Fémionok gyógyászati alkalmazását vizsgáló kutatási program indult Szegeden
A daganatos betegségek, az idős kori elbutulással járó biológiai leépülés, illetve a genetikai rendellenességek gyógyításában a fémionok alkalmazásának hatásosságát javító kutatási program indult el a Szegedi Tudományegyetemen - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága csütörtökön az MTI-t.
A közlemény szerint a mintegy 879 millió forintos uniós támogatással megvalósuló program célja, hogy a résztvevő vegyészek, biológusok, gyógyszerészek és kutatóorvosok egyrészt fémiont tartalmazó gyógyhatású vegyületeket fejlesszenek, másrészt az emberi szervezet fémion háztartásával és annak felborulásával kapcsolatos vizsgálatokat végezzenek. A felfedező kutatás stádiumában lévő program része a gyógyszerjelölt molekulák hatékonyabb célba juttatása, a klinikumban még nem alkalmazott új módszerek kidolgozása is.

A rákos betegségek kezelésére néhány fémion - például a platina, a ruténium, a ródium, a gallium, a réz - jól alkalmazható. Ezek közül például a platina már harminc éve használatos a gyógyításban. Ezek a fémionok azzal képesek a tumoros betegséget gyógyítani, hogy a rákos sejtek szaporodását gátolják, ám veszélyeztetik az ép szöveteket is. E negatív hatásokat - például a kemoterápiát kísérő rossz közérzetet, hajhullást - úgy szeretnék mérsékelni a szegedi egyetem kutatói, hogy fémionok vegyületeit állítják elő. A fémion hasznos hatását mintegy "becsomagolják" azzal, hogy szerves vegyületekhez kapcsolják. E szerves vegyületek önmagukban is lehetnek rákellenesek, és e gyógyhatásukra "ráerősít" a hozzájuk kapcsolt fémion.

A fémionok káros mellékhatása azzal is mérsékelhető, ha a gyógyszerjelölt fémvegyületeket sikerülne csakis a rákos szövetekbe juttatni. A rákos szövetek speciális tulajdonságait kihasználva - többek között - azt tervezik, hogy a majdani gyógyszernek olyan változatát juttatják be a szervezetbe, amely nem károsítja az ép sejteket, ám ez az anyag az oxigénhiányos rákos sejtek környezetében átalakulna, és abból felszabadulna a valódi, a sejtburjánzást gátló gyógyszer.

Betegséghez vezethet, ha az élő szervezet számára létfontosságú, tíznél is több fémionnak a különböző sejteken, szöveteken belül szabályozott koncentrációja felborul. A szakemberek az Alzheimer-kóros betegek agyszövetében megjelenő, többek között rezet nagy koncentrációban tartalmazó amyloid plakkokat is vizsgálják. Emellett a Duchenne-szindróma, a gyermekkori izomelhalás kapcsán további genetikai eredetű betegségek gyógyításának az eszközét is keresik az SZTE kutatói.

Az innovatív megoldások új lehetőségeket tárhatnak fel a gyógyszerjelölt fémvegyületek kifejlesztésében. A projekt újdonsága az is, hogy összetett módon vizsgálja a gyógyszerjelölt kismolekulák biológiai rendszerekkel való kölcsönhatását, s ezzel a hatékonyabb gyógyszerfejlesztést segíti - áll a közleményben.

Forrás: MTI
Kelt: 2017-06-02