Hírek a GrandExpo-ról
"A XXI. század kérdéseire nem lehet XX. századi válaszokat adni"

Egy felmérés tanúsága szerint a megkérdezettek 31 százaléka olyan gyógyszert is bevesz, amit nem neki írtak fel. Van tehát miről beszélniük egymással a gyógyszerpiac szereplőinek.

Erős felütéssel kezdte előadását Bodrogi József az immár második alkalommal megrendezett hét végi, a gyógyszerpiac szerepelőit felvonultató grandExpo szakmapolitikai kerekasztalának első felszólalójaként. „Előadásom 20-25 perce alatt is meghal Magyarországon egy tüdőrákos beteg” – érzékeltette e mondattal az egészségközgazdász, hogy milyen rossz a hazai lakosság egészségi állapota. Bodrogi további adatai sem voltak túl lelkesítőek: a hazai lakosság 21 százaléka túlsúlyos, ezen belül a 18 éven aluliak közel 20 százaléka, s nincs mit szégyenkeznünk az elfogyasztott alkohol mennyisége miatt sem. Ez éves szinten – pálinkában, s csecsemőktől az aggastyánokig számolva – 27-28 liter/fő/év. S természetesen ehhez „illeszkedik”a májcirózisban megbetegedők és meghaltak száma is. A szakember szerint nincs gyors és könnyű megoldás, három dolog azonban elengedhetetlenül szükséges a jelenlegi helyzet javításához: népegészségügyi program, intézményrendszer és ehhez illeszkedő finanszírozás.

Mint az előadó szavaiból kiderült, túl nagy optimizmusra nincs okunk, hiszen a népegészségügyi programot valahol, valakik fogalmazzák, miközben a lakosság egészségi állapotának javításában, valamint egészség-tudatosságának növelésében döntő szerepet betölteni hivatott alapellátás az elöregedő orvosok, s a növekvő számú doktor nélkül maradó praxisok okán egyre kritikusabb helyzetbe kerül. S ott sem nagyon jeleskedünk, ahol a népegészségügy elismert szaktekintélyeitől lehetne tanulni: az e témáról USA-ban rendszeresen megrendezésre kerülő konferenciára Kína 100, az ugyancsak rossz egészségügyi mutatókkal rendelkező Románia 20 szakembert delegált, Magyarországról pedig egyetlen ember fizette be a regisztrációs díjat maga után – saját zsebből.

A fentiekre rímeltek Thomas Straumits szavai, aki arra emlékeztetett, hogy a mortalitást tekintve az európai átlaghoz képest Magyarországon egy további városnyi lakosság tűnik el évente. A felmérések tanúsága szerint a magyaroknak nagyon alacsony az egészségértése, nem véletlen, hogy nálunk sokkal magasabb a krónikus betegek száma, s tüneteik ellenére sokan már csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor életük legfeljebb néhány hónappal hosszabbítható meg. Az MSD Pharma Hungary vezérigazgatója ezzel kapcsolatban a tüdőrákot említette példaként, mondván: ennek diagnosztizálása sok esetben csak a 4. stádiumban történik meg. A magyarok – tette hozzá – sokat járnak orvoshoz, még többet patikába, s talán ez utóbbi az a pont, ahol komoly segítséget kaphatnak betegségük megértéséhez, az orvosi előírások betartásához, illetve annak elsajátításához, hogy az egészség érték.

A hatóság kimozdult az elefántcsont toronyból, s a korábbinál sokkal aktívabban van jelen az általa felügyelt területen, mondta bevezetőjében az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-biztonsági Intézet (OGYÉI) főigazgatója. Ami a patikákat illeti, Pozsgay Csilla szerint e területen még erősen jelen van a szokásjog, s miközben a gyógyszertárak a betegek és az egészségügy egyik legfontosabb találkozási pontjai, amit a kormány különféle kedvezményekkel nemcsak elismer, de támogat is, ez egyben konzervál is egy hagyományos működésen alapuló rendszert.

Az OGYÉI főigazgatója szerint a versenyhelyzet a változás kulcsa, amelynek során azonban fontos szerep juthat az önszerveződésnek. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy még akkor sem állnak vissza a régi, egy-két évtizeddel ezelőtti viszonyok, ha megoldódnak az alapellátás humánerőforrás gondjai. Nem véletlen, hogy a hivatal sem csak kereskedelmi tevékenységet szeretne látni a gyógyszertárakban, mivel az egészség-értés színvonalának javításában kiemelkedően fontos szerep juthat a patikákban dolgozó szakembereknek. Kitörési pontként többek között a gyógyszerészi gondozást említette Pozsgay Csilla, aki ezzel kapcsolatban elmondta: amennyiben ez létező gyógyszertári gyakorlattá válna úgy jó néhány készítményt az OGYÉI át tudna engedni vény nélküli státuszba. Ehhez azonban az szükséges, hogy a betegek valóban megfelelő mennyiségű és minőségű információhoz jussanak a patikákban. Az OGYÉI számára a másik fontos pont, az adherencia kérdése. Amíg a beteg nem tudja, hogy miért kell beszednie a gyógyszereit, addig nem fogja betartani az orvosi utasításokat. Ebben komoly segítséget nyújthatnak a gyógyszerészek.

