Először végeztek agyműtétet robot segítségével Magyarországon

Először végeztek agyműtétet robot segítségével Magyarországon. A ROSA nevű, csúcskategóriás idegsebészeti robot segítségével a Parkinson-kór tüneteit enyhítő elektródákat ültettek be egy páciens fejébe az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben (OKITI).

A Nemzeti Agykutatási Program újabb jelentős eredményéről kedden tartott sajtótájékoztatót a beavatkozást végző csoport. A sikeres műtétet vezető Erőss Loránd, az intézet funkcionális idegsebészeti osztályának vezetője elmondta: a robot 0,6 milliméteres pontossággal, az emberi hiba kizárásával dolgozik. Segítségével 10-12 órás műtétek ideje mindössze 3 órára csökkenhet.

A Parkinson-kórban szenvedő Onger Györgynél öt éve diagnosztizálták a betegséget, melynek életminőséget leginkább rontó tünete a nyugalmi kézremegés (tremor) volt. Ez azonban már a műtét ideje alatt megszűnt, a páciens jelenleg is jól van, a sajtótájékoztatón élményeiről is beszámolt.

Erőss Loránd kifejtette, hogy a gyógyszerrel nem enyhíthető esetek kezelésének legkorszerűbb módja az úgynevezett mélyagyi stimuláció, amikor elektródákat ültetnek a páciens fejébe. Ezek tulajdonképpen agyi pacemakerek, amelyek folyamatosan ingerlik az agy bizonyos, mélyen elhelyezkedő területeit, ezáltal helyreállítják vagy javítják a mozgászavarban résztvevő hálózatok hibás működését. A beavatkozáshoz először neurológiai vizsgálatokkal és agyi képalkotó eljárásokkal meghatározzák, pontosan mely agyterületekre érdemes beágyazni az elektródákat, és milyen irányokból hatoljanak be a koponyacsonton fúrt nyílásokon keresztül az agyba. A műtét során ezeknek a behatolási irányoknak az alkalmazásához igen precíz célzókészülékre és hosszadalmas beállításokra van szükség. Ebben jelent hatalmas segítséget a ROSA.

A műtéten részt vett Stephan Chabardes, a Grenoble-i Idegsebészeti Klinika intézetvezető professzora is. A grenoble-i klinikán fejlesztette ki és alkalmazta először Parkinson-kóros és más mozgászavarban szenvedő betegeknél a mélyagyi stimulációs technikát Alim-Louis Benabid professzor, aki elsőként kezdett robotokat használni ezeknél a beavatkozásoknál.

A Magyarországon és a régióban is egyedülálló eszköz beszerzését a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Programjának 1,2 milliárd forintos támogatása tette lehetővé. Az NKFI Alap eddig 16 tematikus programot finanszírozott mintegy 80 milliárd forint keretösszeggel a főbb társadalmi, gazdasági, környezeti kihívásokhoz kapcsolódó szakterületeken. A robottal végzett agyműtétet az NKFI Alapból finanszírozott két tematikus nemzeti program egymáshoz kapcsolódó projektjei tették lehetővé. Erőss Loránd és munkacsoportja a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében évek óta foglalkozik innovatív idegsebészeti és epilepsziasebészeti eljárások kutatásával és alkalmazásával.

Erőss Loránd hangsúlyozta: az idegsebészet a technikai fejlődéseknek köszönhetően átalakulóban van. „Az új képalkotó eljárásoknak köszönhetően olyan agyterületeket, idegpályákat látunk, melyeket öt éve még nem. Látjuk az agyi funkciók működését, a műszerekkel képesek vagyunk észlelni az agyban a páciens kezének mozgását, gondolkodását is” – mondta a szakértő.

A világon mintegy 6,3 millióan élnek Parkinson-kórral, a betegségben szenvedők száma Európában kétmillió főre tehető. Európában az agy és az elme betegségeinek kezelése egy átfogó tanulmány szerint jóval nagyobb költséggel jár, mint például a rákkal, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedéssel küzdők kezelése összesen – emelte ki Freund Tamás neurobiológus, a NAP elnöke.

Forrás: MTI
Kelt: 2018-05-29