabadfoglalkozású orvosi státusz bevezetése, amelyről Kásler Miklós, a humántárca vezetője egy, a Magyar Időknek adott interjúban beszélt a választások után. A lap szerint a várható irányváltásra utal az a tény is, hogy a minisztérium nem reagált a székesfehérvári kórház orvosi vezetői által létrehozott magánklinika alapítására, ami összeférhetetlenséget vet fel.

A kormány lépéskényszeréhez vélhetőleg hozzájárultak a Honvédkórházzal kapcsolatos közelmúltbeli botrányok is, amelyek keretében a sürgősségi osztály vezetőjének felmondása mellett 112 orvos mondta fel az önkéntes túlmunkáról szóló szerződéseit. Az e heti nyomtatott HVG részletesen beszámol a kórházban tapasztalható „krónikus állapotokról” (vagyis az orvos- és eszközhiányról), amelyek a lap szerint „statáriális intézkedésekhez vezethetnek az egészségügyben”.

Forrás: MOSZ Info
Kelt: 2018-09-13