Ónodi-Szűcs: sok minden jobb, de a lakosság nem érzi
Mikola szerint nincs mit megmenteni az egészségügyön, csak jobbá kell tenni.

Tisztelet, megbecsülés, bizalom, érzés, akarat - ezek a szavak gyakran előkerültek az Egészségügy 5 Dimenzióban című csütörtöki konferencia délutáni előadásaiban. Igaz, számos adatot, grafikont is bemutattak az előadók, sok szó esett a hiányzó forrásokról, szakemberekről, mégis szinte mindenki a pénzben nem meghatározható fogalmakról és problémákról is beszélt. Így volt ezzel az egészségügyért felelős államtitkár, aki szerint nemcsak az a fontos, hogy javuljon az ellátórendszer, hanem az is, hogy ezt a betegek érezzék is.

Ónodi-Szűcs Zoltán szerint ugyanis bár sok eredményt elértek, de a lakosság nem érzi ezt. Az államtitkár szerint nem egyszerű a feladat megváltoztatni ezt, hiszen például az orvostudomány eredményeit minden ország a saját ellátórendszerére szabja, tehát nincs olyan minta, amit csak egyszerűen át lehet emelni a hazai gyakorlatba. Az államtitkár szerint egy biztos: neki az a dolga, hogy elsősorban a betegek érdekeit védje, és csak aztán az ellátórendszerét.

Az államtitkár az utóbbi évek eredményei között említette, hogy a válság vége óta lényegesen nőttek az egészségügyre fordítható források, idén például 200 milliárddal többet költhetett az ágazat és ez a plusz összeg jövőre is meglesz. Az elmúlt 15 hónapban a kormány 130 milliárd forintot fordított a kórházi adósságok konszolidációjára, és az együttműködés hatására idén csökkent is az eladósodás üteme. Ónodi-Szűcs Zoltán azonban mindehhez azt is hozzátette, hogy nem hiszi, csak a pénztől javulhat a lakosság egészségüggyel kapcsolatos érzete.

A humánerőforrással kapcsolatos fejlesztéseket azért tartja fontosnak az államtitkár, hiszen az orvosokon, szakdolgozókon keresztül lehet igazán elérni a betegeket, rajtuk keresztül lehet törődést nyújtani nekik. Ezért is büszke rá, hogy elindult a béremelési folyamat, amely nemcsak pénzkérdés, hanem azért is fontos, mert az egészségügyi dolgozók társadalmi helyzetét is javítja. A társadalmi ranglétrára példa, hogy az OECD országokban az egészségügyiek bére a 3-4. helyen áll, Magyarországon eddig ez a 8-11. helyre volt elég. A cél, hogy ebben a rangsorban az egészségügyi bérek előrébb kerüljenek.

A szakdolgozók hiánya a súlyosabb

Sokszor mondta már az államtitkár, de most is megismételte, hogy az orvosok és szakdolgozók közül a szakdolgozók hiányát tartja súlyosabbnak. Ezt a problémát is igyekeznek orvosolni, például a rezidensekéhez hasonló ösztöndíjprogramokkal, amelyek közül az egyikre ősztől már a szakközépiskolában az egészségügyre szakosodó diákok is jelentkezhetnek. 11 milliárd forint uniós forrásból felújítják a nővérszállókat, és 8 milliárdból tovább bővítik az ápolási eszközparkot is.

Ónodi-Szűcs Zoltán szerint lehet azon vitatkozni, minek a következménye, de tény az, hogy megállt, sőt csökken a egészségügyben dolgozók kivándorlása. Tavalyi évben ráadásul már nemcsak kevesebb orvos, hanem jelentősen kevesebb szakdolgozó döntött úgy, hogy külföldön folytatja a hivatását. Az államtitkár azonban hangsúlyozta: mindaddig, amíg csak egy egészségügyi dolgozó el akar menni, addig a mindenkori államtitkárnak az a dolga, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amivel itthon tartja.

