Az EU-n belül Magyarországon halnak meg a legtöbben tüdőrákban

Az Európai Unió tagállamai közül továbbra is Magyarországon volt a legmagasabb a tüdőrák okozta halálesetek aránya a halálos kimenetelű daganatos betegségeken belül – írta az uniós statisztikai hivatal a dohányzásmentes világnap alkalmából csütörtökön közzétett jelentésében.

Az Eurostat arról számolt be friss értékelésében, hogy a daganatos betegségek 1,3 millió ember halálát okozták 2015-ben az EU-ban, s ezek közül is a tüdőrák volt a vezető halálok, amely több mint 273 ezer áldozatot követelt, ami az összes rákos haláleset 21 százalékát jelenti.

A férfiaknál kétszer magasabb a tüdőrák kockázata, mint a nőknél: a vizsgált évben az áldozatok között mintegy 185 ezer férfi és 89 ezer nő volt. A tüdőrák okozta halálos daganatos megbetegedések arányát tekintve Magyarország vezet 27 százalékkal, melyet Görögország, Dánia, Lengyelország és Hollandia (24), valamint Belgium (23) és Nagy-Britannia (22) követ. A skála másik végén Portugália és Lettország (15 százalék), illetve Litvánia, Svédország és Szlovákia (16) található.

A szakértők szerint a dohányzás az egyik legjelentősebb elkerülhető egészségügyi kockázat az Európai Unióban. A rák, a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a légzőszervi megbetegedések számos formája kapcsolódik a dohányzáshoz.

WHO: Biztatóak a tendenciák

A dohányzás világnapja kapcsán a WHO is közleményt adott ki, melyben hangsúlyozták: dohányosok körében 2-4-szer nagyobb a szívkoszorúér-megbetegedések és az agyvérzés kialakulásának valószínűsége, mint a nemdohányzóknál, a passzív dohányos felnőttek esetében pedig 25-30 százalékkal magasabb ez a kockázat - tették hozzá.

Mint kifejtették: a szív- és érrendszeri megbetegedések közé tartozik a koszorúér-betegség, az agyi érbetegségek és a szívbillentyű-rendellenességek. Világszerte 17,7 millió ember halálát okozzák ezek a betegségek, mely az összes haláleset egyharmada. A WHO Európai Régiójában, ahol a felnőttek 28 százaléka dohányzik, a 2015-ben elhunyt 4,2 millió dohányos 46 százaléka szív- és érrendszeri betegség következtében vesztette életét. Magyarországon, ahol a felnőttek 28 százaléka dohányzik, a szív- és érrendszeri betegségek évente mintegy 62 ezer halálesetért felelősek.

A szervezet az idei Dohányzásmentes Világnap (május 31.) alkalmából hívja fel a figyelmet arra: mit lehet tenni a dohányzás szívbetegségekre jelentett kockázatának csökkentése érdekében, és hogy mekkora azonnali változást eredményez, ha a dohányosok úgy döntenek, leteszik a cigarettát. Mint kiemelték: a dohányzásról való leszokás - függetlenül attól, hogy mennyi ideig dohányzott valaki – több betegség kockázatát csökkenti. Például 10 évvel a dohányzás abbahagyása után a tüdőrák rizikója a dohányosokéhoz képest a felére esik vissza - jegyezték meg.

Közleményük szerint a dohányzásról való leszokás hatásai már szinte azonnal megmutatkoznak: 20 percen belül csökken a pulzus és a vérnyomás, 12 órán belül normalizálódik a vér szén-monoxid szintje, 2-12 héten belül javul a keringés és a légzésfunkció. Ezek mellett 1 évvel a leszokást követően a koszorúér-betegség kockázata már csak fele a dohányosokénak, 5-15 évvel a leszokás után az agyvérzés kockázata megegyezik a nem dohányzókéval, míg 15 évvel a leszokást követően a koszorúér-betegség kockázata megegyezik a soha nem dohányzókéval - fejtették ki.

Idézve Jakab Zsuzsannát, a WHO Európai Regionális Igazgatóját ugyanakkor megjegyezték: „az utóbbi években biztatóak a tendenciák”. Egyre többen hagynak fel a dohányzással, s a kormányok is tisztában vannak azzal, hogy a dohányzás visszaszorítása pozitív hatással van a lakosság egészségére, s az ország gazdaságára és egészségügyi rendszerére is. Mint megjegyezték: a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye mentén – hasonlóan az Európai Régió más országaihoz – az elmúlt években Magyarország is számos intézkedést vezetett be a dohányzás visszaszorítása érdekében.

Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet szakértőinek jelentése szerint a dohányzási gyakoriság a 2003-ban mért 34 százalékról 2014-re 28 százalékra csökkent. A férfiak 34 százaléka, a nők 22 százaléka dohányzik - írták, de megjegyezték: a nők esetében ez az arány sajnos továbbra is a legmagasabbak között van Európában.

Forrás: MTI
Kelt: 2018-05-31