A marosvásárhelyi egyetem magyar tagozata tiltakozik az egyesítés ellen
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata egyhangú döntést hozott arról, hogy ellenzi a MOGYE és a román nyelven oktató állami Petru Maior Egyetem egyesítését – tájékoztatta az MTI-t kedden Nagy Előd, a MOGYE rektorhelyettese.

A két egyetem szenátusa várhatóan szerdán fogad el olyan határozatot, mely elindítja az egyesítés folyamatát. A 2019 őszére tervezett tényleges egyesüléshez az oktatásügyi tárca jóváhagyása is szükséges. A magyar tagozat képviselői korábban szakvéleményt készítettek az egyesülési tervről, majd látván, hogy szempontjaikat figyelmen kívül hagyták, kivonultak a két egyetem közös egyesítési bizottságból.

Hétfő este Leonard Azamfirei, a MOGYE rektora találkozott a magyar tagozattal, és válaszolt a feltett kérdésekre, de nem sikerült meggyőznie a magyar oktatókat. Az ezt követő tagozati gyűlésen egyhangú döntés született arról, hogy a szerdai szenátusi ülésen a magyar tagozat az egyetemegyesítés ellen szavaz.

Nagy Előd, a MOGYE magyar rektorhelyettese az MTI-nek elmondta, a hétfő esti megbeszélésen a rektor arról tájékoztatta őket, hogy az egyetemegyesítés voltaképpen a Petru Maior Egyetem bekebelezésével történne, az új intézmény a tervek szerint a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Műszaki és Tudományegyetem nevet kapná. A rektorhelyettes szerint nem kaptak érdemi választ azokra az aggályokra, hogy miként lesz biztosítva az egyetem multikulturális jellege. A 2011-ben elfogadott tanügyi törvény ugyanis tételesen megnevezi azokat az egyetemeket, amelyek a kisebbségek nyelvein is oktatnak, és külön előírásokat fogalmaz meg számukra. A MOGYE is szerepel a törvényben a multikulturális egyetemek felsorolásában, a névváltozás azonban kétessé tenné az egyetem státusát. Amint Nagy Előd elmondta, a rektor azzal érvelt, hogy az egyesítés által a MOGYE megmaradna mint jogi személy, csupán a neve módosulna. A kidolgozott terv annyit pontosít, hogy az új intézmény multikulturális egyetem marad, és „konzerválni igyekszik” a magyar oktatási vonalat.

„Ezt mi messzemenően kevésnek tartjuk” – jelentette ki Nagy Előd. Hozzátette: az egyesülés utáni egyetem döntéshozó testületében, a szenátusban a rektor számítása szerint 21,7 százalékot tennének ki a magyarok, a magyar tagozat számításai szerint ez az arány 18 százalékos lenne. A vezető tanácsba valószínű, hogy csak rektorhelyettest küldhetne a magyar tagozat, ami kevés lenne az érdekérvényesítéshez.

Az MTI kérdésére, hogy egy új kezdet nem zökkenthetné-e ki a jelenlegi patthelyzetből a magyar orvos- és gyógyszerészképzés ügyét, Nagy Előd elmondta, a magyar tagozat oktatói nem bíznak ebben. Hozzátette: a MOGYE immár hét éve elutasítja, hogy életbe léptesse a tanügyi törvénynek a magyar tagozat önálló döntéshozására vonatkozó előírásait. Kevéssé valószínű, hogy egy román intézménnyel való egyesülés ebben előrelépést hozhatna.

A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem léptette életbe az új oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait. A konfliktus rendezésére tett kísérlet 2012 májusában a jobboldali Ungureanu-kormány bukásához vezetett. A MOGYE kizárólag magyar tannyelvű intézményként alakult 1945-ben. Az intézményben a kommunista pártvezetés szóbeli utasítására vezették be 1962-ben a román nyelvű oktatást is, amely fokozatosan háttérbe szorította a magyar orvosképzést. Ma az egyetem vezető testületei a román oktatók kétharmados többségével működnek.

Forrás: MTI
Kelt: 2018-04-19

Kapcsolódó cikkek:
Egészségügyi együttműködésről tárgyaltak a V4 országok szakminiszterei
Újra lendületet kaphat a gyógyszerészi gondozás!
Intravénás eszközöket gyártó üzemet építenek Gyöngyösön
Ónodi-Szűcs: még nem késő beadatni az influenza elleni védőoltást, küszöbön a járvány
További fejlesztések indulnak az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben
Méhnyakrák-megelőzési hetet rendez a Mályvavirág Alapítvány
Levegő útján is terjedhet az influenza egy új kutatás szerint
Magyarországot is bíróság elé viheti az Európai Bizottság a magas légszennyezettség miat
Influenza: Több kórházban látogatási tilalmat rendeltek el
Influenza: Újabb kórházakban rendeltek el látogatási tilalmat
Szakorvos: Csökken a szív- és érrendszeri betegségek miatt elhunytak száma
Éger István: Minden adott a hálapénz megszüntetéséhez
Albánia beelőzte a magyar egészségügyet az EHCI rangsorban
Epilepsziás betegek számára fejlesztenek agyi defibrillátort az SZTE kutatói
Látogatási tilalom a pécsi klinikákon és Csongrád megyében
Országszerte több az influenzás, megduplázódott az intenzíven lévők száma
Romániában megduplázódott az influenza halálos áldozatainak száma
Szakszervezetek: Az előrehozott bérfejlesztés „gesztusértékű”, nem oldja meg
Index: A sürgősségin jelentkező betegek 40%-át máshol kéne ellátni
Japán kutatás: A lassú evés csökkenti az elhízás kockázatát
Gyermekorvosok: Indokolatlan teher az iskolai hiányzások igazolása
A debreceni kórház szerint rendben van a félóránként 600 forintos parkolási díj
Csökkent a várakozási idő az Onkológiai Intézetben
Ombudsman: Nem érvényesülnek a sürgősségi pszichiátrián az ellátottak jogai
Sztrájkra készülnek az egészségügyi dolgozók
Már 83 kórházban van látogatási tilalom az influenza miatt
A napi e-cigarettázás majdnem duplájára növeli a szívroham kockázatát
Évi 14 ezer halálesetet okoz a légszennyezés Magyarországon
Az MSZP-Párbeszéd szerint vészhelyzet, a Fidesz szerint 53%-kos béremelés van az egészsé
Országos népegészségügyi program indult uniós támogatással