Az államtitkár ismét megerősítette, hogy bár korábban a lobbierő miatt a kórházi fejlesztések voltak hangsúlyosak, az ellátási szintek közül az alapellátás a prioritás. Ez látszik is, hiszen az alapellátás az utóbbi évek legnagyobb nyertese, a támogatásuk négy év alatt 70 százalékkal nőtt. A továbbra is meglévő problémákra válasz lehet a svájci modell, de úgy látszik, a szakma egyelőre nem érzi a praxisközösségek jelentőségét, nem éltek az erre biztosított forrás lehetőségével. Ónodi-Szűcs Zoltán szerint pedig szabadulni kellene a magányos alapellátó modelltől. Ahogy nem jó az alapellátástól elszeparált védőnői szolgálat sem. Ezért is hozták létre a szolgálat új koncepcióját, amit hamarosan társadalmi vitára bocsátanak.

Az előadás hangsúlyos része az ellátórendszer új Pest megyei és budapesti koncepciójával foglalkozott. Az EBP (Egészséges Budapest Program) az államtitkár szerint azért is fontos, mert a lakosság a fővárosban eddig különösen nem érezhette a pozitív változásokat, hiszen ebben a régióban a vidékkel ellentétben szinte alig történt infrastrukturális beruházás. Most viszont több mint ezer egyeztetés után van egyfajta szakmai konszenzus, kormányzati szándék és remélhetőleg lesz forrás is, hogy ezt a sok százmilliárdos 8-10 éves programot végigvigyék. Ónodi-Szűcs Zoltán végül azt mondta: szerinte sok minden pozitív irányba változott, de nem állítja, hogy minden rendben van. Van helye vitáknak, de az államtitkár szerint ezeket csak úgy szabad lefolytatni, hogy a betegek bizalma az ellátórendszerben ne rendüljön meg.

Be kell vonni a magánforrásokat

Mikola István korábbi egészségügyi miniszter szerint sincs rossz helyzetben az ágazat. A jelenleg a külügy államtitkáraként világot járó szakember szerint összehasonlítva számos más ország ellátórendszerével "nincs mit megmenteni a magyar egészségügyön, jobbá kell tenni!". Az ex-tárcavezető korábbi vesszőparipáit sorolta: az orvosok körében be kell vezetni a szellemi szabad foglalkozást a közalkalmazotti viszony helyett, rövidíteni kell a szakorvosképzés idejét, be kell vonni magánforrásokat is az egészségügy finanszírozásába. Mikola István szerint különösen fontos helyreállítani a szakmában a hivatástudatot, "elképesztő a nyafogás". Ezért át kell tekinteni az orvosképzést. Legalább ennyire alapvető az is, hogy az orvoslás presztízsét visszaállítsák, ehhez pedig először is újra önálló minisztérium kell az ágazatnak - mondta Mikola.

Tiszteletet, megbecsülést, elismerést, utánpótlást, egzisztenciaépítés lehetőségét, tisztes visszavonulást - ezt kívánják a magyar háziorvosok, mondta előadása elején Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke. Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Járóbeteg-Szakellátási Szövetség elnöke pedig többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy tisztázni kellene a magánellátáshoz fűződő viszonyt, hiszen számos anomália forrása a párhuzamos működés. Tamás László János, a győri megyei kórház főigazgatója szintén etikai és morális kérdéseket feszegetett annak kapcsán, hogy a gyógyászatban, az orvostechnológiában végbemenő rohamtempójú fejlődést vajon lehet-e finanszírozással követni.

Moizs Mariann, a kaposvári megyei kórház főigazgatója arról a 1,5 éves pilotprogramról számolt be, amely az onkológiai betegek egységes ellátását, hatékonyabb betegútszervezését tűzte ki célul. A projekt fontosságát jelzi, hogy ma már a 65 év alattiak vezető halálozási oka nem a kardiovaszkuláris, hanem a daganatos halálozás. A főigazgató szerint a program rávilágított számos problémára, esetlegességre, de szerinte a területen létezik a konszenzus a bevezetéshez csak megfelelő szemléletre és elhatározottságra van szükség. Moizs Marian előadása végén Teleki Pált idézte: "Találékonysággal, erős akarattal, összefogással... gyakran lehet segíteni ott, ahol az anyagiak hiányzanak."

Forrás: Weborvos
Kelt: 2017-09-04