Összefüggés lehet a demencia és a prosztatarák egyik terápiája között
A prosztatarák kezelésére szolgáló androgénmegvonó terápián áteső férfiaknál kétszer nagyobb valószínűséggel alakulhat ki demencia - időskori elbutulás - a terápia megkezdését követő öt éven belül, mint azoknál a társaiknál, akiknél nem alkalmazzák a férfi hormont megvonó terápiát - derült ki egy új retrospektív tanulmányból.
A Stanford Egyetem és a Pennsylvaniai Egyetem kutatói csaknem tízezer prosztatarákos páciens betegkartonját elemezték és a JAMA Oncology című tudományos folyóirat internetes kiadásában közölték az eredményeiket - olvasható a Stanford Egyetem honlapján. Az Egyesült Államokban jelenleg nagyjából félmillió férfinál alkalmaznak a férfi hormont megvonó, úgynevezett androgén deprivációs terápiát, amely csökkenti a halálozás kockázatát az előrehaladott állapotban lévő, agresszív prosztatarákkal küzdő férfiak esetében.

A két egyetem szakemberei azonban már tavaly publikáltak egy tanulmányt, amelyben összefüggést mutattak ki a terápia és a Alzheimer-kór között. A mostani tanulmány készítésekor pedig kiterjesztették a vizsgálataikat a demencia több más típusára is.

A Stanford Egyetem orvostudományi karának klinikai-kutatási raktárából származó csaknem tízezer betegkarton elemzése alapján a szakemberek arra jutottak, hogy az androgén deprivációs terápiában részesült 1829 páciens 7,9 százalékánál alakult ki demencia a kezelés megkezdését követő öt évben, míg a terápiában nem részesült betegeknél ugyanez ez az arány 3,5 százalék volt.

A Stanford Egyetemen dolgozó Nigam Shah szerint valós kockázatról lévén szó, a pácienseknek érdemes mérlegelniük az alternatív kezelési lehetőségeket. Ugyanakkor kutatótársaival együtt arra figyelmeztetett, hogy az androgén deprivációs terápiában részesülő férfiak semmiképpen se változtassanak a terápiájukon az orvosukkal való előzetes konzultáció nélkül. Hozzátették, az összefüggés megerősítése és a fokozott kockázati csoportba tartozó páciensek kiszűrése érdekében klinikai tesztekre lesz szükség. A mostani retrospektív tanulmány mindössze néhány hetet vett igénybe, és a kutatók olyan módszerrel dolgoztak, amellyel minimalizálni tudták a hibás eredmények születésének kockázatát.

Forrás: MTI
Kelt: 2016-10-17

Kapcsolódó cikkek:
Új kutatás: most akkor mégsem jó, ha probiotikumot szedünk?
Az antibiotikum tartós szedése a bélrák előfutárának tekintett sejtszaporulatot idézhet
Kutatás: az 50 év felettiek háromnegyede nem sportol rendszeresen
A térbeli tájékozódásért felelős agysejteket vizsgálta két magyar kutató