Magyar Idők: A magyarok mindössze egyötöde elégedett az egészségüggyel
A lap az Ipsos „Globális áttekintés az egészségügyi ellátásról” című, 27 országra kiterjedő, 23 ezer ember részvételével zajló kutatásának eredményeit összegezte.

A magyar eredmények meglehetősen lesújtóak: míg a minta átlagában a megkérdezettek 45 százaléka volt elégedett az ellátás minőségével, Magyarországon mindössze a válaszadók egyötöde vélekedett így. Ez nem sokkal haladja meg a legrosszabb minősítést elért Lengyelország, Oroszország és Szerbia számait (14, 16, illetve 18 százalékos elégedettségi ráta). A magyarok további 39 százaléka szerint „se nem jó, se nem rossz” az egészségügyi ellátás, míg 41 százalékuk szerint kifejezetten rossz, szegényes az ellátás – írja az utóbbi hetekben az egészségügy problémáival sokat foglalkozó kormánypárti lap.

A problémák közül első helyen a kezeléshez való hozzáférést, illetve a hosszú várakozási időket kifogásolták a legtöbben, főként Lengyelországban (70 százalék), Szerbiában (68 százalék) és Magyarországon (65 százalék). A megfelelő számú egészségügyi személyzet hiányát jelölték meg az emberek világszerte a második legsúlyosabb gondnak, amit leginkább a svédek (68 százalék), a franciák (67 százalék), a magyarok (63 százalék) és a németek (61 százalék) nehezményeztek.

Szintén az éllovasok között van Magyarország a rendszer túlterheltségét illetően, ami a megkérdezettek 80 százaléka szerint probléma (ezt csak a britek 85 százalékos értékelése haladta meg). Hazánk két elem esetében teljesített a globális átlag közelében: a magyar válaszadók 48 százaléka érezte úgy, hogy megkap minden szükséges orvosi ellátást (ami megegyezik a világátlaggal), míg a megfelelő fogorvosi ellátás 52 százalékuk szerint elérhető (szemben a globális 46 százalékos átlaggal).

További tanulságos adat, hogy a mintában a magyar felnőttek érezték a legkevésbé egészségesnek magukat (47 százalék), alulmúlva ezzel nemcsak a globális átlagot (56 százalék), de a lengyel (48 százalék) és az orosz (49 százalék) adatot is. Az Ipsos oldalán közzétett közleményből az is kiderül, hogy az oroszok (57 százalék) után nálunk a legmagasabb (43 százalék) a krónikus betegségben szenvedő felnőttek aránya.

A lapnak nyilatkozó Bodrogi József egészségügyi közgazdász szerint „nem lehet komolyan venni a felmérést, mert az rengeteg szubjektív elemet tartalmaz, és az abban szereplő kérdések objektív megválaszolásáról még a szakértők is rengeteget vitatkoznak”.

Az Ipsos kutatásából készült teljes, 95 oldalas jelentés itt, a rövidebb, 6 oldalas összefoglaló itt érhető el, míg a Magyar Idők összefoglalója az alábbi linken olvasható.

Forrás: Magyar Idők/Ipsos
Kelt: 2018-08-15