A patikavilág keretrendszerének XXI. századhoz igazítását fontos feladatának tartja az OGYÉI. Ez többek között a működési feltételek áttekintését, újragondolását és megreformálását jelenti. Az automatizáció és az IT térhódítását mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy míg tíz évvel ezelőtt nem volt keverékinfúzió készítést segítő program, ma ez létezik, akárcsak az egy évtizede még ismeretlen robottechnika, amelyek jelenleg már tíz gyógyszertárban segítik a készítmények expediálását. Az országos tisztifőgyógyszerész szerint ezt az irányt kell követnie és szolgálnia a hatóságnak is. Ebben a koncepcionális keretrendszerben a hivataltól nem áll távol a régiókban való gondolkodás sem, hiszen, míg harminc évvel ezelőtt több mint 70 patikában készítettek alapinfúziót, manapság mindössze háromban, helyettük viszont más feladatok jelentek meg.

Mike László úgy véli, átgondolásra szorul a szaktevékenységi rendszer a közforgalom területén is, s ez vélhetően változást hoz a jelenleg egyforma patikák világában. Jelenleg egyformák a patikák, de ez vélhetően megváltozik majd. Szólt az e-receptről, mondván a pilotban részt vevő patikáknál vizsgálják majd, hogy az új rendszer miként befolyásolja a medicinák expediálását, s hangsúlyozta, hogy mindenképp ragaszkodnak a papír alapú receptek fennmaradásához. Ami az épp holtponton lévő ügyeletet illeti, ezzel kapcsolatban az OGYÉI is elkészítette koncepcióját. Ez nem kényelmi szolgáltatás, hangsúlyozta Mike László, az a cél, hogy garantáljanak egy ellátási minimumot az ország egész területén az adott progresszivitási szintekhez igazodóan.

A jövő gyógyszertárának feladatairól idén, kecskeméti vándorgyűlésén döntött a Magyar Gyógyszerészi Kamara. Cél – sorolta Brezanóczy Ferenc – az egészségügyi szolgáltató jelleg erősítése, illetve minél szélesebb körben az egységes gyógyszerész szolgáltatáshoz való hozzájutás biztosítása. De döntöttek arról is, hogy erősíteniük kell a kistelepülések gyógyszerellátását, fejleszteni és bővíteni a gyógyszerészi kompetenciákat, s ehhez kapcsolódón átgondolásra szorul a gyógyszerész-, valamint a szak- és asszisztens képzés is. Az MGYK Pest megyei területi elnöke azt is elmondta, hogy elöregedőben a gyógyszerész társadalom, ezért biztosítani kell a generációváltást.

A jövő gyógyszertári kihívásai közül elsőként a magisztrális gyógyszerkészítést említette, amelynek jövője egyértelműen a patikusoktól függ. Az egyik legjelentősebb feladat a gyógyszerészi gondozás definiálása, hiszen ennek feltételrendszere igen szigorú, megfelelő szabályozás nélkül e tevékenységet nem lehet folytatni.2014-ben indult el a BELLA program, amelynek célja, hogy olyan akkreditációs rendszer jöjjön létre, amelyet gyakorló egészségügyi szakemberek fejlesztenek ki annak érdekében, hogy az egészségügyi szakellátást nyújtó intézményekben – így a patikákban is – a betegek ellátása biztonságosabb és eredményesebb legyen. E program keretében számos gyógyszerellátási standardot készítettek elő, amely fontos feltétele a gyógyszerészi gondozásnak. Ez utóbbi feladat egyébként nemcsak a kereskedelmi szerepből való kitörésre ad lehetőséget a patikáknak, hanem lehetővé teszi, hogy a gyógyszertárak egészségügyi központtá váljanak.

A grandExpo házigazdája, a Hungaropharma vezérigazgatója kedvenc mondását idézte: a XXI. század kérdéseire nem lehet XX. századi válaszokat adni. Olyan végtelen sebességgel gyorsuló, változó világban élünk – folytatta e gondolatsort Feller Antal –, amelyben folyamatosan előre kell nézni, keresve azokat a lehetőségeket, amelyekkel egyrészt alkalmazkodni, másrészt irányítani, befolyásolni is tudjuk a körülöttünk zajló eseményeket. A nagykereskedők gyógyszertárakkal kapcsolatos tevékenységét három csoportba sorolta: a gyógyszeri vállalkozások hatékonyságának növelése, a beteg-gyógyszerész és szakasszisztens kapcsolat, valamint a fiatal gyógyszerészek szakmai képzésének továbbképzésének támogatása.

Horváth Judit
Forrás: PharmaOnline
Kelt: 2017-05-09