Európai javaslat készült a kanyaró megfékezésére
A kanyarós esetek számának jelentős mértékű növekedése miatt az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) és az Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetsége (FEAM) tíz pontban sorolja fel javaslatait az átoltottság mértékének javítására az Európai Unióban – közölte az MTA csütörtökön.

Mivel a kanyarós esetek száma Európa-szerte megdöbbentő mértékben nőtt – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrég közzétett jelentése szerint 2017-ben négyszer annyi megbetegedést regisztráltak, mint 2016-ban –, továbbá mivel sürgősen szükség lenne új, más betegségek elleni védőoltások kifejlesztésére, az Európai Bizottság kidolgozott egy ütemtervet ezzel kapcsolatban –írja közleményében az EASAC, melynek a Magyar Tudományos Akadémia és a FEAM is tagja.

Javaslataik érintik az átoltottság mértékét, a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanságot, a védőoltások elérhetőségét és új védőoltások kifejlesztését. Megállapítják: az EU-ban mostanában kitört kanyarójárványok azt jelzik, hogy az átoltottság terén súlyos problémák mutatkoznak az Európai Unión belül. Kiemelik: a kanyaró egy súlyos, potenciálisan halálos gyermekbetegség, amelynek megelőzésére létezik hatékony védőoltás.

Az alacsony mértékű átoltottság a gyermekek és felnőttek más, védőoltással szintén elkerülhető, de veszélyesebb közegészségügyi problémát jelentő betegségekkel szembeni védettségét is veszélyeztetheti, mint például a gyermekbénulás, a torokgyík, a rubeola, a szamárköhögés, a B típusú Haemophilus influenzae, a pneumococcus- és a meningococcus-fertőzések.

Hangsúlyozzák, hogy a kiváló védőoltások elérhetőségének ellenére a gyermekek átoltottságának mértéke az EU-tagállamokon belül jelentősen különbözik. Ennek okai nem pontosan tisztázottak. Mint megállapítják, összetett és eltérő tényezők állnak a háttérben, amelyek tagállamról tagállamra változnak és amelyeket minden tagállamban azonosítani kell az átoltottság mértékének javításához.

Az ütemterv szerint annak hátterében, hogy a kisgyermekek átoltottságának mértéke Európa- és világszerte csökken, az áll, hogy egyre többen döntenek úgy: nem oltatják be sem magukat, sem a gyermekeiket. Az ütemtervben továbbá szorgalmazzák a már létező védőoltások tökéletesítését, továbbá új fertőző betegségek elleni vakcinák kifejlesztését.

A tíz pontos javaslat szerint fel kell deríteni, mik a csökkenő mértékű átoltottság okai az EU-ban, hogy testre szabott megoldásokat lehessen kínálni az egyes tagállamoknak. Létre kell hozni egy európai oltási könyvet és nyilvántartást. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy közegészségügyi szempontból az egyes védőoltások nem egyformán fontosak, meg kell határozni egy fontossági sorrendet. Fontos befektetni a kutatásba és a fejlesztésbe, hogy a jövőbeli vakcinák is biztonságosak és hatékonyak legyenek. Az oltásellenesség problémájának kezelése érdekében fel kell ismerni, hogy az oltáselutasítók, az oltásellenesek és az oltásszkeptikusok megszólítása eltérő megközelítésmódot igényel.

Társadalomtudósok segítségével olyan stratégiákat kell kidolgozni, amelyekkel csökkenteni lehet az oltások elutasítását az oltásellenesek és az oltásszkeptikusok körében. Ki kell dolgozni egy monitoringrendszert a védőoltáshiány elkerülésére és európai szinten fokozni kell a vakcinagyártást.

Újra kell gondolni a gyermekkori BCG-oltással kapcsolatos kérdéseket: a védőoltás nem biztosít hosszú távú védelmet a tuberkulózis ellen és jelenleg világszerte súlyos hiány van belőle. Felül kell vizsgálni és optimalizálni kell az oltási ütemterveket azoknak a védőoltásoknak az esetében, amelyekből hiány mutatkozik. Fontossági sorrendet kell felállítani azon védőoltások esetében, amelyek tökéletesítésre szorulnak. Fontossági sorrendet kell felállítani azon védőoltások esetében, amelyekre a legnagyobb szükség van.

A közlés szerint az Európai Bizottság célja, hogy a „Megerősített együttműködés a védőoltásokkal megelőzhető betegségek ellen” című ütemterv alapján 2018 közepéig előálljon egy javaslattal, amelyet az Európai Tanács ajánlásként fogadna el.

Forrás: MTI
Kelt: 2018-04-19

Kapcsolódó cikkek:
Egészségügyi együttműködésről tárgyaltak a V4 országok szakminiszterei
Újra lendületet kaphat a gyógyszerészi gondozás!
Intravénás eszközöket gyártó üzemet építenek Gyöngyösön
Ónodi-Szűcs: még nem késő beadatni az influenza elleni védőoltást, küszöbön a járvány
További fejlesztések indulnak az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben
Méhnyakrák-megelőzési hetet rendez a Mályvavirág Alapítvány
Levegő útján is terjedhet az influenza egy új kutatás szerint
Magyarországot is bíróság elé viheti az Európai Bizottság a magas légszennyezettség miat
Influenza: Több kórházban látogatási tilalmat rendeltek el
Influenza: Újabb kórházakban rendeltek el látogatási tilalmat
Szakorvos: Csökken a szív- és érrendszeri betegségek miatt elhunytak száma
Éger István: Minden adott a hálapénz megszüntetéséhez
Albánia beelőzte a magyar egészségügyet az EHCI rangsorban
Epilepsziás betegek számára fejlesztenek agyi defibrillátort az SZTE kutatói
Látogatási tilalom a pécsi klinikákon és Csongrád megyében
Országszerte több az influenzás, megduplázódott az intenzíven lévők száma
Romániában megduplázódott az influenza halálos áldozatainak száma
Szakszervezetek: Az előrehozott bérfejlesztés „gesztusértékű”, nem oldja meg
Index: A sürgősségin jelentkező betegek 40%-át máshol kéne ellátni
Japán kutatás: A lassú evés csökkenti az elhízás kockázatát
Gyermekorvosok: Indokolatlan teher az iskolai hiányzások igazolása
A debreceni kórház szerint rendben van a félóránként 600 forintos parkolási díj
Csökkent a várakozási idő az Onkológiai Intézetben
Ombudsman: Nem érvényesülnek a sürgősségi pszichiátrián az ellátottak jogai
Sztrájkra készülnek az egészségügyi dolgozók
Már 83 kórházban van látogatási tilalom az influenza miatt
A napi e-cigarettázás majdnem duplájára növeli a szívroham kockázatát
Évi 14 ezer halálesetet okoz a légszennyezés Magyarországon
Az MSZP-Párbeszéd szerint vészhelyzet, a Fidesz szerint 53%-kos béremelés van az egészsé
Országos népegészségügyi program indult uniós támogatással